Szerkesztő:Tbeci/próbalap
| Fehér Miklós | |
| Született | 1931. április 15. Egerszalók |
| Elhunyt | 2018. augusztus 26. (87 évesen) Gyöngyös |
| Foglalkozása | rajztanár természetfotós tájfutó I. osztályú versenybíró edző |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Fehér Miklós (Egerszalók, 1931. április 15. – Gyöngyös, 2018. augusztus 26.) válogatott versenyző, I. osztályú versenybíró, edző, a tájékozódási futás kialakulásának kiemelkedő személyisége.
Család[szerkesztés]
Felesége, Pannika néni volt aki szintén tanár, egy iskolában dolgoztak.
Pályafutása[szerkesztés]
Az Egri Haladásban kezdett versenyezni 1952-ben, amit a Gyöngyösi Lendületben, Bástyában és Pedagógusban folytatott. 1959-ben a Budapesti Pedagógus csapatával részt vett az első skandináviai versenykörúton Finnországban. Ő használta először a tájékozódási futás kifejezést és készített magának laptájolót. Három éven át képviselte a magyar színeket. 1959-ben tagja volt a Nemzetközi Balaton Kupán győztes csapatnak. 1961-ben Csehszlovákiában Kővárival párban harmadikak lettek a svédek mögött.
A Mátra Klub szakosztályvezetője volt, Mátra Kupákat rendezett. 1964-ben a Keletmagyar Válogatottak Tornájára készített térképet. A tardosi térképre a „kóbor apácák” megtévesztésére Füzér vasúti megálló nevet írt. Miközben éjjelente fekete autóval vitték be sporttársakat a Gyorskocsi utcába. Egy erdőben talált fotózott versenytérkép eredetét nyomozták. 1968-tól a Budapesti Spartacusban versenyzett és rendezett, de fő élettere a Mátra volt. Minden zugát ismerte, de nem tudott betelni vele, fáradhatatlanul járta és fotózta.
A Mátra turistatérképek társadalmi lektora volt 1958-tól 2002-ig. Az 1962-es Mátra útikalauz egyik szerzője.
Egyébként rajztanár volt, grafikus, szakkönyveket illusztrált és megszállott természetfotós volt, főleg vadászújságoknak dolgozott, fotószakkört vezetett.
Tanári munkássága[szerkesztés]
A gyöngyösi 5. sz. Általános Iskola rajztanára.
Fakultatív tevékenységek[szerkesztés]
Az iskola 7. és 8. osztályos diákjainak fakultációt kellet vállasztani. Ezen belül a művészettörténet fakultációt tartotta. A fakultáció keretében Gyöngyös művészettörténeti alkotásait, aktuális kiállításokat néztek meg a tanulók. Illetve csodálatos diagyűjteményével tette egyedivé a tananyagot.
Rajzórai feladatok[szerkesztés]
- Hideg és meleg színek,
- Mozog-keze, mozog-lába,
- Szorulj-keze, szorulj-lába,
- Otthon modellezése,
- Testek készítése,
- Épület modellezés,
- Műszaki betűk,
- Betűsablon készítés,
- Gipszlenyomat készítés (falevél, csigák stb.),
- Versillusztráció, a művet ő olvasta fel,
- Iskolaszék rajz,
- Csöcsös korsó rajz,
- Tejes edény rajz,
- Varga Imre, Mackók szobor (5 iskola udvarán volt elhelyezve) rajz,
- Művészettörténeti előadás, dia vetítés.
Oktatási módszer[szerkesztés]
Kötelező eszközök:
- 30 cm-es vonalzó,
- famentes és félfamentes rajzlap,
- rajztábla,
- HB és 2B ceruza,
- hollótus,
- vízfesték,
- festék víznek hypos doboz.
Órán engedte a munka közbeni halk beszédet, fegyelmezetlenség esetén pillanat alatt rendet tett. A felszerelés kötelező volt, nem tűrte a trehányságot.
A gyerekekért mindent megtett, olyan tudást adott át, ami bőven felülmúlta az általános rajzórai ismereteket.
Fényképészet[szerkesztés]
Kiváló természetfotós, több tanítványát is elvitte a Mátrába ilyen fotózásokra.
Autója[szerkesztés]
Trabant 601 kombi, a műszerfalra egy bagolytoll volt kitűzve.
Egyéb[szerkesztés]
Az iskolában a szertára földszinten volt, terme hátsó lépcsőház első emeletén,
Érdekelte az inga, rendszeresen ingázott.
Szerepek[szerkesztés]
Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), A Mátra gerincén c. epizódban.