Szerkesztő:Kopereczky/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Lakatos András (Budapest, 1943. július 12. ˗ 2019. szeptember 26.) magyar irodalomtörténész, könyvtáros, kritikus.

Életútja

1961-ben érettségizett a budapesti Eötvös József Gimnáziumban, 1967-ben szerzett diplomát az ELTE BTK magyar˗könyvtár szakán. Az egyetem elvégzése után rövid ideig az Állami Gorkij Könyvtár (a mai Országos Idegennyelvű Könyvtár) munkatársa lett, majd a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője, lektora. 1969˗től a KSH Cseh-Szombathy László által vezetett Társadalomstatisztikai Főosztályán elemző statisztikus, 1976-ban a Magyar Írószövetség Könyvtárának, majd 1977˗től 2005-ös nyugdíjba vonulásáig, illetve nyugdíjasként 2013-ig az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa. A nemzeti könyvtárban először a Könyvtártudományi és Módszertani Központ Hálózatfejlesztési Osztályán, majd 1980-tól 14 évig az Új Könyvek szerkesztőségében dolgozott, amely ekkoriban számos foglalkozási tilalommal sújtott „szellemi szabadfoglalkozásúnak” nyújtott bedolgozó recenzensi munkát és befogadó intellektuális közeget. 1994-től tájékoztató könyvtárosként nagy szakértelemmel és széleskörű tudás birtokában segítette az olvasók és kutatók munkáját az Irodalomtudományi olvasóteremben. Az OSZK-ban végzett felmérések szerint a legnépszerűbb tájékoztató könyvtáros volt.[1]

Bölcsészhallgatóként kialakul elméleti és filozófiai érdeklődése Lukács György esztétikatörténeti, irodalmi, irodalomelméleti tanulmányai iránt, s emellett az 1960-as években szerveződött ún. budapesti iskola filozófiai világképe és problémafelvetései alakítják szellemi orientációjának irányát, amelyhez nagyban hozzájárult Márkus György filozófus személye és gondolkodói magatartása is. Több évtizedes barátságok alapozódnak meg ekkor az ún. Lukács-iskola tanítványaival. A modern líra iránti fogékonysága vezeti 1965-ben Fodor András költő irodalmi-baráti társaságához, s ezáltal rendszeres résztvevőjévé válik Fülep Lajos művészetfilozófiai˗irodalmi eszmecserékké alakuló Széher úti sétáinak is.[2]

Egyetemi éveitől az 1970-es évek végéig rendszeresen jelentek meg publikációi: cikkeket írt a Magyar Irodalmi Lexikonba, recenziókat a Kritikába, a Jelenkorba, az Irodalomtudományi Közleményekbe, az Alföld és a Somogy folyóiratba; valamint filmelemzéseket a Bíró Yvette által szerkesztett Filmkultúrába. Könyvtárosként leginkább könyvtár-statisztikai és állománygyarapítási kérdéseket érintő írásokat publikált. Az Országos Széchényi Könyvtárban töltött évek alatt publikációi elmaradtak, és fokozatosan „kritikusból átképezte magát olvasóvá”[3], aki személyes barátainak írásairól – gyakran még publikálatlan kéziratairól −, saját véleményét élőszóban a szerzőnek fejtette ki, s e négyszemközt elmondott műhelykritika vált igazi műfajává.[4] Spiró György Olvasóm című novellájában (1987) Lakatos András portréját jeleníti meg, s ezt a szellemi-gondolkodói attitűdöt.

Az OSZK Történeti Interjúk Tára számára az 1990-es évek első felében életútinterjút készített Domokos Mátyással[5], Fodor Andrással, Lator Lászlóval és Szilágyi Sándorral. 1995-ben összeállította a Holmi folyóirat Repertóriumát, 1999-től 2004-ig pedig a BUKSZ válogatott bibliográfiáját („Fontos könyvek”-et) készítette. 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia Petri György-szakértője, majd 2012-től a Várady Szabolcs-életmű szakértője is. 2000-ben Fodor Andrásnak és Petri Györgynek szentelt Emlékezet-kötetek összeállítója, majd a 2003˗2007 között megjelent négy kötetes Petri György munkái könyvsorozat társszerkesztője.

2005-ben kiemelkedő könyvtárosi munkájáért Bibliotéka emlékérmet kapott. 2009-ban Az Olvasó című Festschrifttel köszöntötték 65. születésnapján barátai, s egykori munkatársai.

Hosszas betegség után 2019. szeptember 26-án a törökbálinti Tüdőkórházban hunyt el. Temetése 2019. október 18-án a Szent Gellért Plébániatemplom urnatemetőjében volt, búcsúbeszédet mondott Várady Szabolcs, Boka László és Spiró György.


Bibliográfia

Tokaji Nagy Erzsébet: Lakatos András - töredékes bibliográfia

Egyméteres lexikon. (Domokos Mátyással, Lakatos Andrással, Réz Pállal, Szörényi Lászlóval és Vekerdi Lászlóval beszélgetünk a Világirodalmi Lexikonról.) A Magyar Rádióban elhangzott beszélgetés rövidített, szerkesztett változata:http://epa.oszk.hu/01000/01050/00149/pdf/EPA01050_holmi_1996-09_1365-1371.pdf

Legenda Fodor Andrásról. (Domokos Mátyás, Lakatos András, Lator László, Szász Imre, Sárosi Bálint és Tüskés Tibor történeteit összegyűjtötte Albert Zsuzsa.) http://home.hu.inter.net/kortars/0109/albert.htm

Krúdy Gyula: Isten veletek, ti boldog Vendelinek! :válogatott elbeszélések, vál., jegyz. és utószót írta Lakatos András, Bp., Osiris, 2010.

https://www.holmi.org/2013/09/lakatos-andras-fogarassy-miklos-1939%e2%80%932013


Jegyzetek

  1. Országos Széchényi Könyvtár. www.oszk.hu. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  2. Fodor András: Ezer este Fülep Lajossal. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  3. Kenedi János: Az Olvasó. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  4. Kőszeg Ferenc: Az Olvasó halálára. (Hozzáférés: 2019. október 30.)
  5. Két rövid részlete megjelent nyomtatásban is: https://www.holmi.org/2009/10/domokos-matyas-ket-reszlet-egy-eletutinterjubol-kerdezo-lakatos-andras

Források

http://ki2.oszk.hu/kf/2011/01/a-konyvtartudomanyi-es-modszertani-kozpont-munkatarsai/

http://ki2.oszk.hu/kf/2011/01/az-uj-konyvek-tortenete-‒-kronologiaban-elbeszelve-gyujtemenyfejlesztesi-es-allomanygyarapitasi-tevekenysegek-a-kmk-

https://pim.hu/hu/people/lakatos-andras#eletrajz

Az olvasó: írások Lakatos András tiszteletére. szerk. Fogarassy Miklós, Budapest, Osiris, Országos Széchényi Könyvtár, 2009.


Külső hivatkozások

http://www.oszk.hu/hirek/elhunyt-kollegank-lakatos-andras-tajekoztato-osztaly-egykori-munkatarsa

https://litera.hu/hirek/elhunyt-lakatos-andras.html

[[Kategória:Magyar irodalomtörténészek]] [[Kategória:Magyar könyvtárosok]] [[Kategória:Magyar bibliográfusok]] [[Kategória:1943-ban született személyek]] [[Kategória:2019-ben elhunyt személyek]]