Szerkesztővita:Patayg

Üdv a Magyar Wikipédiában! Ha még nem tetted, érdemes elolvasnod az irányelveket és a gyakran felmerülő kérdéseket. Ha bármi kérdésed lenne amire nem találsz választ, akkor a portán, a Kocsmafalon érdeklődhetsz vagy kérdezz nyugodtan a vitalapomon. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a Felhasználói lapodon. Sok sikert és jó szerkesztést! -- nyenyec ☎ 2005. június 25., 03:30 (CEST)

Dőlt betűk

A dőlt betűket a Wikipédián a két idézőjel közé tétellel jelezzük, hogy egyszerűbb legyen leírni, felesleges átírni i-s tagekre a sebesség cikkben. A többi javítást jogosnak és hasznosnak látom. A speciális relativitáselméletben hivatkozást lehetett volna rövidebben, ahogy ideírtam. További jó munkát kívánok - Árpi (Harp) ✎ 2005. június 27., 11:22 (CEST)

Köszönöm. Még eltart egy kis ideig, amíg megtanulok minden fortélyt. Még jó, hogy legalább a képletek LaTeX-ül vannak:) Patayg 2005. június 27., 22:08 (CEST)

Nyugalmi tömeg

Csak a fotonnál tartod kerülendőnek? Ott tényleg ellentmondásos, hisz az nincs nyugalomban, de az invariáns tömeg elnevezés szerintem riasztó lehet sokak számára.

Látom, Horváth Dezső volt konzulensed.[1] Nekünk is tartott élvezetes előadásokat Debrecenben.

Örülök, hogy részecskefizikához értő ember akad itt a Wikipédián. Bátran kritizáld a szócikkeimet, akár a vitalapjukon, akár a vitalapomon. Sajnos nem nagyon mélyek a szakmai ismereteim. Itt találod a fontosabbakat: User:Harp/Jegyzetek#Részecskefizika. Más nem nagyon konyít itt a részecskefizikához. Régebben Hidas Pál járt erre. -- Árpi (Harp) ✎ 2005. június 30., 13:54 (CEST)

Dezső a diploma témavezetőm is volt:)

A nyugalmi tömeg fogalma szerintem félrevezető, mármint felesleges. A részecskének a tömege az olyan jellemzője, mint az elektromos töltése, spinje, tehát független a megfigyelőktől/koordinátarendszerektől, "rá van festve" a részecskére. Persze van olyan, hogy a γm mennyiséget "mozgási tömegnek" lehet tekinteni néhány speciális alakú egyenletben, hogy a klasszikus mechanikában megszokott alakú egyenletet kapjuk, de ez általában csak zavart okoz, bár talán kisebbet, mint a "longitudinális" tömeg :) Sajnos az ismeretterjesző E=mc²-es irodalomban ez terjedt el.

Az invariáns tömeg egy kicsit mást jelent a kísérleti részfizben, mint a sima m²=p_μp^μ tömeg. Ha lesz egy kicsit több időm, írok róla.