Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/11
| A kastély | |
 | |
| A kastély 1926-os első kiadása | |
| Szerző | Franz Kafka |
| Eredeti cím | Das Schloss |
| Ország |  Csehszlovákia |
| Nyelv | német |
| Téma | szürreális német faluközösség |
| Műfaj | abszurd |
| Kapcsolódó film | Das Schloß, 1962, NSZK film, rendezte: Sylvain Dhomme |
| Kiadás | |
| Kiadó | Kurt Wolff Verlag, Frankfurt |
| Kiadás dátuma | 1926 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1964 |
| Fordító | Rónay György |
| Illusztrátor | Bálint Endre |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 381 |
| Külső hivatkozások | |
| A könyv a MEK-ben | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kastély (Das Schloss) – Franz Kafka először 1926-ban kiadott, 1924-ben bekövetkezett halála miatt befejezetlenül maradt regénye.
Magyarul először 1964-ben jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában Rónay György fordításával. Azóta ebben a fordításában még nyolc alkalommal adták ki különböző kiadóvállalatok.
Kafka a regényen 1922 óta dolgozott. 1922. január 27-én este kezdett írásába miután szánon megérkezett a hegyvidéki üdülőhelyre, Spindelmühle-be (később: Spindlermühle, ma Špindlerův Mlýn, Csehország). Fenn is maradt egy fénykép megérkezése pillanatáról. A szán mögött áll Kafka talán kis mosollyal az arcán. A szánon a szigorú falusi orvos, aki talán Klamm mintája lehetett.
A történet vezetése lineáris, és nagy valószínűséggel befejezett formájában is az maradt volna.
Helyszín és szereplők[szerkesztés]
Nem tudjuk meg a regénybeli falu nevét, de a szereplők német nevei is azt sejtetik, hogy talán Csehszlovákia akkoriban még németek lakta vidékén lehet valahol. A nevek hangulata is valahogy mintha a csehországi németekre utalna, viszont nincs közöttük többségi hatásra hibás, cseh vagy szlovák helyesírással módosult német név, ami az ottani szórvány németségnél előfordul. (A Gerstäcker név nem létező családnév, de szemlátomást nem amiatt hogy egy németül nem tudó hivatalnok, anyakönyvvezető valaha félreértette.) Így elvben nem zárható ki német, osztrák, svájci vagy akár holland, de még a magyarországi vagy romániai helyszín sem. A diaszpóra németségben viszont általában igyekeznek a többségi nemzethez tartozók számára könnyebben azonosítható, egyszerűbb, azok számára ismerősebb keresztneveket adni. Például az Irmgard, Uwe és hasonlók hiányoznak. A kastély szereplőinek keresztnevei ilyen egyszerű német keresztnevek, de a szereplők viszonylag kis száma miatt nem lehet ebből érvényes következtetést levonni. Kafka valószínűleg egyszerűen ösztönösen ötlötte ki a neveket minden különösebb megfontolás nélkül, így azok csupán azt tükrözik, hogy Kafka egy Csehországban élő német anyanyelvű polgár.
Nehezen megfejthető Westwest gróf neve, bár Kafka nyilván tudta, hogy felkelti olvasói figyelmét a különös név. De a hasonló zavaró momentumok elhelyezése Kafka megszokott technikája. (A cseh arisztokrácia nagyobb részt egyébként német volt.)
A szereplők eredeti beszélt nyelve is irodalmi német tájszavak nélkül.
A regény írásának kezdetén Kafkán betegsége már elhatalmasodott, és hasonló kis hegyi falvak szanatóriumaiban kezeltette magát a szlovákiai Tátra Matláron (Matliary)[1], az ausztriai Wienerwalldban és Kierlingben. Bár Kafka képzelőerejét nyilván nem haladta meg egy behavazott hegyi falu elképzelése, mégis lehetséges, hogy ezek az élményei hagytak némi nyomot a regény helyszínein is. Ezeknek az üdülőfalvaknak a lakói lehettek hasonlóan megosztottak: egyik részük az idegenforgalomból, gyógyturizmusból, másik részük hagyományos mezőgazdaságból, állattartásból él. S ennek megfelelően viszonyultak az idegen városiakhoz, mint amilyen ott Kafka is volt. A falu szerkezete egyébként - már amennyire ez a regényből kiolvasható - inkább emlékeztet egy üdülőfalúéra mint mezőgazdaságból élők falvainak szerkezetére.
Spindelmühle-be a kis Elba-hídon lehet eljutni.[2] A falu házai viszont a korabeli képeslapok tanúsága szerint gazdag német alpesi polgárházak tágasan elszórva a völgyben. A kunyhószerű, szorosabban összeépült házacskák inkább Matlár szlovák házacskáira hasonlítanak, ami akkoriban jóval kevésbé volt népszerű, gazdag üdülőhely.
A kastély faluközössége talán a szélesebb társadalmat szimbolizálja, és benne maga a kastély az államot érthetetlen és illogikus intézményeivel, amellyel a társadalmat is érthetetlen és illogikus viselkedésre kényszeríti. Vagy legalábbis készteti. Ez a látásmód a kortársak visszaemlékezései szerint nem idegen Kafka világnézetétől, ám a Naplók, levelek kötetben nem igazán érhető tetten.
Lehetséges volna, hogy a kastély több falura kiterjedő hatalmas nagybirtokot igazgat. Azonban a regényben nem említenek szomszédos falvakat, amivel Kafka azt a benyomást kelti, hogy az egész túlméretezett apparátus egyedül ennek a kicsiny falunak a társadalmára telepszik rá.
Érdekes a falu egyenetlen fejlettsége, elmaradottsága. A villanyvilágítás hiánya mellett a mindent behálózó, akkor modern technika, a telefon. Akkortájt szinte kizárt volt ilyesmi egy elzárt faluban. De a technika is csak a kastély irracionális világának a kelléke. Azon kívül csaknem minden más ósdi és rozoga. Maga a címadó kastély is. Mindez talán annak a maga korában még meglévő reménynek a kafkai elutasítása, hogy a technikai fejlődés bármit is javít a társadalom működésén. Amivel megszólítva érzi magát még a mai olvasó is.
Érdekes egyveleg a falusias elmaradottság, kopottság, amire viszont ráépül valami kastély generálta városias sürgés-forgás, szép udvarház fogadó a magasabb rangú alkalmazottaknak, ugyanakkor az egész fölött maga az ócskának, már-már romosnak tűnő kastély.
A kastély és a földmérő mintha Fekete Doboz elv alapján próbálgatnák kiismerni egymást. Ötletszerű, véletlenszerű ingerekkel vizsgálják az egymásból kiváltott válaszreakciókat. Például mikor Artúrt és Jeremiást odaküldik K.-hoz azzal, hogy ők a földmérő segédei.
A szereplők egy része olyan mértékben viselkedik infantilis módon, ami már bőven tekinthető szellemi fogyatékos vagy elmebeteg viselkedésnek. A beszélgetések egy része teljességgel lényegtelen dolgokról folynak választékosan, logikusan, néha pszihológizáló fejtegetésekkel tűzdelve és néha kifejezetten azzal a látható erőfeszítéssel, hogy meggyőzzék a többieket vagy K.-t valami teljesen lényegtelennek tűnő dologról. Néhol kifejezetten valótlanságokat állítanak, és K. minden további nélkül tudomást vesz ezekről sőt tovább is fűzi. Mint mikor Artúr és Jeremiás az ő régi segédeinek mondják magukat. Vagy amikor Frida megától értetődően, mellékesen megjegyzi, hogy Klamm elhagyta őt, holott az olvasó úgy tudja, ő hagyta el Klammot K. kedvéért. "... amióta Klamm elhagyott."
Más fontos kérdéseket is elereszt K. a füle mellett. Például mikor Frida száján kicsúszik, hogy "- Miért engem? Miért épp engem választottak ki erre?". Pedig a mondat akár arra is vonatkozhat, hogy Fridának valaki megparancsolta, hogy csábítsa el K.-t vagy hagyja magát elcsábítani általa.
A regény több ponton következetlen, néhány részlet csak a minimum második olvasásra válik világossá. Ennek oka feltehetően az, hogy az egyes jeleneteknél Kafka már sejtette, hogyan folytatja a történetet, de nem volt ideje ezek elsimítására. Max Brod pedig csak a minimális változtatásokat eszközölte a kiadáshoz. Például egységesítette a narrációt első szám harmadik személyre. Furcsa mód ezek a következetlenségek viszont éppen a kafkai hatást erősítik.
A szereplők megjelenésük sorrendjében[szerkesztés]
- K.
- A kocsmáros és felesége
- A kocsma vendégei, helybéli parasztok
- Schwarzer (apja, aki alvárnagy csak megemlítve)
- Westwest gróf (csak megemlítve)
- Fritz, egyik alvárnagy (csak megemlítve)
- A tanító az iskolásgyerekekkel
- Öreg paraszt a fürdőházban
- Két fürdőző. Az egyik Lasemann tímármester, és Otto Brunswick, a sógora
- Mosónő, és egy másik nő, Otto Brunswick felesége, Lasemann testvére, aki szolgáló a kastélyban
- Artúr (Artur) és Jeremiás (Jeremias), K. segédei
- József (Josef), K. állítólagos régi segédje (csak megemlítve)
- Gerstäcker, fuvaros
- Oszvald (Oswald)
- Barnabás (Barnabas), a küldönc
- Két szolgálólány, akiknek a szobájába költöztették K.-t
- Olga és Amália (Amalia), Barnabás nővérei, valaint idős szüleik
- A fogadós és felesége az Udvarház nevű fogadóban
- Frida (Frieda)
- Klamm
- A falusi előljáró és Mici (Mizzi), a felesége
- Sordini, hivatalnok a kastélyban (csak megemlítve)
- Pepi
- Gisa???
- Momus
- Erlanger
- Friedrich, hivatalnok a kastélyban
- Bürgel, Friedrich titkára
- Hans, Otto Brunswick iskolás fia
Emlegetett személyek:
Kicsoda K.?[szerkesztés]
Kézenfekvő lenne a válasz, hogy nyilván maga Kafka. Ám személyiségük (és A kastélyban külsejük is[3]) annyira nyilvánvalóan és alapvetően különbözik, hogy bizonyosan nem. De talán az, aki Kafka szeretett volna lenni. Világcsavargó szemlélődő. Legalább egy regény erejéig. De nem tudjuk meg, hogy a regénybeli K. valójában kicsoda. A faluban rekedt vándor, szélhámos naplopó, felelősségre vonás elől menekülő bűnöző, vagy csak egyszerű átutazó, aki csupán dacból időzik a faluban, mert annyira nyilvánvalóan akarják eltávolítani. Azt többé-kevésbé sejtjük, hogy csaknem bizonyosan nem földmérő.
A név kezdőbetűre rövidítése németül ugyanazt sugallja, mint amit magyarul: a szerző személyiségi jogok miatt nem írja ki a teljes nevet. Azonban Kafka más esetekben is él véletlenszerű, indokolatlan irodalmi eszközökkel, ami sok esetben puszta hangulatkeltő elem a tényleges, eredeti értelmétől függetlenül. Elbizonytalanító elem. Kafka valóságábrázolási technikájának része, hiszen a valóságban is rengeteg ismeretlen elemmel találkozunk, és a regényekkel ellentétben ahol követelmény volt ezek kerülése, a valóságban sem derül fény sok ismeretlen momentum megértésére, megismerésére.
K. esetében is értelmetlennek tűnik, hogy teljes valódi nevét nem tudhatjuk meg. Ellentétben A per Josef K.-jával, aki ott gyanúsított sőt vádlott. A megértést nehezíti, hogy Kafka regényeiben maga a narráció tárgyilagos, így a főszereplő nevének rövidítését komolyan kellene vennünk.
Számos adaptációban viszont magától értetődő természetességgel írják, hogy Josef K., holott a regényben sehol sem szerepel, hogy keresztneve Josef lenne. Ez egyébként azt sugallná, hogy a történet A per főhősének előélete vagy A per végét valahogy mégis túlélő K. későbbi életéről esetleg éppen menekülésének egyik epizódjáról szól.[4] Ami érdekes aspektus, csak éppen semmi bizonyíték sincs arra, hogy ez lett volna Kafka szándéka. Illetve K. és Josef K. szembetűnően nagy mértékben eltérő személyisége, aminek nem lehet elégséges magyarázata A per cselekményének megpróbáltatásai sem. Ami tetten érhető, az talán a kérdés szándékosnak tűnő lebegtetése Kafka részéről. Amire Kafka talán azzal is emlékezteti olvasóit, hogy K. régi segédje neveként a Józsefet mondja be.
Kafka eredeti kéziratában a regény eleje még egyes szám első személyben íródott, és egy ponton vált át harmadik személyre és K. emlegetésére az elbeszélő.
Kafka korabeli, ismerőseinek, barátainak szóló leveleit K monogrammal (pont nélkül) írta alá. Naplójában egyes személyeket szintén csupán monogramjukkal emleget. Ott viszont mindig ponttal.
K. szerepel még a Fegyencgyarmat című novellájában is.
A cselekmény[szerkesztés]
Egy este fáradt fiatalember tér be a hóesésből a Hídhoz címzett fogadóba. A falusiak gyanakvóan méregetik. A kocsmáros csak a kályha mellett szalmazsákon tud helyet szorítani neki. Ám álmából felveri egy Schwarzer nevű férfi azzal, hogy a gróf engedélye nélkül tilos a faluban tartózkodni. K. földmérőnek mondja magát, akit a gróf hívott a faluba. Nem tudjuk meg, inkább csak sejtjük, hogy K. nem földmérő, csak egy meghökkentő, ezzel elbizonytalanító, és remélhetőleg nehezebben elutasítható indokot rögtönzött legalább az éjszakai maradáshoz. Schwarzer telefonálgatása kapcsán kiderül, hogy szokatlan módon a köznapinak tűnő falut valamiféle fejlett apparátus igazgatja a kastélyból, ahol furcsa módon éjszakai ügyeletet tartanak még valami irattárban is. Reggel K. körülnéz a faluban, az iskolánál megismerkedik a kissé tartózkodó tanítóval, és igyekszik ellátogatni a kastélyba is. Azonban a magas hóban igencsak embert próbáló a gyaloglás, így kifulladva egy - mint kiderült, valamiféle fürdőházba - kéredzkedik be, majd egy Gerstäcker nevű fuvaros viszi vissza a fogadóba a szánján. A fogadóban
K. abban a hiszemben, hogy üzenetével Barnabás a kastélyba megy, elkiséri a hóesésben. De mint kiderült, hazament idős szüleihez. Megismerkedik a szülőkkel és Barabás nővéreivel. Olgát elkiséri az Udvarház nevű fogadóba (Herrenhof), ahol megismerkedik a csaposlányként dolgozó Fridát, aki mellesleg mint kiderült, főnöke, Klamm szeretője. K. elcsábítja Fridát.
A regény tervezett befejező része[szerkesztés]
Gustav Janouch szerint Kafka elárulta barátainak A kastély tervezett befejezését:
Kafka beavatta barátját, Max Brodot a regény befejezésével kapcsolatos elképzeléseibe. Eszerint K. nem adja fel az elfogadtatásáért folytatott küzdelmet. A közösség elismert tagjaként a kastéllyal egyetértésben és nem idegenként kíván hasznos munkát végezni a faluban. De ez nem sikerül, meghal.[5]
Eddigi magyar kiadások[szerkesztés]
- 1964 - Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Rónay György
- 1968 - Horizont könyvek sorozatban, Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Rónay György
- 1979 - Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Rónay György, ISBN 963-07-1789-1
- 1984 - (A perrel egy kötetben) Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Rónay György, (Szabó Ede A pert), ISBN 963-07-3166-5
- 2001 - Franz Kafka összes regényei (benne A kastély), Szukits Könyvkiadó, Szeged, fordította: Rónay György, ISBN 963-9344-76-1
- 2004 - General Press Kiadó, Budapest, fordította: Rónay György, ISBN 963-9289-92-8, utánnyomás: ISBN 963-7548-61-0)
- 2006 - Kossuth Kiadó, Budapest, fordította: Rónay György, ISBN 963-09-4810-9
- 2009 - Európa Könyvkiadó, Budapest, fordította: Rónay György, ISBN 978-963-078-706-2
Néhány ismertebb filmfeldolgozás[szerkesztés]
- Das Schloß, 1962, NSZK film, a forgatókönyvet írta és rendezte: Sylvain Dhomme
- A kastély (Das Schloß), 1968, NSZK film, a forgatókönyvet írta és rendezte: Rudolf Noelte, K - Maximilian Schell
- A kastély (Linna), 1986, finn filmdráma, a forgatókönyvet írta és rendezte: Jaakko Pakkasvirta
- Ամրոցը (Tsikhe-Simagre, oroszul: Замок, Zamok), 1990, grúz filmdráma, a forgatókönyvet írta és rendezte: Dato Janelidze
- A kastély (Замок, Zamok), 1994, orosz-német-francia filmdráma, a forgatókönyvet írta és rendezte: Alexej Balabanov
- A kastély (Das Schloß), 1997, osztrák-német filmdráma, a forgatókönyvet írta és rendezte: Michael Haneke
Utalások:
- Jancsó Miklós - Jézus Krisztus horoszkópja, 1986, Jozef K. - Cserhalmi György
Színpadon[szerkesztés]
- A kastély, Szolnoki Szigligeti Színház, Fodor Tamás rendezésében, 1989. január 20.
- Franz Kafka-Soós Attila-Fekete Ádám: A kastély (I.), Színház- és Filmművészeti Egyetem, Ódry Szinpad, 2012
Rádiójáték[szerkesztés]
- A kastély – Franz Kafka regényét Rónay György fordításának felhasználásával rádióra alkalmazta Gáli József, Magyar Rádió, 1971
Források[szerkesztés]
- Gustav Janouch: Beszélgetések Kafkával, Gondolat Kiadó, Budapest, 1972, fordította: Tandori Dezső
- Franz Kafka: Naplók, levelek, (Válogatás), Európa Könyvkiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-07-2457-X Fordította Antal László, Eörsi István, Györffy Miklós, Tandori Dezső
- Franz Kafka: Naplók, Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008. ISBN 978-963-07-8645-4, Fordította Györffy Miklós.
- Franz Kafka: A nyolc oktávfüzet, Cartaphilus, Budapest, 2000, 2005, ISBN 963-9303-15-1, Fordította Tandori Dezső.
- Franz Kafka: Töredékek füzetekből és papírlapokról, Cartaphilus, Budapest, 2001, ISBN 963-9303-37-2, Fordította Tandori Dezső.
- Jávor Ottóː Franz Kafka (1883-1924) - utószó A kastély 2004-es kiadásához.
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ "Ami engem illet: találtam itt egy jó helyet, jót abban az értelemben, hogy mégis szanatórium jellege van, de nem az. Nem az, mert megszállhatnak benne turisták, vadászok, egyáltalán, akárkik, nincs fölös luxus, fizetni csak azért kell, amit ténylegesen megeszik az ember, és mégis szanatórium, mert van orvosa, fekvőkúra-lehetősége, a konyhája mindenre kész, jó a tej és a tejföl. Két kilométernyire van Tátralomnic mögött, vagyis még két kilométerrel közelebb a nagy Lomnici csúcsokhoz, kilencszáz méter magasan." Kafka 1920. decemberi levele Max Brodnak. Naplók, levelek 406. oldal
- ↑ „Január 29. Rohamok a havas esti úton. Minduntalan a képzetek keveredése, valahogy így: szörnyű volna a helyzet a világon, egyedül itt Spindelmühlében, ráadásul egy elhagyatott úton, ahol a sötétben, a hóban állandóan megcsúszik az ember, ráadásul értelmetlen út földi cél nélkül (a hídhoz visz. Miért oda? Azonkívül el se jutottam oda), ráadásul én is elhagyatottan a faluban ...” 1922. január 29., Naplók, levelek, 432. oldal
- ↑ Az ifjabb Schwarzer pocakosnak írja le.
- ↑ Jávor idézi ezzel kapcsolatban Helmut Richtert. 348. o.
- ↑ Jávor 355. o.
A Kőzetbolygók a törpebolygók és a gáz óriásbolygók között elhelyezkedő bolygótípus.
Az átmeneteket rendszertanilag nehéz meghatározni, mert az óriás gázbolygóknak is van feltehetően fémeket és szilikátokat tartalmazó magja, és a kőzetbolygóknak is van többnyire légköre. Hasonlóan problémás a kőzetbolygók és a törpebolygók közötti precíz választóvonalat meghúzni. De ez a jelenleg ismert bolygók esetén még nem okoz rendszertani problémát. A jelenleg ismert bolygók besorolása világos.
A tárgyalt szempontból kőzetbolygóknak tekinthetők a naprendszer holdjai, amelyek többsége valaha önálló bolygó lehet és a befogás útján lettek bolygójuk holdja. Bizonyosan kivétel ez alól maga a Hold, amely egy Föld és egy Mars-méretű bolygó ütközésének a törmelékéből jött létre.
A Naprendszert figyelembe véve kőzetbolygónak tekinthető a Merkúr, a Vénusz, a Föld és a Mars.
Ezeknek a kőzetbolygóknak az összetétele és szerkezete jelentősen különbözik. Még a két hasonló méretű égitestté, a Vénuszé és a Földé is. Ennek oka az lehet, hogy a gáz és porfelhő, amelyből a Naprendszer kialakult, más pontjain kezdték meg kialakulásukat és korai fejlődésüket, növekedésüket. A Föld összetételét még a korai szakaszban jelentőse megváltoztathatta a Hold kialakulásához vezető ütközés, amely a Föld külső rétegeit érintette és onnan szakított le nagyobb mennyiségű anyagot. Emiatt a Hold összetétele jelentősen különbözik a Földétől. A Naprendszer kialakulása és a bolygópályák stabilizálódása után viszont már közel azonos hatások érték őket.
A legújabb Naprendszeren kívüli bolygókutatások eredményeképpen valószínűleg több, a Földnél jelentősen nagyobb tömegű kőzetbolygót, un. Szuperföldet találtak. Ezek összetétele és szerkezete jelenleg természetesen még nem ismert.
A Szuperföldek egy jelentős része még feltehetően nem tudott annyira kihűlni, hogy a felszínén szilárd réteg alakuljon ki.
A jelenleg ismert legnagyobb feltételezett Szuperföld tömege ötszöröse a Földének. Jelenleg nincs elvi korlát arra, hogy mekkora lehet egy kőzetbolygó maximális mérete. Esetleges korlát lehet az a tömeg, amely mellett a felszínen nem alakulhat ki szilárd kéreg csillagászati szempontból belátható időn belül.
Kialakulásuk[szerkesztés]
Szupernóvarobbanások nyomán kialakult por és gázfelhőkből alakulnak ki a bolygórendszerek. Közepén egy vagy több csillaggal, körülöttük keringő gáz illetve kőzetbolygókkal.
A mikrogravitáció hatására a por és gáz véletlenszerűen összecsomósodik, és aztán egyre rohamosabban vonz magához további anyagot egészen a bolygóméret eléréséig. Idővel a porfelhő legnagyobb része a bolygók illetve központi csillag anyagává válik. A többi törmelék formájában visszamarad, és meteorok, üstökösök. kisbolygók anyagát alkotja.
Az ősrobbanást követő első csillaggeneráció szupernóvái olyan óriáscsillagok voltak, amelyek rövid, heves életútjuk során még nem termeltek a kőzetbolygók kialakulásához szükséges mennyiségű nehezebb elemet. Így az ősrobbanást követ 1-2 milliárd évben még a gázbolygók lehettek túlnyomó többségbe. A legkorábbi ismert kőzetbolygó a Matuzsálem 12 milliárd éves, de ez egy rendkívül ritka, korai kőzetbolygó lehet.
Mivel jelenleg nem ismerjük a korai univerzum csillagainak tömeg szerinti eloszlását, csupán feltételezésekre hagyatkozhatunk egyenlőre. Ezek szerint a közetbolygók kialakulásáthoz szükséges nehezebb elemek az ősrobbanást követő 4-5 milliárd évvel kezdtek relatíve feldúsulni. Erre utalhat az imert neutroncsillagok és fekete lyukak viszonylag kis száma. A Napnál jóval nagyobb tömegű csillagok tömegüktöl függően neutroncsillagokká és fekete lyukakká válnak. A Napnál csupán kicsivel nagyobb tömegű csillagok viszont jóval lassabban, jóval több milliárd év alatt jutnak el a szupernova robbanásig. A korai kőzetbolygók számának becsléséhez tehát egy viszonylag szük tömehatárok közötti csillagok gyakoriságára lenne szükség.
A Merkúr összetételét tekintve jelentősen különbözik a többi kőzetbolygó összetételétől. A szilárd fémmagot vékony kőzetréteg fedi. Egyes feltételezések szerint ez egy ütközés következménye, amelynek során a kőzetréteg nagy része az ütközéskor távozott.
Más feltételezések szerint a Merkúr egy korábbi óriás gázbolygó szilárd magja lehet, amelynek légköre a Nap közelsége miatt illant el, de ez nem ad magyarázatot a kőzetréteg vékonyságára.
Lehetséges következmény[szerkesztés]
Ha a közetbolygók kialakulásához szükséges tömegű számban viszonylag nagy számban jelen voltak, annak az lehet a következménye, hogy a Naprendszer kialakulása előtt egy generációval, 8-9 milliárd éve is nagy tömegben voltak föld típusú bolygók, így az ezeken kialakult civilizációk is több milliárd évvel fejlettebbek lehetnek a földinél.
Mágneses tér[szerkesztés]
Planebók[szerkesztés]
A planebók között is feltételezhetően vannak kőzetbolygók illetve törpebolygók.