Szerkesztő:Harp/Jegyzetek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Teendők[szerkesztés]

Rendezendő szócikkeim[szerkesztés]

Elkezdeni[szerkesztés]

Zimányi József:


Szalay A. Sándor:

Szalay A. Sándor (1949.06.17. – ) magyar fizikus, az MTA levelező tagja. Szakterülete az asztrofizika és a kozmológia.

valószínűleg Szalay Sándor fia.

természetesen! lásd a Panta Rhei együttes angol lapján:

http://en.wikipedia.org/wiki/Panta_Rhei_%28band%29

A modern magyar fizika:

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/652.html Ime a honlapja:

Alex Szalay http://www.sdss.jhu.edu/~szalay/

és az együttesé:

http://www.sdss.jhu.edu/~szalay/music/pantarhei.html

Zlajos 2007. október 14., 17:56 (CEST)


Fizikusok adatainak ellenőrzése[szerkesztés]

Fizikusok adatai (adatbázis)

Az alábbi fizikusok születési és halálozása megvan a megfelelő dátumoknál

  • ! azt jelenti: a Nobel-díj évében a link jó
  • > azt jelenti, kategóriában nincs ABC-be rendezve
  • ??? Valami hiány maradt

Fizikusok kategória[szerkesztés]

  • Átnézett: Abbe, Alfvén, Alvarez, Anderson, Aston, Bethe!, Bohr!, Celsius, Chadwick!, Chandrasekhar!, Cowan???, Dirac! Einstein! Feynman! Foucault, Galilei, Gamow, Gell-Mann!, Glaser!, Glashow!, Green, Gross!, Hawking, 't Hooft!, Joule, Kapica!, Kosiba!, Lederman!, Maxwell, Meitner, Millikan!, Ne'eman, Newton, Oddone???, Pascal, Pauli!, Planck!, Politzer!, Rutherford!, Reichenbach, Reines!, Rubbia!, Schrödinger!, Tesla, Ch. Wilson!, RR Wilson, RW Wilson!, Witten
  • Gond van vele: Clyde L. Cowan, Piermaria Oddone, nincsenek adatok

Magyar fizikusok kategória[szerkesztés]

  • Átnézett: Balázs, Bay, Békésy!, Eötvös, Kövesligethy, Lánczos, Lénárd!, Pálinkás, Simonyi, Szalay, Szilárd, Teller, Tihanyi, Wigner!

Magyar pedagógusoknál[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

Hasznos szabad kép- és szövegforrások a kedvenc témaköreimhez[szerkesztés]

Felhasználásra érdemes képek[szerkesztés]

en:Image:Supernova-1987a.jpg

BigBangNoise.jpgcommons:Image:BigBangNoise.jpg

commons:Image:Neil Armstrong pose.jpg

commons:Image:Diverse planetary nebulae.jpg

Wikimedia Commons[szerkesztés]

További források[szerkesztés]

Részecskefizika források[szerkesztés]

Wikipédia oldalak ömlesztve[szerkesztés]

Kérdéses írásmódok[szerkesztés]

Átvíve a Természettudomány műhelybe.

Karakterbevitel[szerkesztés]

Mozilla és GTK alapú programok alatt. Ctrl+Shift+unicode

jel unicode
„ ” 201e 201d
– (nagykötőjel) 2013
— nagyonnagy 2014
ℕ ℚ ℝ ℤ ℂ 2115 211a 211d 2124 2102
210f
ℑ ℜ 2111 211c
⇐ ⇑ ⇒ ⇓ ⇔ 21d0-21d4
← ↑ → ↓ ↔ ↕ ↖ ↗ ↘ 2190-2198
€ ₤ ₡ 20ac 20a4 20a1
integrál, parc, kvantor, halmaz, logikai műv 2200 után 2HHH
Α...Ω, α...ω 0391-03a9 03b1-03c9 0HHH
további matematikai, kis cimkék dHHH

Nekem csak a 0HHH 2HHH és DHHH alakúak közül jelenít meg jeleket.

Innen is lehet másolni: Wikipédia:Különleges írásjelek

Hasonló érdeklődésűek[szerkesztés]

Jó nem fizikás szócikkek a Wikipédián[szerkesztés]

Európa országai többé kevésbé készen vannak. Szlovákia és Románia sok településéről készült tartalmas szócikk: Szlovákiai települések és Románia települései kategóriák.

Kitűnő cikkek találhatóak a vonós hangszerek témakörben, pl. a hegedű.

Bach - Mozart

Erdélyi fejedelmek - Magyar névnapok - Arisztotelész

Matematika - Bolyai János - Neumann János - Erdős Pál - Pósa Lajos - Gottlob Frege

egyetemek: Princeton Egyetem - Caltech - Cambridge-i Egyetem - Műegyetem - Debreceni Egyetem - Szegedi Egyetem

Kémia - biológia

Számítástechnika - LaTeX - OpenOffice.org - Linux - GIMP - gnuplot - programozási nyelv

Külső oldalak ömlesztve[szerkesztés]

Mező vagy tér?[szerkesztés]

Dávid Gyula[szerkesztés]

Dávid Gyula a mező mellett foglal állást. Dávid Gyula leveléből, MCsE, Csilla lista kiemelve a lényeget:

(...) félrevezetőnek, megtévesztőnek tartom azt, hogy két nagyon kulonbozo fogalomra ugyanazt a szot hasznaljuk, mikozben lenne tisztesseges magyar kifejezes a ket fogalom vilagos elvalasztasara. A „ter” geometriai fogalom, a fizikaban valamikepp (termeszetesen erosen egyszerusitve) a jelensegek „tartalyaul”, hattereul szolgal. (Ettol meg lehet sokfele, euklideszi, hiperbolikus, gorbult, akar meg 26 dimenzios komplex Calabi-Yau sokasag is.) Ezzel szemben a mezo (pl az elektromagneses vagy a Higgs-mezo) az anyag egy fajtaja! Van neki energiaja, impulzusa, perdulete, Maxwell es Einstein szerint meg nyomasa, mi tobb homerseklete is, ezeket kepes atadni mas anyagfajtaknak stb.) Tehat egeszen mas fogalom, mint a geometriai ter. Ez legvilagosabban „az egesz teret betolto elektromagneses ter” kifejezesen latszik. Nyilvan a geometriai teret kitolto anyagrol, tehat mezorol van szo.
(...)
En inkabb azt tartom fontosnak, hogy a tudomanyos szovegek szerzoi (ezaltal olvasoi is) vilagosan ertsek az egyes fogalmak jelenteset, a koztuk levo kulonbsegeket, es ezt a megertest - ha lehet (es esetunkben lehet) - vilagos nyelvi eszkozok is segitsek.

Hidas Pali[szerkesztés]

User_vita:Hidaspal#Pár gondolat bánt engemet

>>A tér magyarban bevett, angolban nincs. A nyelv nem logikus, nehéz és nem is kell mindig a szokásokat kiirtani. Az "E" pl. "electric field" változóként is, magyarul viszont az "elektromos mező" nekem itt kicsit ügyetlen, olyan kisiskolás. Magyarul "elektromos térerősséget" kell mondani, márpedig ha van térerősség, akkor tér is van. Beszélhetünk ugyan az "elektromos mező erősségéről", de itt kezdenek olyan tiszteletkörök bekerülni a szóhasználatba, amibe én biztos nem fogok belemenni soha. Amúgy mindenkinek megvan a heppje, nyilván Dávid Gyuszinak is. A "lendület" pl. olyan szó, amit kínomban párszor kommentálva leírtam, de ott is az impulzus az egyedül használt kifejezés. Volt még "lendülés" is az erő helyett tankönyben, de ez az, ami tényéeg arra jó, hogy a szakember ne értse. Szerintem tudomásul kell venni, hogy minden tudományágnak megvannak a szakkifejezései, amit lassacskán magyarítanak a művelői, de kívülről halott ötlet belegyorsítani, mert akkor csak elválik a szóhasználat és mégis csak az a fontos, hogy a tudomány művelői értsék, miről van szó. Egyébként a mágneses tér és az elektromos tér a köznyelvben olyan elterjedt, hogy kiirtani nem lehet. Egy enciklopédiának a tartalomra kell koncentrálnia, olyan nyelvet használva, amit megért mindenki. Általában nagyon idegesít, ha időt kell vesztegetni erre.<<

Kell-e mozgási tömeg?[szerkesztés]

Hraskó: tömeg-energia ekvivalencia, mozgási tömeg[szerkesztés]

Hraskó Péter előadása Mozgási tömeg és ΔE=Δm c2: gondoljuk át mégegyszer Debrecen, ATOMKI, 2006. február 14.

Hraskó szerint A mozgási tömeg-et felesleges bevezetni, csak kavarodást okoz. A tömeget csak a gyorsítható testekre alkalmazhatom (Newton II. törv.). A látszólag más tömeg az idődilatáció és távolságkontrakció következménye.

    • Nem használja Einstein és Landauék sem.
  • A tömeges foton az általános relativitáselméletben hibás eredményekhez vezet: fényelhajlás, gravitációs vöröseltolódás Minden másképp van?
  • A ΔE=Δm⋅c2 képletet csak a belső energiával rendelkező testekre alkalmazhatom, E a belső energia. Nem a tömeg-energia ekvivalencia van benne.

A jelenelvők közül többen kiálltak amellett, hogy a mozgási tömeg hasznos fogalom. A kölcsönhatást, tömeget sebességváltozásokkal bevezető fogalomrendszerbe természetesen adódik. (Dede-Demény: Kísérleti fizika jegyzet)

Hraskó szerint a Michelson-Morley kísérletet felesleges a relativitáselmélet bevezetéseként kihangsúlyozni, mert az elmélet önmagában is megáll, következményei igazolják Einstein kezdeti feltevésének (c mindenhol, minden irányban állandó) helyességét.

Einsteint megkérdezte Polányi kérésére Balázs Nándor, hogy hallott-e a Michelson-Morley kísérletről 1905 előtt, és hogy volt-e szerepe a spec. rel-ben: Hallott róla Lorentz cikkében, de nem volt szerepe. A mozgási és nyugalmi indukció különbsége zavarta, a Maxwell-egyenleteket akarta invariánssá tenni. Elfogadhatatlan volt számára, ha c-nél gyorsabban megyek, nem láthatom magam a tükörben. (Minden másképpen van? 3.)

A Fizikai Szemle 2006/2. számában van erről cikke.

Proton energia–sebesség[szerkesztés]

A proton energiájának és sebességének összefüggése
energia sebesség mint a fénysebesség törtrésze
1eV 0,00005
1 MeV 0,046
1 GeV 0,876
1 TeV 0,99999956
7 TeV 0,999999991 (LHC)

Forrás: http://atlas.ch/etours_intro/etours_intro05.html

Wiki2tex.py[szerkesztés]

A wikiből latex-et készítő programocskám itt van: http://www.szgti.bmf.hu/harp/python/wiki2tex.py

  • +címeket átalakítja
  • +belső linkeket sima szöveggé alakítja
  • +a képeket kezeli
  • -a bemenő fájlt még változóként kell megadni a programfájlon belül
  • -listákat nem csinálja meg.

Szomorú[szerkesztés]

2003: Karácsonykor a hatéves Alex, akit Oroszországból fogadtak örökbe, belehalt az új amerikai szüleitől kapott rendszeres verésbe Chicago-ban.

Az örökbefogadók gyakran nincsenek felkészülve azokra a viselkedési problémákra, melyeket eredeti környezetükből (alkoholista család, szegénység, árvaház) hoznak magukkal a gyermekek.

A 144 milliós Oroszországban hétszázezer árvát tartanak nyilván (amiből évente 2 %-ot fogadnak örökbe, ennek felét külföldre), s 1-3 millióra becsülik az otthontalan gyerekek számát. Az árvaházakból kikerülő felnőttek harmada hajléktalanná válik, ötöde bűnözővé, tizede öngyilkos lesz.

Forrás: BOCS Hírlevél

User:Harp/Közreműködéseim