Szerkesztő:Nemes Klaudia/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

AZ EDZÉS HATÁSA A SZERVEZETRE[szerkesztés]

A szervezet belső környezetének, egy órás, intenzív fizikai munka hatására bekövetkező változásai. E változások teljesítménycsökkentő hatásának megelőzése vagy mérséklése.[szerkesztés]

 

Kulcsszavak, fogalmak:[szerkesztés]

- Hipertermia, dehidráció, hemokoncentráció, csökkent vércukorszint, só vesztes, a vér savi irányba történő eltolódása

- A verejtékezés lehetőségének biztosítása, napszak megválasztása, hűtött sportlétesítmény haszna

- Víz-, és só pótlás

- Vércukorszint biztosítása edzés előtt, és alatt, szénhidrát (cukor) fogyasztás által

- Izotóniás folyadék pótlás, a sportital összetétele

- Eléhezés 

A szervezet belső környezetében folyamatosan biztosítani kell azokat a körülményeket, melyek mellett az életfolyamatok zavartalanul bonyolódnak. Az emberi szervezet az optimális működési szintjének megtartására törekszik, ez az úgynevezett belső környezet állandóságának, homeosztázis fenntartásának szabályozásán valósul meg. A fizikai aktivitás során meghatározó a homeosztázis állandósága, melyet a szervezet számos szabályozó mechanizmus segítségével próbál fenn tartani. Edzésterhelés hatásara a belső környezet állandósága felbomlik, a szervezet hatékony működési szintje időlegesen romlik (elfáradás-fáradtság). Teljesítmény fokozás szempontjából ez a változás pozitív hatású, mert a homeosztázis felbomlása beindítja a szervezet védekező, és alkalmazkodó mechanizmusait, melyek tartós adaptáció kialakulásához vezetnek. 

A belső környezet paraméterei:[szerkesztés]

- Izotermia:[szerkesztés]

A szövetek, szervek működéséhez szükséges ideális hőmérséklet, értéke kb. 37 Celsius fok. Az ettől való eltérés akár növekvő, akar csökkenő értelemben működészavarokat, súlyosabb, illetve kevésbe súlyosabb tüneteket eredményezhet. 32 Celsius foknál a test hőmérséklet csökkenését hipotermiának, a test hőmérséklet növekedését hipertermiának nevezzük, a kritikus küszöb 41 Celsius fok (belső hőmérséklet). Egy órás intenzív fizikai munka hatására az izomműködés hő termelő hátasa miatt növekszik a testhőmérséklet. A szervezet a testhőmérséklet növekedést verejtékezéssel képes kompenzálni, amely a bőr felszínéről elpárologva csökkenti a hőmérsékletet. Csak akkor következik be hűtő hatás, ha a verejték képes elpárologni a bőr felületéről. További hűtési lehetőség a vezetéses hő leadás, amikor a testet körülvevő hidegebb közeg, mintegy elvezeti a hőt a test felszínéről (pl. úszók és a medence vize).

- Izovolémia:[szerkesztés]

A szervezet optimális folyadékszintje. Nem állandó érték, függ az életkortól, nemi hovatartozástól, edzettségi állapottól. A csökkent folyadéktartalom miatt rugalmatlanná való izmok, inak, szalagok es bőr gyakrabban húzódnak meg, szakadnak el, ezért is sérülékenyebb a szervezet idős korban. A folyadéktartalom csökkenése (túlzott verejtékezés, korlátozott ivás) hipovolémiához, azaz dehidratációhoz vezet, ezt megelőzendő a szervezet szomjúságérzet kialakításával igyekszik folyadékfogyasztásra ösztönözni az egyént. A hőmérséklet csökkentését célzó verejtékezés egyúttal csökkenő folyadéktartalmat eredményez, így a kapcsolat egyértelmű. Dehidratáció eseten a testtömeg 8%-al is csökkenhet. Megfelelő folyadék nélkül nő a szívfrekvencia, nő a testhőmérséklet, romlik a teljesítmény.

- Izotónia:[szerkesztés]

A szervezetben található folyadék sűrűségére vonatkozó követelmény. Izotóniás sűrűségű az a folyadék, melynek koncentrációja 300 mosmol/liter. Ez a 0.9%-os nátrium klorid oldat (konyhasóoldat) sűrűségének felel meg, ezért ezt fiziológiás sóoldatnak nevezzük. Ha túl sűrű az oldat folyadékvesztés következtében, akkor a szervezetben romlik a keringés, így a szervek működése is. Egy órás intenzív fizikai edzés során bekövetkező folyadékvesztés, mind az izovolémia, mind pedig az izotónia kívánatos állapotát megszünteti, besűrűsödik a vér, mely jelentősen lerontja a vérkeringés dinamikáját, romló vérellátást okozva az izomzat, és egyéb szervek irányába, ezt nevezzük hemokoncentrációnak. Az izotóniás sportitallal való folyadékpótlás ezért hatásos, hiszen pontosan azt a sűrűséget kapja a szervezet, melyre szüksége van.

- Izoionia:[szerkesztés]

A test elektrolit, illetve só összetételére vonatkozó adat. A test folyadékháztartása szempontjából fontos még a folyadék összetétele sók és ionok tekintetében. A megfelelő só bevitel tudatos folyadékpótlással lehetséges, így a sportolás közben elvesztett ionok, sok visszapótlásának megfelelő folyadékokkal kell megtörténnie, ellenkező esetben csökken a teljesítő képesség. A sport tevékenység során elsősorban nátrium, kalcium, kálium, klór, és magnézium vesztés a legjelentősebb, így ezek pótlására fokozott hangsúlyt kell fektetni. Erre a kifejezetten sportolok számára kifejlesztett izotóniás sportitalok alkalmasak leginkább. 

- Izohidria:[szerkesztés]

A vér optimális vegyhatása, melynek értéke nagyon szűk határok között mozoghat, mely 7.3 – 7.4-es pH között optimális. Ha csökken az érték, savasodásról beszélünk (acidózis), növekvő esetben lúgosodás (alkalózis) zajlik. Egy órás intenzív edzés során a savasodás dominál, amely természetes jelenség. Edzetlen kliensek esetében, két három tizedesnyi eltérés a vér pH-jában (7.1 – 7.2) súlyos működészavarokat eredményez, mely a fizikai munka abbahagyásához vezet, súlyos fáradtságélményt okozva. Edzett sportolok azonban 4-5 tizednyi eltérést is képesek tolerálni. 

- Vércukorszint:[szerkesztés]

A sporttevékenység során a vércukor szint jelentősen csökken (hipoglikémia), ezzel rontva a teljesítményt, izomremegést, émelygést, rosszullétet okozva. Ebből adódik, hogy edzések előtt fontos a megfelelő tápanyag, szénhidrát biztosítása a szervezet számára, illetve edzések alatt a szénhidrát (cukor) tartalmú sportitalok fogyasztása. 

=== Összefoglalva: Egy órás intenzív edzés során megemelkedik a testhőmérséklet (hipertermia), verejtékezéssel sókat, és vizet veszítünk (dehidráció, hipoionia), amely egyben a folyadéksűrűséget is növeli (hipertónia). Az izmok energiaszolgáltató folyamatai a vér vegyhatásának savi irányba tolódását (acidózis) okozzak, valamint csökken a vércukor szint (hipoglikémia). Mivel az edzések, versenyek alatt felborult belső környezeti egyensúly helyreállítása később, a sportoló pihenőidejében történik meg, ezért érthető, milyen óriási jelentősége van a sportoló fejlődésének szempontjából a megfelelő regenerációs időnek. === 

Teljesítménycsökkentő hatások megelőzése, csökkentése:[szerkesztés]

Az edzés során a lehető legjobb környezeti feltételekre kell törekednünk. Ez alatt a napszak helyes megválasztását (időjárási szempontok), megfelelő öltözet kiválasztását, optimális minőségi folyadék pótlását értjük. A szomjúság érzet nem mérvadó a folyadék pótlás során. Hűtött sportlétesítmény a hipertermia folyamatának lassításához vezethet. Az egy órás, illetve egy órán túli edzéseknél energiapótlásra is szükség lehet, az ennél rövidebb sporttevékenység elegendő energiát nyerhet a szervezetben meglevő szénhidrát, vagy zsírraktárakból. A tápanyagfelvétel, elsősorban folyadék, só, és cukorpótlást jelent, melyet legalkalmasabb módon ital formájában juttathatunk a szervezetbe. A szervezet folyamatos energia, illetve tápanyag ellátottsága rendkívül fontos, ellenkező esetben az eléhezés jelensége is előfordulhat. 

Sportitalok összetétele:[szerkesztés]

A sportitalok izotóniásak, ami azt jelenti, hogy sűrűségük a szervezetben megtálalható folyadéksűrűségnek felel meg. Megfelelő aranyban találhatók meg a sportolói szervezetből terhelés alatt távozó sók, elektrolitok és energiaszolgáltató szénhidrátok (cukrok). Ez utóbbi tápanyagból, többnyire egyszerű (szőlőcukor = glükóz, gyümölcscukor = fruktóz) és összetett cukrok (maltodextrin) is megtálalhatóak a sportitalokban. Emellett különböző adalék anyagokat is tartalmaznak, melyek a vitaminok, serkentő hatású anyagok. A megfelelő minőségű sportital szénhidrát koncentrációja kb. 6-8%, ami nem csak fruktózból áll, található benne gyorsan felszívódó glükóz (2%), elhúzódó hatású poliszacharid (pl. maltodextrin). Minél nagyobb a hőség, annál alacsonyabb szénhidrát tartalmú ital javasolt. A 10%-kosnál töményebb oldatok lassítják az ürülést a gyomorból, rontják a felszívódást, hasmenést, hányást okozhatnak. Az ideális sportital hőmérséklete 10 – 15 fokos. Még jobb, ha vitaminokat is tartalmaz.

Források:[szerkesztés]

Dr Osváth Péter: Sportélettan, Sportegészségtan

Benczúr M. Adaptált testnevelés és sport

Dickhuth H. H. (2005) Sportélettan, sportorvostan, Dialóg Campus kiadó

Frenkl R. Sportélettan (1990 Sport kiadó)

Pavlik G. Élettan-sportélettan (2011 Medicina Könyvkiadó Zrt.)

Went I. Élettan (1958 Medicina Könyvkiadó)

[1]

  1. Dr Osváth Péter: Sportélettan, Sportegészségtan Benczúr M. Adaptált testnevelés és sport Dickhuth H. H. (2005) Sportélettan, sportorvostan, Dialóg Campus kiadó Frenkl R. Sportélettan (1990 Sport kiadó) Pavlik G. Élettan-sportélettan (2011 Medicina Könyvkiadó Zrt.) Went I. Élettan (1958 Medicina Könyvkiadó)