Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Misibacsi/tesztoldal/Idegen szavak magyaros kiejtési és átírási útmutatója

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


Idegen szavak magyaros kiejtési és átírási útmutatója

[szerkesztés]
Tudnivalók

Ez az útmutató a latin betűs idegen nyelvek szócikk címeinek magyar kiejtéséhez ad segítséget. Ennek használatához az olvasó részéről csak arra van szükség, hogy képes legyen magyarul olvasni. A nem latin betűs nyelvekhez lásd az alábbi útmutatókat: Wikipédia:Átírás.

Miért van szükség a közelítő magyar kiejtésre?

[szerkesztés]

Sok idegen szó írásképe nem ad támpontot a szó kiejtésére - még abban az esetben sem, ha az olvasó magas szinten ismeri az adott idegen nyelvet, de az adott szóval még nem találkozott. A legtöbb idegen nyelv kiejtése nem betű szerinti, mint a magyaré, amit „úgy kell mondani, ahogy le van írva”. Ha a magyarul beszélő olvasó a betű szerinti kiejtéssel próbálkozik, az félreértést tud okozni.

Mi a célja a magyar kiejtés megadásának? (hiszen tudjuk, hogy nem pontos)

[szerkesztés]

A közelítő magyar kiejtésnek nem célja az adott nyelv anyanyelvi beszélőivel való kommunikáció, vagy a nyelvészetileg „pontos” átírás.

Ha szeretnénk idegen nyelvi környezetben, élő szóval kommunikálni, előtte nyelvtanfolyamo(ka)t kell elvégeznünk, amit nyelvtanításra kiképzett, lehetőleg anyanyelvi szinten beszélő tanár tart, illetve ahol audiovizuális eszközök révén anyanyelvi beszélőket látunk/hallunk természetes közegükben beszélni. Egy nyelv megtanulása legalább több hónapos vagy több éves folyamat, amit 2020-as tudományos ismereteink szerint nem nagyon lehet megúszni. (kivételek mindenhol vannak, és az sem mindegy, hogy milyen szintű ismereteket szeretnénk elérni a nyelvtanulással).

A közelítő magyar kiejtés megadásának az a célja, hogy magyarul értő emberek egymás közti beszélgetése során egy-egy idegen szót úgy mondjanak ki, hogy a másik beszélő a szót felismerje, az alapján fel tudja idézni a szó írott alakját. Azaz, be tudja azonosítani, hogy a másik ember miről beszél.

A helyes kiejtés közelítő megadásával el lehet kerülni, hogy a beszélő magyar nyelvi környezetben az adott szó teljesen hibás kiejtése miatt műveletlennek tűnjön és kínos helyzetbe hozza magát.

Nem esünk a primitív betűejtés csapdájába. Törekszünk rá, hogy a hangoztatott idegen név hasonlítson az eredetihez, de csak olyan mértékben, ahogy az nyelvünk természetes beszédhangjaival megközelíthető.

Nem elég a kiejtés megadásához az IPA-szerinti átírás?

[szerkesztés]

De, elég lenne. Az IPA (azaz Nemzetközi fonetikai ábécé) egy viszonylag pontos megadási módot kínál egy-egy idegen szó kiejtésére, amihez összesen 162 karakter ismeretére lehet szükség (bizonyos karakterek nyelvenként eltérőek). Az IPA azonban mint jelölés széles körben nem ismert, még a magyar iskolázott társadalomban sem.

A Wikipédiának, mint közismereti enciklopédiának a lehető legszélesebb olvasói réteghez kell szólnia, ezért csak azt szabad feltételeznünk az olvasóról, hogy képes magyarul olvasni (elég például egy 7-8 éves iskolásra gondolni, aki szeretné helyesen kiejteni az adott idegen nevet).

Milyen nyelvekre alkalmazható ez az útmutató?

[szerkesztés]

Csak olyan nyelvekre, amelyek hivatalosan latin betűs írást használnak. Ugyanis a magyar helyesírás szabályai szerint ha más írású nyelvekről (görög, cirill, arab, héber, kínai, grúz, amhara stb.) van szó, minden nevet eleve kiejtés szerinti alakban kötelező átírnunk.

Ebben az útmutatóban nem szereplő, latin betűs írású nyelv esetén kérjük a hiányt jelezni az üzenőlapon, vagy segítséget lehet kérni a Helyesírási kocsmafalon, ahol idegen nyelveket ismerő, nyelvészettel foglalkozó szerkesztőktől lehet kérdezni. Igyekezzünk konkrét kérdést feltenni.

Az útmutatóban célunk szerint mindazok a nyelvek szerepelnek, amiken már van létező szócikk, vagy ennek létrehozását tervezi valaki.

Forrásmunkák

[szerkesztés]
  • Tótfalusi István: Kiejtési szótár - Idegen nevek, szavak, kifejezések és szólások helyes kiejtése, Tinta Könyvkiadó, ISBN 963 7094 28 8

Kiejtési szótár letöltése PDF és epub formátumban

Javasolt minta egy idegen név kiejtésének megadására egy szócikkben

[szerkesztés]

(ennek helye többnyire a szócikk első mondata)

Machu Picchu (ejtsd: macsu pikcsu, IPA: ˌmɑtʃu ˈpiktʃu)

Azaz egymás után az „ejtsd:” és az „IPA” jelölés is használható, de ha nem tudjuk megadni, akkor nem kötelező mindkettőt feltüntetni. (a példa helytelen kiejtése a *macsu picsu - ezt minden szócikkben nem kell megadni, legfeljebb jegyzetben megemlíthető, ha a rossz kiejtés nagyon elterjedt).

Néhány további példa a rossz kiejtésre (csillaggal jelölve)

[szerkesztés]
  • aero-: *éro, helyesen: aero-
  • Auchan - *ósn, helyesen: osan
  • Brueghel, Pieter: *brajgel, helyesen: brügel (vagy) bröhel píter
  • cherry brandy – *serri brendi, helyesen: cseri brendi
  • Chicco – *csikkó, helyesen: kikkó
  • Duisburg – *duiszburg, helyesen: dűszburg
  • Lancia – *lancsia, helyesen: lancsa (olasz szó)
  • Machu Picchu – *… piccsu, helyesen: macsu pikcsu (spanyol szó)
  • Saint-Tropez – … *tropé, helyesen: szen tropez (francia szó)
  • Sanyo – *sanyó, helyesen: szanjó (japán márkanév)
  • Edinburgh - *edinburg, helyesen: edinboró

Nyelvek szerinti segítség

[szerkesztés]

A számunkra idegen nyelv beazonosításához is adunk némi támpontot. Az egyik a földrajzi nevek esetén adódik, ahol egy adott földrajzi hely alapján behatárolható az adott ország és annak szócikkéből kiolvasható a beszélt hivatalos nyelv. Bonyolódik a helyzet, ha több hivatalos nyelv is használatban van (vagy volt) az adott területen, illetve, ha a nevet korábban adták az adott helynek, amikor más nyelvet beszéltek ott.

Meglévő szócikk esetén a helyet magában foglaló ország megállapítható, az ország történelme alapján ki lehet deríteni, hogy milyen nyelv volt ott használatban, illetve, hogy a kérdéses hely neve melyik nyelvből származhat. Sokszor előfordul, hogy bennszülött nyelven adott neveket átírnak, általában a gyarmatosítók nyelve alapján. Ilyenkor mérlegelni kell, hogy melyik nevet használjuk. A Wikipédiában alapszabály, hogy az eredeti nevet szerepeltetjük a szócikk neveként, és a később kapott neveket a szócikkben soroljuk fel. Példa erre: Mumbai, vagy Kolkata neve, amiket az angol uralom időszaka után is egy darabig angolos írásmóddal, Bombay, illetve Kalkutta néven ismertünk. (utóbbiak használata elavultnak számít és nem ajánlott elsődleges névként használni).

Az egyes nyelvek felsorolásánál megadjuk a magyar nyelvben nem létező, vagy másképpen használt betűk kiejtését. Bővebb információ általában az adott nyelv szócikkében található.

Afrikaans nyelv

[szerkesztés]

A Dél-afrikai Köztársaság hivatalos nyelve az angol mellett. A 19. század végétől tekinthető önálló nyelvnek. Helyesírása lényegében a holland irodalmi nyelv szabályait követi, lásd ott.

Albán nyelv

[szerkesztés]

Ismertetőjegyek

[szerkesztés]

Jellemző betűk és betűkapcsolatok: ç, ë, q (tehát nem qu!), ill. dh, sh, xh, zh.

Latin betűs írását 1908-ban vezették be. Hangzásvilága viszonylag közel áll a magyarhoz, helyesírása következetes.

albán betű kiejtés
ç cs
dh d
ë (majdnem néma)
gj gy
nj ny
q ty
rr r
s sz
sh s
x dz
xh dzs
y ü
zh zs

Angol nyelv

[szerkesztés]

Ismertetőjegyek

[szerkesztés]

Gyakori betűkapcsolatok: aw, ew, ow, ch, gh, sh, th, wh. Jellemző még a w és v párhuzamos használata.

Hangrendszerében talán a magyartól a leginkább eltérő nyelv.

Az angol kiejtésben ritka az olyan szabály, amely alól ne volna akár több kivétel is. Az angol nyelv helyesírása messze áll a következetességtől, őrzi a korábbi évszázadok kaotikus írásmódjának a legkülönfélébb változatait. Nem véletlen, hogy az anyanyelvűeknek készült angol szótárak is megadják minden szónak és névnek a helyes kiejtését.

Problémás betűk, hangok:

  • th : t vagy hehezetes t; egyes esetekben d
  • r : r
  • hangsúlytalan, „sorvadt” magánhangzó esetén célszerűbb az eredeti magánhangzót mondani (mint helyette valami „ö”-szerű hangot)
  • bajos az air, fair, stare, valamint a here, steer, bier, végezetül a sure, cure, brewer szavak háromféle diftongusának visszaadása. Mindezekben az „e”, „i”, illetve „u” hajlik át a sorvadó hangba. Mivel ezek szinte kizárólag az „r” hang előtt képződnek, magyarban az -er, -ír, illetve -úr hangkapcsolattal lehet helyettesíteni őket

Jelölések:

mgh: magánhangzó
mshg: mássalhangzó
hgs: hangsúlyos
hgst: hangsúlytalan
angol betű kiejtés angol betű kiejtés
a hgs, zárt szótagban: e i hgs nyílt szótagban áj, i
a hgs, nyílt szótagban: éj ie í, i
a hgst szótagban néha: i ir mshg előtt ör
a r előtt: á j dzs
a ld, llb, llc előtt: ó kn szó elején n
ai éj, e 3.2 sor 4.2 sor
au, aw ó 3.3 sor 4.3 sor
ay éj 3.4 sor 4.4 sor
c e, i, y előtt sz 3.2 sor 4.2 sor
c e, i + mgh előtt s 3.3 sor 4.3 sor
c egyébként k 3.4 sor 4.4 sor
ch cs 3.3 sor 4.3 sor
dg mshg előtt dzs 3.4 sor 4.4 sor
e hgs zárt szótagban e 3.2 sor 4.2 sor
e hgs nyílt szótagban í, e 3.3 sor 4.3 sor
e hgst szótagban i 3.4 sor 4.4 sor
ea í, e, éj 3.3 sor 4.3 sor
ee í 3.4 sor 4.4 sor
ei í, áj 3.3 sor 4.3 sor
er mshg előtt többnyire ör 3.4 sor 4.4 sor
eu, ew ú, jú 3.3 sor 4.3 sor
ey áj, éj, í 3.4 sor 4.4 sor
ey szó végén i 3.3 sor 4.3 sor
g e, i előtt gyakran dzs 3.4 sor 4.4 sor
g ritkábban g 3.4 sor 4.4 sor
g egyébként g 3.3 sor 4.3 sor
gh mshg előtt, vagy szó végén néma 3.4 sor 4.4 sor
gh két mgh között h 3.3 sor 4.3 sor
gu e, i előtt g 3.4 sor 4.4 sor