Szerkesztő:Milei.vencel/Zsi.

A középkori zsidó filozófia fő képviselői

• Saadia ben Yosef (882-942 ) - a középkor első jelentősebb zsidó filozófusa, a zsidó racionalista filozófia megalapítója.
• Isaac Israel (kb. 855-955 ) - a neoplatonizmus megalapítója a zsidó filozófiában.

• Шломо бен Иехуда ибн Габироль (ок. 1021—ок. 1058),
• Бахья ибн Пакуда
• Авраам бен-Хия (1065—1136),
• Йосеф бен Яаков ибн Цаддик (ум. в 1149 году) —
• Моше бен Яаков ибн Эзра (ок. 1055—ок. 1135) —
• Авраам бен Меир ибн Эзра (1092 или 1093—1167) —
• Иехуда ха-Леви (Галеви) (ок. 1075—1141) —
• Авраам бен Давид ха-Леви ибн Дауд (ок. 1110—ок. 1180). Авраам бен Давид 
• Моше бен Маймон (1135—1204),
• Хиллель бен Самуэль (ок. 1220—1295) —
• Леви бен Авраам бен Хаим (1240—1250 — ?) —
• Леви бен Гершом (1288—1344),
•  — Лев Герсонид, акроним — Ральбаг —
• Моше Нарбони (1300?—1362?) —
• Хасдай бен Авраам Крескас (1340—1410) или Дон Крескас —

Az újkor zsidó filozófiájának néhány képviselője

• Baruch Spinoza (1632-1677 ) - az újkor első zsidó filozófusa, a felvilágosodás kiemelkedő európai filozófusa. Annak ellenére, hogy a Spinoza fő művében, az Etikában megfogalmazott panteista rendszer ellentmond a hagyományos zsidó hiedelmeknek, egyes kutatók szerint komoly okok indokolják, hogy Spinozát számos zsidó filozófus közé sorolják . Először is, Spinoza elképzeléseit a középkori zsidó gondolkodók, különösen Maimonides és Crescas, valamint a Kabbala befolyásolta. Másodszor, maguk a modern zsidó filozófusok is megvitatták az elképzeléseit, mellettük és ellenük egyaránt. Harmadszor, a Spinoza által kezdeményezett bibliakritika a judaizmus liberális értelmezésének egyik alapja lett, amelyhez a felvilágosodás számos zsidó filozófusa csatlakozott. Ezenkívül Spinoza jelentős mértékben hozzájárult a zsidó filológia fejlődéséhez, megírta a "Héber nyelvtan" című művet ( 1677 ).
• Moses Mendelssohn ( 1729-1786 ), akinek valódi neve Moshe ben Menachem Mendel volt, a zsidó felvilágosodás legkiemelkedőbb filozófiai alakjaként tartják számon. A vallás minden ember számára elérhető racionális és erkölcsi igazságokból áll. Mendelssohn szerint a judaizmus nem kinyilatkoztatásban adott vallás, hanem kinyilatkoztatásban adott törvénykezés. A judaizmus, amennyiben vallás, egybeesik az értelem vallásával.

• Solomon Maimon ( 1751-1800 ) – valódi nevén Shlomo Hayman – a felvilágosodás egyik legtehetségesebb zsidó filozófusa. Esszéje a transzcendentális filozófiáról , ahol bírálta Kant tárgyfelfogását és Kant etikáját. Továbbfejlesztette a kanti filozófia gondolatait, és különösen Moses Maimonides „More nevuhim” című kedvenc művéhez állított össze egy kiterjedt kommentárt, ahol ezt a munkát a kanti tudásrendszer szellemében elemezte. Maimon e művei sok tekintetben megőrizték nevét a filozófiatörténetben, mint köztes láncszemet Kant és Fichte rendszerei között .
• Nachman Krokhmal ( 1785-1840 ), rövidítés - Ranak - filozófus, történész, a zsidótudomány egyik alapítója. Nézeteit Maimonides és Abraham Ibn Ezra, valamint a német filozófusok, Kant, Schelling és különösen Hegel alakították.
• Solomon Formstecher ( 1808-1889 ) - filozófus , a judaizmus reformmozgalmának vezetője. A judaizmust elsősorban eszmének tekinti, amelynek értéke az emberiség fokozatos, progresszív fejlődése, vagyis az erkölcsi tudatosság szintjének emelkedésének folyamata során tárul fel.
• Moritz (Moshe) Lazarusz ( 1824-1903 ) - filozófus és pszichológus, az úgynevezett néppszichológia megalapítója. Legjelentősebb zsidóproblémáknak szentelt munkája "A judaizmus etikája ".

<nowiki>