Szerkesztő:Regensburg2023/próbalap
| Regensburg2023/próbalap | |
 | |
| Született | 1911. december 21. Magyarország-Budapest |
| Elhunyt | 1945. február 11. Flossenburg kz lager |
| Állampolgársága | Magyar |
| Iskolái | Mátyás Király reálgimnázium Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
dr. Szemere Tamás[szerkesztés]
Szemere Tamás (Budapest 1911. december 21. - Flossenburg kz lager 1945. február 11.) gyermekorvos.
Családi háttere[szerkesztés]
Tamás apja, Dr. Szemere Sámuel (1881–1978) sok szempontból tipikus tagja volt a dualizmusban kialakult magyar polgári társadalomnak. Samu egy vidéki szatócscsalád fiából vált a magyar filozófia egyik kikerülhetetlen személyévé. Ezt az elismerést esztétikai munkáival, filozófiatörténeti könyveivel, és ami talán a legfontosabb, a magyar filozófia nyelvének bővítésével érdemelte ki. Zsidóságát csak egy másik felekezethez tartozásként élte meg, nevét magyarosította, illeszkedni igyekezett a kor nemzeti gondolkodásához.
Dr. Horváth René (1884–1958), Tamás édesanyja. Irodalomból doktorált és tanított a Székesfővárosi Községi Árpádházi Szent Margit
Tamás magas intelektuális standardok mellett nőtt fel. Kicsit beteges volt gyerekkorában, egykesége valószínüleg magányossá is tette. Nem gazdagságban, de jó módban élt a szülői házban.
Felesége Ofner Lea Ágnes (Zombor 1922 -1944 Auschwitz kz lager) Bécsben nőtt fel és az Anschluss után Budapestre menekült. 1940-től ápolónő volt a Bródy Adél Gyermekkórházban
Életpálya[szerkesztés]
Az elemi iskola éveit kitünő eredménnyekkel zárta. Középiskolai tanulmányait a II. kerületben lévő Mátyás Király reálgimnáziumban folytatta, ahol az 1928/29-es tanévben ösztöndíjat is kapott. 1929-ben kitünőre érettségizett. A numerus clausus ellenére felvételt nyert a Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetemre.
Az egyetemen erősödő antiszemitizmus mellett kiváló tanulmányi munkával 1936-ban elvégezte az egyetemet és június 28. orvostudorrá avatták.
Dr. Szemere Tamás orvosi pályája kezdetén már megmutatta progresszivitását azzal, hogy a korában újnak számító témában,a gyermekorvoslásban tette le szakvizsgáját. A Magyar Gyermekorvosok Társasága (M.GY.T.) 1932-ben alakult, melynek Szemere Tamás is tagja lett. Fontos szerepet játszott a gyermekgyógyászati ismeretek terjesztésében.
Szemere Tamás 1936-os pályakezdésétől fogva, az (1940-es) ajánlólevélből látva, munkájára hivatásként tekintett. Egyetem elvégzése után a Bródy Adél izraelita gyermekkórházban dolgozott, mellette viszont magánpraxist is gyakorolt a Zsigmond király útja 6. szám alatt, lakószóbájában.
Kutatást és előadást tartott: “A csontrendszer súlyos elváltozása világra hozott syphilis esetén”. A szifilisz témája a korban sürgetően tért vissza, és a penicillin megjelenésével kiemelt érdeklődésnek örvendett.
Utolsó évei és halála[szerkesztés]
Dr. Szemere Tamás halálával és hagyatékával kapcsolatban rengeteg kérdés merülhet fel. A téma kibontásával kapcsolatban Szemere Samu hagyatékából három fő forrást lehet figyelembe vennünk, melyek 1945-48-ból származnak.
1945-ben Budapest Székesfőváros Árvaszéke véghatározatott adott ki dr. Szemere Tamás képviseletének rendezése ügyében. A dokumentum úgy fogalmaz, hogy ,,A megnevezett személy a szülők rokonok bejelentése szerint egy évet meg nem haladó idő óta ismeretlen helyen tartózkodnak.” Ez a kijelentés 1945. augusztus 11-ei, budapesti keltezésű. Az idézetben megjelenő eltérő számú és személyű igealakok magyarázatot adhatnak arra, hogy Tamás felesége is eltűnt, erre hasonló módon többször is utalnak, de név szerint egyszer sem említik meg az iratban. Tudjuk, hogy 1943 vagy 1944-ben feleségül vette Ofner Lea Ágnes ápolónőt. Közös sorsuk nehezen követhető. A határozatból következtethetünk arra, hogy Szemere Tamás 1944 augusztusa után került deportálásra, ennek körülményei azonban ismeretlenek. Nincs utalás arra, hogy feleségével együtt vagy külön kerültek fogságba.
Szemere Tamás Budapesten élt és dolgozott. Szüleivel közös lakásban is éltek 1944-ig, ám őket nem vitték el. Az utolsó hivatalos lakcíme mégis az V. kerület Kossuth Lajos utca 12., amely nem illeszkedik a kötelező gettósítás rendjébe, hiszen nem csillagosház, hivatalosan június 24. után nem lakhatott volna ebben a házban. A fővárosban nem szisztematikusan deportálták a zsidókat, mint vidéken, ezért kérdés, hogy egyáltalán ő hogyan került Flossenburgba. Főleg, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a magyarokat főként Auschwitzba vitték és Auschwitzból származó szóbeli beszámolók megemlékeznek Ofner Lea Ágnesről
mint a deportálásba belehalt állapotos asszonyról.
Szemere Sámuel 1947-ben Balatonfüredre kapott levelet Szemere Tamás és nejének, Ofner Lea Ágnesnek a halottá nyilvánításról.
Utolsó forrásunk Dr. Szemere Tamás hagyatéki tárgyalásának kivonata. A határozat kimondja, hogy végrendelet hátrahagyása nélkül, ismeretlen helyen halt meg. A hagyatéki papírok nem zárják le a kérdéseket, inkább újakat vetnek fel. Az biztos, hogy Szemere Tamás hagyatékát Bicskén találták meg, viszont a lakása és rendelője, ebből kifolyólag anyagi javainak is Budapesten kellett volna lennie.
Flossenburgi áldozati listák alapján biztosan kiderül, hogy Dr. Szemere Tamás Flossenburgban halt meg 1945. február 7. és 11. között 47808-ás számú rabként.