Szerkesztő:KAIRSESV/Macedón hangtan és írás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hangtan és írásrendszer[szerkesztés]

Hangtan[szerkesztés]

Mássalhangzók[szerkesztés]

A következő táblázat a macedón mássalhangzók rendszerét foglalja össze. A táblázat vízszintes tengelye mentén találhatók a képzési helyek és a zöngésség, a függőleges tengelyen pedig a képzés módja. Az egyes hangoknál felül áll a Nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szerinti és – ha ettől különbözik – a magyar hangjelölés egyenlőségjellel elválasztva. Alul a macedón hangjelölés.

bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris palatális veláris laringális
zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés zöngétlen zöngés
nazálisok m
м
n
н
ɲ = ny
њ
zárhangok p
п
b
б
t
т
d
д
c = ty
ќ
ɟ = gy
ѓ
k
к
g
г
réshnagok f
ф
v
в
s = sz
с
z
з
ʃ = s
ш
ʒ = zs
ж
h
х
zár-rés hangok t͡s = c
ц
d͡z = dz
ѕ
t͡ʃ = cs
ч
d͡ʒ = dzs
џ
közelítő hangok r
р
l
л
j
j
ʎ = ly
љ

A macedón mássalhangzórendszer sokban hasonlít a magyar rendszerre. A macedón mássalhangzók között nem találunk olyat, amely ne lenne meg a magyarban is. A fonémák szembenállása is a magyarhoz hasonló megkülönböztető jegyeken alapul: a fő képzési módokon túl a zöngés-zöngétlen, valamint a nem palatális-palatális szemenálláson.

Magánhangzók[szerkesztés]

Elöl képzett Hátul képzett
Felső nyelvállású i = i = и u = u = у
Középső nyelvállású
Alsó nyelvállású ɛ = e = е ɔ = a = о
Legalsó nyelvállású a = ȧ = а

A táblázatban a vízszintes tengelyen a nyelv vízszintes, a függőleges tengelyen pedig a nyelv vízszintes mozgása szerinti képzési jegyek találhatók. A hangoknál első helyen az IPA, aztán a magyar, végül a macedón hangjelölés áll egyenlőségjelekkel elválasztva.

A macedón magánhangzórendszer kevés elemet tartalmaz. A legszembeötlőbb a rövid-hosszú szembenállás hiánya. Az ⟨e⟩-vel jelölt hang a mi e-nkkel egyezik meg, nem pedig a rövid é-vel. Az ⟨o⟩-val jelölt hang a mi a-nknak felel meg, nem pedig az o-nknak. Az ⟨a⟩ a mi á-nk rövid változatával, nyelvészetben ȧ-val jelölt hanggal azonos.

A macedón nyelvben nincsenek diftongusok. A hosszú-rövid szembenállás helyett a magánhangzók lehetnek hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok a szóban. A szóhangsúly a három vagy több szótagos szavakban hátulról a harmadik szótagon van, a két szótagosoknál pedig hátulról a másodikon.

Írásrendszer[szerkesztés]

A macedón írásrendszer a cirill ábécé macedón nyelvre adaptált változata. Az írás hangjelölő: egy fonémának egy graféma felel meg. A macedón grafémák monográfok, vagyis egyetlen elemből állnak. Hogy jelöljék azokat a fonémákat, amelyek a korai cirill ábécében nem volt írásbeli megfelelője, más grafémákat láttak el mellékjelekkel vagy vontak össze. A macedón ábécé 31 tagból áll, amelyek betűrendben a következők:

Аа
Аа
Бб
Бб
Вв
Вв
Гг
Гг
Дд
Дд
Ѓѓ
Ѓѓ
Ее
Ее
Жж
Жж
Зз
Зз
Ѕѕ
Ѕѕ
Ии
Ии
Јј
Јј
Кк
Кк
Лл
Лл
Љљ
Љљ
Мм
Мм
Нн
Нн
Њњ
Њњ
Оо
Оо
Пп
Пп
Рр
Рр
Сс
Сс
Тт
Тт
Ќќ
Ќќ
Уу
Уу
Фф
Фф
Хх
Хх
Цц
Цц
Чч
Чч
Џџ
Џџ
Шш
Шш
A macedón hangoknak más írásrendszerekben való jelölése
Macedón IPA Magyar
hang
Cirill betűs Latin betűs
Bolgár Szerb Horvát Szlovén Albán
ќ c ty кя q
ѓ ɟ gy гя gj
њ ɲ ny ня њ nj nj
љ ʎ ly ля љ lj
ј j j й j j j j
ѕ d͡z dz дз ђ đ c x
џ d͡ʒ dzs дж џ xh
ж ʒ zs ж ж ž ž zh
ш ʃ s ш ш š š sh
ц t͡s c ц ц c c c
ч t͡ʃ cs ч ч č č ç
ћ ć
  • Más cirill betűs írásokhoz hasonlóan bizonyos betűk különböznek nem kurzív és kurzív alakjukban:
    г - г, д - д, и - и, т - т.
  • A macedón ábécé bizonyos karakterekei a szerb cirill ábécéből származnak. A ma is használt szerb ábécét Vuk Stefanović Karadžić (1787–1864) szerb nyelvész alkotta meg. 1818-ban adta ki a Српски рјечник истолкован њемачким и латинским ријечма vagyis Szerb szótár párhuzamos német és latin szavakkal című munkáját, ebben használta először a következő grafémákat:
    ⟨Ј ј⟩, ⟨Љ љ⟩, ⟨Њ њ⟩, ⟨Ћ ћ⟩, ⟨Ђ ђ⟩, ⟨Џ џ⟩.
    Ezek közül a ⟨j⟩ a latin j átvétele, a ⟨љ⟩ a ⟨л⟩ és a ⟨ь⟩ betűk, a ⟨њ⟩ pedig a ⟨н⟩ és a ⟨ь⟩ betűk összevonásával hozták létre; ⟨ћ⟩ és a ⟨ђ⟩ a djervnek nevezett korai cirill betű újjáélesztése; a ⟨џ⟩ pedig a ⟨ч⟩ betű egy változata, amit korábban a román cirill ábécében használtak a XV. századtól. Az új grafémák betűkombinációkat váltottak.
    A Karadžić által kidolgozott ábécé 1868-ban vált hivatalossá Szerbiában, a macedón írás pedig átvette a ⟨ј⟩, ⟨љ⟩ és ⟨њ⟩ jeleket.
  • A macedón területek 1944-es visszafoglalása után az akkori kormányzat létrehozott egy bizottságot a macedón nyelv és ábécé sztenderdizálására, ennek eredményeként 1945-ben megszületett a ma is ismert betűkészlet. Hivatalossá tették a szerb ⟨j⟩, ⟨њ⟩, ⟨љ⟩ és ⟨џ⟩ grafémák használatát, felélesztették a korai cirill ábécé ⟨ѕ⟩ betűjét, valamint megalkották a ⟨ќ⟩ és ⟨ѓ⟩ formákat, amelyek a ⟨к⟩ és a ⟨г⟩ betűk éles ékezetes változatai. A ⟨ќ⟩, ⟨ѓ⟩ és ⟨ѕ⟩ betűk csak és kizárólag a macedónban fordulnak elő.
  • A macedón és a bolgár nyelv mind hangtanilag, mind nyelvtanilag, mind pedig szókészletileg igen közel áll egymáshoz. Hangjelölésükben mégis jelentős különbség, hogy míg a macedón nyelv monográfokat használ, addig a bolgárban jellemzőek a digráfok. A palatalizáltságot alapvetően a ⟨я⟩ betű hozzáadásával fejezik ki, bár a bolgár nyelvben – az oroszhoz hasonlóan – a ⟨я⟩, ⟨ю⟩ és a ⟨ьо⟩ hangok előtt a bizonyos mássalhangzók lágyulnak vagy palatalizálódik. További eltérés a macedónhoz képest, hogy a dz és dzs hangokat is betűkombinációkkal írják, a dz-t a d és a z hangokat jelölő betűk kombinációjával: ⟨дз⟩, a dzs-t pedig a d és a zs hangokat jelölőkkel: ⟨дж⟩. A területen egyedül a bolgár őrizte meg az j jelölésére a ⟨й⟩-t.

Szabványos átírások[szerkesztés]

Macedón Аа Бб Вв Гг Дд Ѓѓ Ее Жж Зз Ѕѕ Ии Јј Кк Лл Љљ Мм Нн Њњ Оо Пп Рр Сс Тт Ќќ Уу Фф Хх Цц Чч Џџ Шш
Magyaros Bb Vv Gg Dd Gj gj Zs zs Zz Dz dz Ii Kk Ll Lj lj Mm Nn Nj nj Pp Rr Sz sz Tt Tj tj Uu Ff Hh Cc Cs cs Dzs dzs Ss
Hivatalos macedón Bb Vv Gg Dd Gj gj Zh zh Zz Dz dz Ii Jj Kk Ll Lj lj Mm Nn Nj nj Pp Rr Ss Tt Kj kj Uu Ff Hh Cc Ch Dzh dzh Sh sh
ISO 9 Bb Vv Gg Dd Ǵǵ Žž Zz Ẑẑ Ii J̌ǰ Kk Ll L̂l̂ Mm Nn N̂n̂ Pp Rr Ss Tt Ḱḱ Uu Ff Hh Cc Čč D̂d̂ Š š
BGN Bb Vv Gg Dd Đđ Žž Zz Dz dz Ii Jj Kk Ll Lj lj Mm Nn Nj nj Pp Rr Ss Tt Ćć Uu Ff Hh Cc Čč D̂d̂ Š š
  • Az átírások között a magyarosként megjelölt az az átírás, amit a Wikipédia is használ, ennek irányelve, hogy az adott macedón hangot a magyar hangjelöléssel írjuk. A mássalhangzók tehát nem kapnak mellékjeleket, és az alakokat nem a horvát átírás szerint használjuk. A palatalizált hangoknál viszont a palatalizáltságot egy j hozzáírásával jelöljük.
  • A hivatalos macedón átírás az, amelyet a macedón tudományos élet és a macedón statisztikai hivatal használ[1]. Ez a palatálizáltságot egy j, a posztalveoláris rés- és zár-rés hangokat pedig egy h hozzáadásával jelöli.
  • Az ISO 9 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO - International Organization for Standardization) 9-es számú szabványa, amely a cirill ábécékkel írt nyelvek latin betűs átírását rögzíti. Ez 1997 óta a hivatalos átírás Magyarországon.
  • A BGN rövidítéssel jelölt átírás az egyesült államokbeli és a brit átírást takarja, ezt használják a földrajzi nevek átírásával foglakozó szervezetek, mint például a United States Board on Geographic Names (BGN) vagy a United Nations Conference on the Standardization of Geographical Names.
  1. A macedón statisztikai hivatal honlapja