Budapest címere

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szerkesztő:Pester Lord/Budapest címere szócikkből átirányítva)
Budapest címere[1] A fehér pólya a két városrészt elválasztó Dunát jelképezi, a felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe, míg Óbudát a városkapuk kék háttere jelképezi. A pajzsra helyezett Szent Korona a magyar államiságot jelképezi.
Fridrich Lajos címerfestő és Altenburger Gusztáv címergyűjtő által készített címer Budapest számára, Budapest egyesítésekor 1873-ban. A címertervet Pest Buda és Óbuda testülete 1873. május 29-én elfogadta

Budapest jelenlegi címere megegyezik az 1873-ban egyesített főváros első címerével.

A címer leírása[szerkesztés]

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté. A pajzs felső mezejében Pestet jelképező egytornyú, egykapus, arany (sárga) színű, az alsó mezejében Budát és Óbudát jelképező háromtornyú, kétkapus, arany színű vár lebeg. Mindkét vár kapuja nyitott, bejáratának háttere égszínkék. A címerpajzsot jobb oldalról egy arany színű oroszlán, a bal oldaláról egy arany színű griffmadár (oroszlántestű sas) tartja. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A címer mind teljes, mind a címerállatok (oroszlán, griffmadár) és a Szent Korona nélküli, egyszerűsített formájában is használható.[2]

A címer elemeinek jelentései[szerkesztés]

A fehér pólya a Dunát jelképezi. A felső, egytornyú várkastély Pest, az alsó, háromtornyú pedig Buda jelképe, Óbudát pedig ennek az alsó várnak a második kapuja jelképezi, Buda címerében csak egy kapu volt rajta. A korona a magyar államiságot jelképezi. A címer tartói közül az oroszlán a Szapolyai/Zápolya János alatti budai, a griff a korábbi pesti címerből jön.[3]

A címer színei így a vörös, sárga (arany), kék, fehér (ezüst) lettek, s ezen színek alapján készült el ugyanekkor a város zászlaja is.

A címer története[szerkesztés]

A címer tervezésére 1873. április 28-án kérte föl a városegyesítést előkészítő bizottság Friedrich Lajos festőművészt. A címer elemeit a bizottság fogadta el.[4] A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az egyesített három város korábbi címereire történjen utalás az új címeren. Szintén fontos szempont volt, hogy a heraldika követelményeinek megfelelve, a történelmi párhuzamok megtartása mellett egyszerű címer szülessék, mely a magyar államiságot is megjeleníti, minthogy főváros címeréül terveztetett.

A címer 1930-ban enyhe változáson esett át (1930. évi XVIII. tc.): az alsó, háromtornyú vár zöld mezőre került, és eltűnt mindkét várkastély kapuinak kék háttere. Ez szolgált alapul arra, hogy Budapest városának zászlaja a piros-sárga-kék színek helyett ettől az évtől piros-sárga-zöld lett.

A címer 1964-ig volt használatban, bár 1945-től már a korona nélkül használták.

Az 1964 és 1990 között használt címer[szerkesztés]

A Fővárosi Tanács 1964. november 24-én fogadta el a város új címerének használatát. Ez a címer megtartotta a korábbi vörös pajzsot, a fehér pólyát és a két várkastélyt. Az alsó várkastély azonban csak egykapus lett. Ugyancsak eltűntek a pajzstartók (oroszlán, griffmadár) és a korona, a fehér pólya közepére pedig egy ötágú vörös csillag került (szocializmus idején használatos antiheraldikus címer). A vörös csillag szimbolizálta az időközben a városhoz csatolt új területek közötti egységet.

Budapest Főváros Tanácsa 5/1990 (IX. 30.) rendeletében szabályozta a város jelképeit, ekkor az eredeti címert állították vissza.

Galéria[szerkesztés]

  • Pest címere, 1703
    Pest címere, 1703
  • Buda címere, 1703
    Buda címere, 1703
  • 1873–1930[5] 30 September 1990[6]
    1873–1930[5]
    30 September 1990[6]
  • 1930–1946[7]
    1930–1946[7]
  • 1946–1949[8][9]
    1946–1949[8][9]
  • 1949–1956[10]
    1949–1956[10]
  • 1956–1957[10]
    1956–1957[10]
  • 1957–1964[10]
    1957–1964[10]
  • 1964–1990[8]
    1964–1990[8]

Irodalom[szerkesztés]

  • Dr. Gárdonyi Albert (Szerkesztő): A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye, Budapest Székesfőváros Közönsége, Budapest, 1913

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Budapest címere, nemzetijelkepek.hu
  2. ↑ 5/1990. (IX. 30.) Főv. Tan. rendelet, 1. § (1)
  3. ↑ A címer leírása és története Budapest hivatalos portálján. [2005. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
  4. ↑ Budapest főváros jelképei, budapest.hu
  5. ↑ Czaga 1998, pp. 2–4
  6. ↑ Czaga 1998, p. 7
  7. ↑ Czaga 1998, pp. 5–6
  8. ↑ a b Czaga 1998, pp. 6–7
  9. ↑ (1949. szeptember 17.) „6494/1949. – I. számú rendelet. A fővárosi címer használatának megszüntetése.” (hungarian nyelven). Fővárosi Közlöny, Budapest 60 (37), 166. o.  
  10. ↑ a b c Berza 1973, p. 207
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_címere&oldid=24834860”