Szerkesztő:Freewales/Srí Lanka-i mórok
| Srí Lanka-i mórok இலங்கைச் சோனகர் | |
 | |
| Srí Lanka-i mór férfiak a 19. században | |
| Teljes lélekszám | |
| 1 869 820 | |
| Régiók | |
| Srí Lanka | |
| Nyelvek | |
| tamil nyelv, ritkábban szingaléz és angol | |
| Vallások | |
| szunnita iszlám | |
| Rokon népcsoportok | |
| mappilák, memonok, rowtherek és más marakkar muszlim népek Délkelet-Indiában |
A Srí Lanka-i, más néven ceyloni mórok (tamilul: இலங்கைச் சோனகர், szingalézül: ලංකා යෝනක) Srí Lanka egyik népcsoportja. Anyanyelvük a tamil, a szingalézt általában második nyelvükként beszélik. A 2012-es népszámlálás alapján lélekszámuk 1 869 820 fő volt, amivel az ország lakosságának 9,2%-át tették ki.[1] A népesség szinte teljes egésze a szunnita iszlám vallás Shaf'i iskolájának követője.[2] Nem alkotnak egy egybefüggő etnikai blokkot Srí Lankán, legtöbben a keleti és az északnyugati partvidéken, valamint a nagyvárosokban élnek. A népcsoport a legnépesebb az országban élő három muszlim közösség közül, a másik kettőt a Srí Lanka-i malájok és a mára alapvetően asszimilálódott indiai mórok alkotják.[3] A szigetország zászlaján a zöld sáv jelképezi a mórokat.
Nevük[szerkesztés]
A szigetre érkező portugál gyarmatosítók az itt élő muszlimokra összefoglalóan a Mouros kifejezéssel hivatkoztak, az anyaországukban élő mohamedán népesség, a mórok után.[4] A közösség neve tamilul sonakar, szingalézül pedig yonaka, mindkét elnevezés a yona kifejezésből származik, amellyel Indiában hagyományosan a görögöket, néhány esetben pedig az arabokat és a többi Nyugat-ázsiai népet jelölték meg.[5]
Történelem[szerkesztés]
Középkor[szerkesztés]
A középkor folyamán arab kereskedők rendszeresen utaztak végig az indiai partvidéken és a férfiak ott tartózkodásuk alatt gyakran házasságot kötöttek helyi nőkkel. A vegyesházasságok eredményeként az évszázadok során számos arab-indiai kevert kultúrájú, muszlim vallású közösség jött létre India délkeleti partjai mentén, ezeket a csoportokat összefoglaló néven marakkaroknak nevezik, közéjük tartoznak a Srí Lanka-i mórok is. A 15. századtól kezdve a régió portugál, majd később más gyarmatosító hatalmak befolyási övezetébe került, így megszűnt a kapcsolat a Közel-Kelettel. Ennek ellenére az indiai szubkontinens muszlim csoportjai között továbbra is fennmaradt a szoros kapcsolat, ennek is köszönhető, hogy a mórok szokásaikat tekintve szoros máig szoros rokoni kapcsolatban állnak a többi marakkar néppel, például a Tamilnádu és Kerala államban élő rowtherekkel,[6] valamint mappilákkal[7] és a Mahárástrában élő memonokkal. A marakkar rokonságra utal a név családnévként való elterjedt használata a népcsoport körében.[8] A gyarmatosítás előtt a kereskedelemből élő, városokban élő mórok élesen elkülönültek a sziget többségi rurális lakosságától, de sohasem alkottak önálló országot. Amikor a portugálok elfoglalták az akkoriban főként muszlim lakosságú Colombót, kiűzték a mórokat, közülük sokan a még független Kandi Királyság meghívására a sziget keleti partján telepedtek le. 1915-ben a szingaléz buddhisták az egész szigetre kiterjedő pogromot indítottak a muszlimok ellen, amely annyira elfajult, hogy a brit gyarmati hadseregnek kellett levernie.
Modern Srí Lanka[szerkesztés]
Srí Lanka függetlenség utáni történelmét a két legnagyobb népcsoport, a buddhista szingalézek és a hindu tamilok közötti konfliktus határozta meg és ennek hatásait a muszlimok sem tudták elkerülni. A többségi buddhista kormányzat elnyomó intézkedéseire válaszul a tamilok az 1983 és 2009 között fegyveres felkelést folytattak és a Tamil Ílam elnevezésű szeparatista államot szerették volna létrehozni, elszakadva a szingalézektől. 1990-ben a Tamil Ílam Felszabadító Tigrisei nevű militáns szervezet az északi Jaffna-félszigeten etnikai tisztogatásokat hajtottak végre és a fegyveresek az egész muszlim lakosságot elüldözték a sziget északi részéről. A szervezet vezetője, Vellupillai Prabhakaran 2002-ben nyilvánosan bocsánatot kért a mórok ellen elkövetett bűncselekményekért és a polgárháború vége után sok muszlim visszatérhetett az otthonába.[9] A fenyegetésekre válaszul egységesebbé vált a mórok politikai érdekképviselete, 1981-ben létrejött pártjuk, a Srí Lanka-i Muszlim Kongresszus.
Vallás[szerkesztés]
Hagyományosan a Srí Lanka-i muszlimok körében elterjedt a szúfizmus, tehát az iszlámhoz kapcsolódó misztika és ezotéria. Nagyon jelentős szereppel bír a qadari rend, amely egy 11. századi szent, Shaykh Mohideen Abdul Qadr Jailani[10] tanításait követi. Ehhez a rendhez kapcsolódik a 20. század eleje óta a sziget déli részén évente megtartott Burdha kanduri elnevezésű ünnepség, amelynek során a Próféta egy Srí Lankán élő leszármazottja (a Maulana) körbe járja a muszlim falvakat. A Maulanának a helyiek gyógyító erőt tulajdonítanak és hisznek abban hogy megvédi őket az aszálytól és az egyéb természeti csapásoktól. A 8 napos ünnepségsorozat utolsó napján több száz állatot áldoznak fel és nagy fesztivált rendeznek, ahová sok buddhista szingaléz is ellátogat.[11] Fontos szerepet kapnak a zarándoklatok, Mekka mellett fontos célpontnak számít az indai Nagoorban található szúfi kegyhely, ahol egy szent, Shahul Hameed sírja található.[12]
A 21. században sok mór utazott vendégmunkásként a gazdag arab országokba, és a hazatérők magukkal hozták az ottani irányzatokat. A gazdagabbá váló családok egyre gyakrabban engedhetik meg maguknak a zarándoklatot Mekkába és az interneten keresztül is egyre nagyobb hatást gyakorol a Srí Lanka-i muszlimokra a határokon átnyúló globális iszlám közösség, az ummah. A fiatal és elsősorban városi nők között elkezdett elterjedni a hidzsáb és az abaja viselése a szári helyett és az arab öltözék és a szakáll is divatossá vált a férfiaknál. A modernizáció részeként elterjedtek az arab stílusban épült mecsetek. Az új irányzatok hívei gyanakodva tekintenek a szúfi tradíciókra, különösen azokra az ünnepségekre, amelyeken hinduk és buddhisták is részt vesznek. Néhány esetben nyílt erőszakig fajult a törés, 2004-ben például Kattankudyban és Maruthamunaiban a modernisták szúfi prédikátorokat támadtak meg és szent sírokat dúltak fel.[13]
Nyelv[szerkesztés]
A Srí Lanka-i mórok nem rendelkeznek önálló nyelvvel, legtöbbük anyanyelve a tamil. Mivel hagyományosan kereskedelemből élnek, fontos szerepe volt az idegennyelvtudásnak, ennek köszönhetően szinte mindenki beszél szingalézül is.
Kultúra[szerkesztés]
A csoport szokásaiban keverednek a Srí Lanka-i és arab elemek, a szigetországra jellemző például a mangala sutra elnevezésű nyaklánc viselése és a szingalézekhez és tamilokhoz hasonlóan fő fogásuk a kókuszdiótejjel készített rizs, a kiribat. Hagyományosan a házasságok is a dravida minta szerint köttetnek, gyakoriak az érdekházasságok unokatestvérek között, különösen a vagyonos családoknál.[14] Az arab örökségre utal pélául a nagy közös tál (sahn) használata étkezéskor.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (2023. január 11.) „Sri Lanka” (angol nyelven). The World Factbook, Kiadó: Central Intelligence Agency.
- ↑ Mcgilvray, Dennis B. (2011. január 1.). „Sri Lankan Muslims: between ethno-nationalism and the global ummah”. Nations & Nationalism 17 (1), 45–64. o. DOI:10.1111/j.1469-8129.2010.00460.x.
- ↑ Mihlar 2018 ,2155. o.
- ↑ Mihlar 2018 ,2155. o.
- ↑ Nagendra Kr Singh – Abdul Mabud Khan: Encyclopaedia of the World Muslims: Tribes, Castes and Communities. 2001. ISBN 978-81-87746-10-2 Hozzáférés: 2023. január 21.
- ↑ tamilul: இராவுத்தர்
- ↑ malajálamiul: മാപ്പിളമാർ
- ↑ Ali, Ameer (1997. október 1.). „The muslim factor in Sri Lankan ethnic crisis”. Journal of Muslim Minority Affairs 17 (2), 253. o. DOI:10.1080/13602009708716375.
- ↑ Ethnic Cleansing Apology Clears the Way for Sri Lanka Talks (angol nyelven). Tehran Times, 2002. április 6. (Hozzáférés: 2023. január 26.)
- ↑ Arabul: عبدالقادر الجيلاني
- ↑ Munck, Victor (2019. szeptember 1.). „Accessing the interiority of others: Sufism in Sri Lanka”. Journal of the Royal Anthropological Institute 25 (3), 506–525. o. DOI:10.1111/1467-9655.13080.
- ↑ McGilvray 2011 50. o.
- ↑ McGilvray 54. o.
- ↑ De Munck, Victor C. (1996. április 25.). „Love and Marriage in a Sri Lankan Muslim Community: Toward a Reevaluation of Dravidian Marriage Practices”. American Ethnologist 23 (4), 698–716. o. ISSN 0094-0496.
Források[szerkesztés]
↑ Mihlar 2018: Farah Mihlar: Religious change in a minority context: transforming Islam in Sri Lanka. Third World Quarterly 2019, VOL. 40, NO. 12 2018. 2153–2169. o.
↑ McGilvray 2011: Dennis B. McGilvray: Sri Lankan Muslims: between ethno-nationalism and the global ummah. Nations and Nationalism 17 (1), 2011 45–64 o. o.