Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/6

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ókorban könyveket a templomokban, királyi palotákban tárolták. A hozzáférés már csak az írástudatlanság miatt is korlátozott volt. Először a klasszikus görög korból van tudomásunk arról, hogy jelentős kéziratgyűjtemények voltak gazdag és művelt emberek birtokában.

Érdekes különlegesség, hogy az óegyiptomi épületdíszítő művészetnek része volt a feliratok, irodalmi művek megjelenítése az épületek falain.

Az ókori könyvtárak közül sok háborús pusztításnak esett áldozatul, néhány azonban úgy maradt fenn, hogy a pusztítás elől elrejtették, vagy más módon kerülték el a gyújtogatást.

A könyvek jó része etnikai, vallási türelmetlenségnek esett áldozatul. Mint az Alexandriai könyvtár vagy az azték és maja ködexek. Szophoklész műveinek töredéke (130-ból 8) maradt fenn. A maja kódexek közül csupán négy.

A legalább hírből ismert ókori irodalomnak néhány százaléka maradt csak fenn.

Az eltékozolt, veszni hagyott tudás emléke máig bűntudatos legendákat szült kezdve a Szfinx alatt rejtőző titkos történelem előtti könyvtártól Rettegett Iván elveszett könyvtárának megszállott kereséséig.

Ókor, középkor

[szerkesztés]
Név Alapítása Alapítója Állomány, leírása, története
Sumer és más ókori Mezopotámiai könyvtárak i. e. 3500 körültől
Óegyiptomi könyvtárak i. e. 3000 körültől Az egyiptomi klíma, és a tekercsek anyaga nem kedvezett a papirusztekercsek fennmaradásának. A kultúra első évezredeiből elvétve maradtak fenn könyvek, töredékek.
Az Eblai könyvtár i. e. 2500–2250 16000, eblai nyelven sumerékírással írt agyagtábla került elő
Az Ugariti könyvtár i. e. XII. század körül 1958-ban egész könyvtárnyi irodalmat találtak, majd 1973-ban további 120, majd 1994-ben újabb 300 darab tábla került elő. A táblákon hét nyelv forrásai olvashatók.
A Hattuszaszi könyvtár i. e. 1400–1200
A Elephantinaei könyvtár i. e. V. század A Elephantinaei zsidó közösség könyvtára 1893-tól előkerült arámi és görög nyelvű papiruszok.
A Lükeion könyvtára i. e. 335 Arisztotelész
Alexandriai könyvtár i.e. 298 I. Ptolemaiosz Több mint fél millió tekercs
Pergamoni könyvtár i. e. 196 után II. Eumenész Körülbelül 200 ezer, tekercs és könyv formájú pergamen kézirat.
Az edfui Hórusz-templom könyvtára i. e. 57 után III. Ptolemaiosz Euergetész rendeletére még i. e. 237-ben Csupán a falra vésett könyvjegyzék maradt fenn.
A kumráni esszénus közösség könyvtára i. sz. 68 előtt Holt-tengeri tekercsek Restaurálásuk, összeállításuk ma is folyik.
A Papiruszok villájának könyvtára Herculaneumban i. sz. 79 előtt Lucius Calpurnius Piso Caesonius vagy Appius Claudius Pulcher Eddig 1800 elszenesedett tekercs került elő, de feltételezések szerint még sokkal több is lehet feltáratlanul a környéken. 1750 óta próbálkoznak a tekercsek kibontásával és a szövegek rögzítésével. Eddig főként epikureus filozófiai munkákat sikerült megmenteni.
Bibliotheca Ulpia Rómában i.sz. 112 - V. sz. közepe Traianus római császár Két szárnyában 10 ezer latin és ugyanennyi görög nyelvű tekercs.
Epheszoszi könyvtár i.sz. 117 Gaius Julius Celsus Polemaenus, Ázsia Provincia kormányzója 12 ezer (más forrás szerint 20 ezer) tekercs
A Nag Hammádi-i könyvtár i. sz. IV. század Gnosztikus kopt ókeresztény közösség Dél-Egyiptomban Gnosztikus keresztény iratok, apokrifek. A tizenhárom papiruszkódex és töredékek 51 művet tartalmaznak összesen körülbelül 1130 oldal terjedelemben. A tekercseket 1945 körül találták helyi parasztok Luxor közelében. Valószínűleg az eredeti leletnek csak töredéke maradt meg.
Az Oxyrhyuchus-i papiruszok könyvtára i. sz. VI. század előtt Keresztény közösség Több ezer I.-VI. századból származó papirusztekercs ókori görög és latin irodalmi, továbbá Ó és Újtestamentumi iratok, apokrífek.
Könyvtárbarlang (Mokao-barlangok, Tunhuang) i. sz. 406 - 1002 1100 tekercs és 15 000 papírkönyv.
A Córdobai könyvtár 970 körül II. Al-Hakam kalifa Három nagy könyvtár egyesítéséből hozták létre. 400 ezer kötet számlált. A könyvtár címjegyzéke 44 darab, egyenként 50 lapos füzetet tett ki.
Angkorvat és a khmer királyság egyéb templomi könyvtárai (pl. Bantejszrei ) i. sz. XI. sz közepétől - XV. sz.
Nálanda Mahávira i. sz. V. sz - 1193 A buddhista vallási és tudományos központban 9 millió kéziratot őriztek. Bakhtijár Khildzsí szeldzsuk török hódító pusztította el.
A Medici könyvtár, a Biblioteca Laurenziana 1444 Cosimo de’ Medici Több, mint 10 000 latin és görög nyelvű kéziratot, de vannak héber, arab, szír és kopt nyelvűek is.
Mátyás könyvtára, a Bibliotheca Corviniana 1460-as évek I. Mátyás magyar király 650 pazar kiállítású antik kézirat, corvina
Vatikáni Apostoli Könyvtár 1475 V. Miklós pápa Jelenleg 75 000 kéziratot, 1,1 millió nyomtatott könyv amiből 8500 ősnyomtatvány. A Titkos Levéltár a XVII. század elején lett leválasztva, amely 150 000 darabos állománnyal rendelkezik.
Rettegett Iván könyvtára 1550 körül IV. Iván orosz cár Feleségének Bizáncból hozott gyűjteménye alapozta meg.
Tienji-pavilon 1561 Fan Csi 70 000 kötet könyvet tartalmazott. Ma állománya meghaladja a 300 000 kötetet.
Maja kódexek 1562-ig 1562-ben Diego de Landa püspök parancsára különféle forrásokból származó több ezer maja kéziratot hordtak össze és égettek el. A pusztítást csupán négy kódex kerülte el.
A milánói Biblioteca Ambrosiana 1609 Federico Borromeo bíboros
A mexikói Biblioteca Palafoxiana 1646 Juan de Palafox y Mendoza tlaxcala–pueblai püspök


Összehasonlításul:

A legnagyobb modern könyvtárak

[szerkesztés]

Nagy elektronikus könyvtárak

[szerkesztés]

Nagy mai magyar könyvtárak

[szerkesztés]


  • A keszthelyi Helikon könyvtár a legnagyobb éppen maradt főúri könyvtár 80 ezer kötettel.

Lásd még

[szerkesztés]


Dokumentumfilmek

[szerkesztés]
  • Így alakította a Selyemút a világot (német ismeretterjesztő műsor, 2018) 3. részː Forradalmak


Egyéb források

[szerkesztés]


Megjegyzések

[szerkesztés]