Szerkesztő:Gubbubu/Népi mozgalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

előzmények[szerkesztés]

  • petőfi-arany? milyen értelemben?
  • ady és szabó d.

  • Móricz Zsigmond, Edélyi József
  • Illyés Gyula, Sinka István, Gulyás Pál, Kodolányi János, Féja Géza, Németh László, Tamási Áron, Szabó Pál, Darvas József, Juhász Géza, Veres Péter (etc.); József Attila; a "jobbszárny": Szitnyai Zoltán(?), Sértő Kálmán, Matolcsy Mátyás (és maga Erdélyi, de ő kommunista is lett ...)
  • a második-harmadik-n-edik hullám, az uszály és a határesetek: Nagy László, Weöres S(?), Csurka
  • és még sokan mások

Figyelem!! Határon túli népi irodalom!!! Kevés anyag!!!

budapesti Bartha Miklós Társaság 1929. február 27-én Fábián Dániel által rendezett “Új Magyar Föld költői est”-jén mutatkozott be – ha nem is teljes létszámban – az iménti írói csoport. A bevezető előadást “Nép és író” címmel Németh László tartotta. “Mi nemcsak vers vagyunk – mondotta – nemcsak novella, essai és regény, de a dolgok új látása, szavainkat a tanító tanítása, a bíró ítélete, a pap vigasztalása válthatja. Állásfoglalás vagyunk életünk s a nemzeti lét minden vitás pillanatában. Modor és öntudat, vágyak szárnya s felelősség súlyai. Fogadjanak be minket – fordult az író hallgatósága felé –, s esztelen divatjaik után vezessenek le bennünket is a néphez, ha nem is műveinket, de szellemünket, hogy ott lehessünk mellette, amikor évszázadokat dob el s talán csak pillanatokat markol meg helyette.” A debreceni népi bemutatkozásnak nagy sikere volt és élénk sajtóvisszhangja támadt. A műsorban Némethen kívül a többi között Illyés, Erdélyi, Szabó Lőrinc és József Attila is szerepelt. Hasonlóan sikeres volt az egy évvel később, 1930. március 23-án rendezett Ady-emlékünnepség, amelyen Erdélyi, Illyés, Féja Géza és József Attila adott elő, valamint a népiek részvételével 1931. november 29-én, a debreceni Ady Társaság által Budapesten rendezett irodalmi est, amelyen Németh, Erdélyi, Illyés, Kodolányi, Szabó Lőrinc, valamint a két debreceni, Gulyás Pál és Juhász Géza olvasott fel műveiből. H azt kérdeznők, vajon mely időre tehető a népi írói mozgalom elindulása, akkor az 1928 eleje és 1931 vége közötti éveket lehetne megnevezni, noha vannak, akik 1932-től, Németh László Tanú című folyóirata megjelenésétől és vannak, akik Illyésnek a Nyugatban 1933-ban megjelent Pusztulás című útijegyzeteitől számítják a mozgalom történetét.

Maguk az érdekeltek (tüskés 105. o.) nemzedékké szerveződésükben az Ady társaság 1931 november 29.-i Déri Múzeum előadóterme beli irodalmi estet emelik ki. Erdélyi, Illyés, Kodolányi, Németh, Szabólőr. Kitörő siker (Németh szerint). Kodolányi a Fújd!-ot olvasta (ugyebár, a pendelyes gyerekkori emlék). egy időre még Babits is megnyitja a Nyugat kapuit, hogy németh cikksorozatot írhasson, de Kodolányira már nem kerül sor. Németh ezért új folyóirat (ez vsz a Tanú?). A Debreceni káté. Tüskés 107.

A harmincas évek[szerkesztés]

A súlyos társadalmi ellentétektől, a földkérdés megoldatlanságától, a háborútól, a tizes évek végének polgárháborúitól és az 1929-ben kitörő gazdsasági világválságtól gyötört országban az írók, többek közt A Nyugat második nemzedékének egy része a Nyugatban megjelenített (habár a megjelenítők által sem mindig betartott), az irodalom politikától való minél kifejezettebb távolmaradását szorgalmazó „homo aestheticus” eszménye ellenében a petőfies magatartást, a poeta politikus szerepét választotta. Bár a Horthy-elit lassú reformokkal próbált az ország helyzetén javítani, ezeket az uralkodó rétegek ellenállásának általában sikerült megtörnie, így "ami történt, az a semminél alig volt több" (ifj. Kodolányi J., a Zárt tárgyalás c. kötet utószavában). a harmincas évek elejétől kezdve egyre erőteljesebben jelentkeztek a német hódító törekvések jelei, így a szociális gondolatok mellett teret kapott a jobboldalibb, nemzeti önállóságra és felemelkedésre való törekvés az új irodalomban. Mivel a radikális szociális reformok megvalósítása sok poeta politicus szemében egyre inkább csak egy radikális elitváltással és így külső hatalmak segítségével (a kommunista Szovjetunió, a fasiszta Olaszország, a náci Németország) lett volna megvalósítható, ezért a szociális és nemzeti törekvések sok tekintetben ütötték egymást. Az új népi irodalom így az új eszmék fura kavalkádjának tekinthető.

A népi mozgalom eszmei megalapozásában és ezen eszmék elterjesztésében kulcsszerepet játszott Németh László, kinek a Napkelet nevű budapesti folyóiratban 1928 februárjában megjelent Népiesség és népiség című írása a mozgalom (legalábbis egyik) első körülhatárolható irodalomtörténeti jelentkezésének tekinthető [1].

1925-ben alakult meg a sokszínű, sőt ellentmondásos programmal és kiadványokkal színre lépő és jelentőssé váló Bartha Miklós Társaság, az Ady, Szabó Desző és Móricz nyomdokain haladó fiatal értelmiségiek szervezete. Ellentmondásosságuk mellett (voltak köztük, sokszor egy személyben, radikálisan jobboldaliak, nacionalisták és nemzetiek, de szocialisták, de nemzetiszocializmus- és fasizmus- ellenesek is), mindenképp fontosnak tartották a magyar nemzet szolgálatát (hiszen „a politikai tömörülésnél is fontosabb a gazdasági és társadalmi szervezkedés” [2]), tevékenységi körükbe illesztették a rendszeres és komoly „falukutatást[3], a magyar parasztságot a magyar nép alapformájának tartották. Költői esteket, előadásokat szerveztek, könyveket adtak ki, szervezték az egyetemi ifjúságot. A későbbi „népi” írók közül sokan csatlakoztak, vagy támogatták őket, Németh László már 1927-ben; 1928 őszén Kodolányi is (1929 februárjában pedig József Attila; de Illyés Gyula is közéjük tartozott). Kodolányi előadásokat tartott és részt vett a vitaesteken, írásai jelentek meg a társaság negyedéves szemléjében (az Új Magyar Földben) és antológiájában (Ifjú szívekben élek). 1930-ban azonban Fábián Dániellel, József Attilával, Gál Istvánnal együtt kilépett, mert a társaság véleményük szerint nemzetiszocialista befolyás alá került [4].

Az új generáció első közös estje Budapesten volt 1929. február 27-én. Németh László vezette be Népi író című írásával, melyben új, társadalomformáló igényű nemzedéki ars poeticát fogalmazott meg.

A „népiek” Debrecent választották „fővárosuknak”. Debrecenben született a népi írók fóruma, a Válasz (1934), első szerkesztője az a Gulyás Pál volt, aki az Ady társaság alapítói közé is tartozott, s aki Juhász Gézával és Kardos Lászlóval közösen szervezte meg az 1931-es „népi estet”. Debrecenben fogalmazták meg a népi írók egységes programját, a Debreceni Kátét is (1934, az első változat Kodolányi munkája, a végleges megszövegezés Némethé).

az új szakasz, 1953-[szerkesztés]

Bizonyos személyek, akik a politikai hatalomhoz - de nem feltétlenül a Rákosista „fővonalhoz” közel álltak, vagy kiadók, lapok élén, az Írószövetségben megmaradva, Kodolányinál nagyobb tekintéllyel, sőt befolyással rendelkeztek - mint Veres Péter, Haraszti Sándor, Illyés Gyula vagy Király István, Zelk Zoltán többször próbáltak az író sorsán segíteni. Ehhez a lehetőséget elsősorban a Nagy Imre nevéhez köthető enyhülés (Rákosit menesztették a miniszterelnöki posztról és helyére a szolidabb politikát folytató Nagy Imre került); illetve Révai szovjetek általi menesztése és a szintén szolidabb elveket valló ex-népiíró Darvas Józseffel való helyettesítése adta (mindkét esemény 1953 nyarán következett be). Bár Horváth Márton, az Agitációs és Propaganda Osztály, a magyar kultúra jelentős irányítója élén megmaradt és a régi vonalat továbbra is igyekezett fenntartani Révai véleményének figyelembevételével, a kulturális életben mégis változások következtek be, így az irodalmi életben is. A változások zavarodottságot okoztak még a leghithűbb kommunista írók köreiben is. Egyesek (pl. Erdei Ferenc vagy Veres Péter) önkritikusan fordultak szembe egyes korábbi nézeteikkel, azokat hibásnak nevezve, mások finomítottak rajtuk. Voltak, akik a jobboldal előretörését vetítették előre (Gergely Sándor), és a hatalom elvesztésétől féltek. [1]

Mélik Endre[szerkesztés]

Mélik Endre (Brassó, 1904-Budapest 1991) Birkózóbajnok, tisztviselő, antifasiszta ellenálló, 1945 előtt illegális kommunista és a Weishaus-frakció tagja, a Bartha Miklós Társaság alapító tagja, a Magyar Testvéri Közösség tagja. Mivel szemben állt a Horthy-rendszerrel, több alkalommal letartóztatták. 1944 októberében a Dudás-Faust-féle fegyverszüneti delegáció tagja. Rövid ideig a Gestapo is letartóztatta. 1945 és 1953 között folyamatosan letartóztatják, internálják. Szabadonbocsátása alkalmával a rendőrségen "Király Pál" néven kitöltöttek nevére egy beszervezési kartont, amelyet azonban nem volt hajlandó aláírni, de ennek ellenére szabadulhatott. 1955-ben a "hálózatból" formálisan is kizárták, haláláig folyamatos megfigyelés alatt tartották. Forrás: ÁBSZTL, O-12310/1-4 és V-2000/26. sz. dossziék Political Capital

Fábián Dániel[szerkesztés]

Fábián Dániel (Köveskál) orvos, a népi irodalom szervezője. A pápai református gimnáziumba járt, majd a csurgói gimnáziumban érettségizett. A bp.-i Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1926-ban. Utána a Bethesda Kórházban helyezkedett el Szentpétery Gyula főorvos sebészeti osztályán. Tagja, majd 1928-tól ügyvezető elnöke lett a Bartha Miklós Társaságnak. A társaság képviseletében felvette a kapcsolatot a csehszlovákiai Sarló-mozgalommal. 1929-ben Új Magyar Föld címmel folyóiratot indított, amelynek ő írta programadó cikkét. 1927-ben kezdte meg működését Johan Béla irányításával az Országos Közegészségügyi Intézet, melynek keretében Hódmezővásárhelyen Fábián szervezte a vörheny elleni védőoltásokat. 1928 elején megismerkedett József Attilával, s 1930 tavaszán Hódmezővásárhelyen közösen írták a Ki a faluba című kiadványt, ami a falukutatást, a folklór megmentését propagálja az ifjúságnak. 1934-tôl 1946-ig bentlakó sebész a bp.-i sebészeti klinikán. A háború után különböző rendelőintézeteknél volt sebészfőorvos, főleg a visszerekkel, a lábszárfekélyek gyógyításával és az antikoagulánsok ambuláns adásával foglalkozott. ( † Bp., 1980. márc. 8.) - MÉL [2]

Részletes PDF, Gazda Istvánnak köszönhető ez is

Egyke[szerkesztés]

  • 1927: Kodolányi: A hazugság öl. Memorandum Huszár Károly parlamenti képviselő népjóléti min.-hez
  • 1929: Fülep Lajos: A magyarság pusztulása cikksorozat a Pesti Napló-ban. A rendszer megtiltja a teljes leközlést.
  • 1933: Illyés Gyula: Pusztulás, jegyzet.
  • (1931 nov. 28. Kodolányi: A Hét. nyilatkozat).
  • 1934 Kodolányi: Baranyai utazás, Hulló Európa, hulló magyarság. cikksorozatok a Magyarország és Szabadságban és. (ld. a Hazugsá öl utószavát).
  • 1934 május 31: Kenéz Béla: ??? - előadás a MST győri ünnepi ülésén, a Magyar Statizstikai szemlében teéjesen megjelent. Ezzel a rendszer a probléma létét, megoldandóságát "hivatalosan" is elismerte.
  • Itt a korabeli hivatalos álláspontról és a statisztikákról is szó esik.



Egyéb "vezércikkek":

1935-38 közé esik. Ekkor születtek a legjelentősebb szociográfiai művek (Illyés: Puszták népe, Szabó Zoltán: A tardi helyzet, Veres Péter: Az Alföld parasztsága (+Számadás, bár ez nem klassz. hanem önéletrajzi szociográf.), Erdei Ferenc: Futóhomok, Féja Géza: Viharsarok, Kovács Imre: Néma forradalom). Irodalmi értékeinél fogva kiemelkedik közülük Illyés műve.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borbándi Gyula: Németh László és a népi mozgalom; előadás a 2001. évi Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése keretében Németh László születésének 100. évfordulója alkalmából (2001. május 10-én) megrendezett Centenáriumi Konferencián.
  2. József Attila: Uj Magyar Föld és – néptelen szavak. A Bartha Miklós Társaság röpiratához; Előörs, 1929
  3. a Bartha Miklós Társaság és a falukutató mozgalom egyik alapvető programadó röpiratát (Ki a faluba!, befejezve 1930 május 20.; kinyomtatva június 6., A Bartha Miklós társaság füzetei [1.] sorozatban) József Attila és Fábián Dániel írta.
  4. A kilépéskor kiadott közös nyilatkozat szerint: „Alulírottak kijelentjük, hogy a mai nappal a Bartha Miklós Társaságból kilépünk, mert egy kis csoport politikai érdekeinek szolgálatába állt [...]. Mi nem akarunk a Magyar-Nemzeti-Szocialista Párt dilettáns társaságának alvállalata lenni.” Idézi: Tüskés Tibor: Kodolányi János; Magvető, Bp.; 1974; 79. old.