Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztővita:HopsonRoad/Próbalap

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Náray Antal
Fájl:To be uploaded
Született1893. november 26.
Ópazova, ma Ópázova
Elhunyt1973. augusztus 3. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyar
HázastársaSeichter Klotild
GyermekeiLajos, Gyula, Mária
Szüleinárai Náray Lajos, Horváth Rozália
Foglalkozásaa Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke, egyetemi oktató, iró, zeneszerző
IskoláiMagyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Budapesti Műegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Náray Antal (Opazova, ma Ópázova, 1893 november 26- Budapest, 1973 augusztus 3), magyar nyugállományú vezérőrnagy, a Magyar Rádió és Távirati Iroda (Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) elnöke, mérnök, iró, zeneszerző.


Élete[szerkesztés]

Apja, nárai Náray Lajos, a Magyar Államvasút tisztviselője, anyja, Horváth Rozália, háztartásbeli. Az Újvidéki Gimnázium elvégzése után Pécset a Magyar Királyi hadapród iskolában tanult, majd Budapesten, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémian folytatta tanulmányait. 1914-ben avatták hadnaggyá. Az első világháborúban harcolt melynek során ezred segédtiszti beosztásra emelkedett.[1] Az első világháború után hadapród iskolákban, majd a Ludovika Akadémian tanitott. 1920-24 a Budapesti Műegyetemre járt, és elvégezte a Vezérkari Tisztképző Hadiakadémiát. A Magyar Királyi Honvédségtől 1942 májusában vált meg.[2]

1942 májustól 1944 március 19-ig, Magyarország német megszállásáig, a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke volt[3][4] A náci politika elleni, valamint háború ellenes nézetei miatt a nyilasok magyarországi hatalom átvétele után egy ideig bújdosott, de a nyilasok hamarosan letartóztatták. 1944 decemberében a Mártírok úti volt honvéd fogházban őriztek, ahonnan Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a Sopron-Kőhidai börtönbe vitték.[1] Innen a szovjet hadseregek előrenyomulásakor a Gestapo és a nyilasok egy marhavagonban Mauthasuenbe irányitották. Politikai fogságából amerikai csapatok szabaditották ki, 1945 április végén.[1] Kiszabadulását követően egy kis német faluban megírta a háborút megelőző és a háború alatti visszaemlékezéseit. Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel késobb találta meg, és könyv formájában közölte.[1]

1945 augusztusában Náray Antal hazatért Magyarországra, ahol ezúttal a szovjet/magyar kommunisták tartoztatták le, “háborus bünökkel” vádolva. 1946-ban ugyan minden vád alól felmentették, de 1951-ben a kommunista kormány elvette nyúgdíját és ingóságait, és feleségével és legfiatalabb gyermekével együtt Fegyvernekre telepitették ki[1] ahol nyomorúságos körülmények között élt. 1954-től Budapest közelében, Budaörsön lakott, ahol iskolai zeneoktatásból és nyelv tanitásból élt, igen szerény körülmények között. 1973-ban halt meg Budapesten, szív elégtelenség következtében.

Honvédelmi pályafutasa[szerkesztés]

A Ludovika Akadémia elvégzése után 1914-ben avatták hadnaggyá, a szabadkai Magyar királyi 6. Honvéd gyalogezrednél szolgált. Az első vilagháboruban, szakaszparancsnokként, század parancsnokként, majd ezred segédtisztként szolgált a fronton. Harci cselekedeteiért több katonai érdeméremmel tüntettek ki. 1924-től vezérkari tiszt. 1935-től alezredesi rangban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, elöször mint a gépkocsi osztályának vezetője, később az anyagi csoport vezető helyttese. 1940-ben a Legfelső Honvédelmi Tanács vezértitkárává nevezték ki. Ettől kezdve Teleki Pál miniszterelnök közeli munkatársa lett.[1] 1942 márciusában vezérőrnaggyá nevezték ki, de ezután hamarosan, májusban nyugállományba vonult a honvédségtől. Ekkor már tábornoki rangja volt.[1]

Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöke[szerkesztés]

1942-ben Náray Antalt, széleskörű műveltsége (öt nyelven beszélt, könyveket irt) és zenei ismerete végett, Horthy Miklós a Magyar Rádió és Távirati Iroda elnöki posztjára javasolta. Mint a Radió elnöke, Náray megpróbalta a szélsőjobboldal képviselőinek szereplését csökkenteni illetve megakadályozni. Nem járult hozzá, hogy zsidó származásu művészek műveit levegyék a rádio műsoráról, ellenkezőleg, megakadályozta hogy zsidó származasu mukatársait munkaszolgálatra vigyék. Polgár Tibor zeneszerző-karnagyot Náray mentette ki a munkaszolgálatból, Majorossy Aladár zeneszerzőnek munkalehetőséget adott.)[5] Emiatt a széljobboldal súlyosan támadta, “zsidómentő” “zsidóbérenc” nevekkel illették. A Rádió elnöksége alatt élesen ellenezte Antal István, tárca nélküli nemzetvédelmi és propaganda miniszter szélsőjobbaldali politikáját.[6]

Természetesen a németek se néztek jó szemmel a fajvédést ellenző magatartását, és a Budapesti német követség többször kifogásolta a Rádio működését. 1944. március 19-én a németek Budapestre való bevonulása és a Rádió elfoglalása után Náray önként lemondott az elnöki tisztről, mert nem akart idegen hatalmakat kiszolgálni.[4]

Legfőbb művei[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Náray Antal Visszaemlékezése 1945, a bevezető tanulmányt es jegyzeteket Szakály Sándor irta.[1] "Náray emlékiratainak közvetlenűl a 2. világháboru utáni megirását azért tartotta fontosnak, mert félő volt, hogy a budapesti bombázások alatt a (saját szavait idézve) 'Magyarország hadba lépésének alapokmányai elvesztek. Könnyen történhetik meg tehát, hogy hamis vádak ártatlanokat érnek, a bűnösök pedig bűntetlenul fogják tovább űzni hamis jatékukat.' Tekintve, hogy Náray a magyar történelem e nehéz időszakának közvetlen szemtanuja volt, a vezető politikusokat jól ismerte, számos olyan megfigyelést irt le viszaemlékezésében, ami segitheti a történészek munkáját."
  • Emlékiratait a helyi plébánosnál hagyta megőrzésre, ezt fia, Náray Lajos, közel 40 évvel később találta meg, és könyv formájában közölte.[7]

Szépirodalmi muvek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

1. Szakály Sándor : Náray Antal Visszaemlékezése 1945; Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988.

2. Fehér Csaba: A Magyar Rádió története Náray Antal elnöksége idején, 1942-1944. In Fons,1999. 3: 337–370. p.

3. Vámos György: Naray Antal vallomasa. Multunk, 2006/3. 243–254.

4. Multkor: Az MTI a masodik vilaghaboru alatt. 2011. November 30. http://mult-kor.hu/20111130_az_mti_a_masodik_vilaghaboru_alatt

5. A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944)


http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5098 http://nepszava.hu/cikk/1010833-egy-oszinte-visszaemlekezes http://epa.oszk.hu/00900/00995/00007/pdf/vamosgy2.pdf


http://epa.oszk.hu/01700/01739/00081/pdf/EPA01739_eszmelet_2012_96_tel_079-102.pdf


http://www.imdb.com/name/nm1718239/

https://www.antikvarium.hu/konyv/vitez-naray-antal-ifj-vitez-berko-istvan-legitamadas-391818


http://www.filmintezet.hu/uj/hirado/heti/index.php?y=hir&id=1285&eid=7888#go

http://www.imdb.com/title/tt0240622/?ref_=nm_flmg_com_1

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e f g h Szakály Sándor : Náray Antal Visszaemlékezése 1945; Zrinyi Katonai Kiadó, Budapest, 1988.
  2. ↑ Vámos György: Naray Antal vallomasa. Multunk, 2006/3. 243–254.
  3. ↑ Fehér Csaba: A Magyar Rádió története Náray Antal elnöksége idején, 1942-1944. In Fons,1999. 3: 337–370. p.
  4. ↑ a b A Magyar Rádió háborús évei (1939–1944).
  5. ↑ Ámos György: Naray Antal vallomasa. Multunk, 2006/3. 243–254.
  6. ↑ Multkor: Az MTI a masodik vilaghaboru alatt. 2011. November 30.
  7. ↑ Náray Antal, Berkó István: Légitámadás! Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztővita:HopsonRoad/Próbalap&oldid=17459749”