Szerkesztő:Bináris/elvterv

Bevezetés

Ez az irányelv a Wikipédia:Adatvédelmi irányelvek és a Wikimedia-projektek CheckUser-irányelveinek kiegészítése, és az ott nem szabályozott kérdésekről szól. A fenti irányelvek magyar fordítása tájékoztató jellegű, a hivatalos változat mindenkor az angol eredeti.

 Megjegyzés: erre a sokféle lapra azért van szükség, mert a fenti két irányelv az összes Wikimedia-projektre vonatkozik, és a mi hatáskörünkben nem módosítható, de néhány ponton kiegészítésre szorul. A koncepcióban érveltem amellett, hogy miért érvényes a Wikipédiára a magyar jog és miért személyes adat az IP-cím.

Az irányelv megszavazásával a Wikipédia:Az IP-ellenőrzés adatvédelme lap elavulttá válik, és {{Kiaforgalomból}}^(?) sablonnal őrizzük meg jó emlékezetünkben.

A felhasználók tájékoztatása

• A felhasználók a regisztráció alkalmával hozzájárulnak, hogy az IP-címüket, illetve más felhasználónevüket az IP-ellenőrök és a helytartók az irányelvekben rögzített esetekben ellenőrizhessék, illetve a probléma megoldásához szükséges mértékben közzétehessék. A regisztrációs lapon erre feltűnően fel kell hívni a felhasználók figyelmét.
• Az IP-ellenőrzést érintő irányelvek változását a Wikipédia:Kocsmafal (hírek) lapon kell kihirdetni.

 Megjegyzés: az adatvédelmi törvény szerint személyes adat akkor kezelhető, továbbítható, illetve hozható nyilvánosságra, ha azt az érintett vagy egy törvény megengedi. Jelen esetben nincs olyan törvény, amelyre hivatkozhatunk, ezért az adatokat kezelni és közzétenni csak az érintett beleegyezésével lehet. Ez technikailag úgy oldható meg, ha már a regisztrációnál mindenki beleegyezik, hogy szükség esetén, és csak akkor, ez az ellenőrzés elvégezhető legyen. Az irányelv változásairól nem lehet mindenkit egyenként értesíteni, de a regisztrációnál elolvassa a felhasználó az irányelvet, és ezzel tudomásul veszi, hogy a módosítások a Kocsmafalon lesznek. Ha nem olvasta el, csak kattint, az persze magánügy. :-)

Az adatvédelmi törvény szerint „hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez”. Ezért az IP-ellenőrzés lehetőségére feltűnően kell felhívni a figyelmet, nem elég a lap alján vagy apró betűben. Az ugyanis nem számítana megfelelő tájékoztatásnak. Ha ez technikailag megoldható, akkor a regisztrációs gomb felett legyen a tájékoztatás és az elfogadási nyilatkozat, és nem pedig alatta a megjegyzéseknél, mert ezzel teszünk meg minden tőlünk elvárhatót a megfelelő tájékoztatásért. Legyen mindig jogilag védhető az adatkezelésünk.

Az IP-ellenőrzés esetei

Az IP-ellenőrzés személyes adatok kezelésével jár, ezért csak akkor alkalmazzuk, ha a probléma más módon nem tűnik megoldhatónak, vagy a más megoldási módok kudarcot vallottak. Ha a visszaélés blokkolással is megakadályozható, akkor előnyben kell részesíteni a blokkolást az IP-ellenőrzéssel szemben.

 Megjegyzés: a blokkolás önmagában nem jár személyes adatok kezelésével, ezért kell megelőznie a problémamegoldás menetében az IP-ellenőrzést. Ez természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor csak az ellenőrzés döntheti el, hogy kell-e blokkolni és kit.

Az IP-ellenőrzés indokolt, ha

• alapos a gyanú, hogy valaki zoknibábok használatával megsértette az irányelveket (például többes szavazás, véleménytöbbség létrehozása, 3VSZ kijátszása),
• alapos a gyanú, hogy valaki kijátssza a blokkolást,
• ismétlődő vandalizmus megfékezéséhez szükséges,
• valaki jelentősen megzavarja vagy veszélyezteti a Wikipédia működését, szándékosan és nyilvánvalóan sérti a Wikipédia érdekeit, veszélyezteti annak létét, és emiatt indokolt az internetszolgáltatójánál panaszt tenni.

Az IP-ellenőrzés kifejezetten indokolatlan, ha

• a felmerült probléma nem veszélyezteti a Wikipédia működését, vagy IP-ellenőrzés nélkül is megoldhatónak látszik,
• az irányelvek megsértése nélkül használnak zoknibábokat,
• vitarendezési eszközként, fenyegetésként akarják használni,
• arra irányul, hogy egy szerkesztőnek van-e másik neve is a Wikipédián (tehát nem konkrét névvel akarják összehasonlítani),
• a Wikimedia-projekteken kívüli probléma megoldására akarják használni.

A fel nem sorolt esetekben az IP-ellenőr az irányelvek és a jogszabályok alapján – szükség esetén a többi IP-ellenőrrel konzultálva – dönt.

 Megjegyzés: Az összes esetet valószínűleg lehetetlen előre körvonalazni, ezért nyitva kell hagyni a lehetőséget, hogy egyes esetekben az ellenőrök mérlegeljenek. Célszerű rögzíteni a sablonos helyzeteket, hogy ilyenkor egyértelmű legyen az ellenőrzési kérés jogos vagy jogtalan volta. Az indokolatlan esetek között olyanok is vannak, amelyek már megtörténtek és vitát váltottak ki, olykor támadások érték az IP-ellenőröket, amiért nem teljesítették a kérést. Az ilyen támadások egy része talán megelőzhető egyértelműbb szabályozással.

Az ellenőrzés kezdeményezése

• Ellenőrzést kérhet, támogathat, illetve az ellenőrzés ellen tiltakozhat bármely szavazásra jogosult szerkesztő. IP-címről nem lehet sem kezdeményezni, sem tiltakozni.
• Az ellenőrzés ellen tiltakozhat a máskülönben szavazásra nem jogosult regisztrált szerkesztő is, ha az ellenőrzésben érintett volna.

   Megjegyzés: a személyes adatok védelme indokolttá teszi a tiltakozás jogát; a saját ügyében bárki tiltakozhat. Ha ezen a szavazaton múlik a többség, akkor úgyis gyenge lábakon áll a szavazás. Az anonoknak nem szükséges tiltakozási jog, mivel ők a szerkesztéseik mentésekor elfogadták, hogy az IP-címük nyilvánosságra kerül, és ezen az ellenőrzés nem változtat.

• Az ellenőrzés kéréséhez
  • le kell írni az ellenőrzést szükségessé tevő visszaélést,
  • a szükséges linkekkel alátámasztva indokolni kell, minek alapján valószínűsíthető az ellenőrizendő szerkesztők azonossága,
  • a kezdeményezőnek alá kell írnia a kérést.

Ha ezek valamelyike hiányzik, a kérés érvénytelen.

 Megjegyzés: ez megfelel az eddigi gyakorlatnak.

saját magára

ide jön a szavazás

• A kérés teljesítéséről bármelyik IP-ellenőr önállóan dönthet, de kétséges esetben az IP-ellenőrök nyilvános vagy nem nyilvános megbeszélést is folytathatnak.
• Az IP-ellenőr a szavazatok ellenére megtagadja az ellenőrzést, ha a kérés nem volt szabályos, illetve nem felel meg az irányelveknek és/vagy a jogszabályoknak, vagy alkalmatlan a felmerült probléma megoldására.
• Az ellenőrzés bármikor elvégezhető, ha a szükséges szavazatok összejöttek, és az IP-ellenőr meggyőződött a kérés indokoltságáról, tehát nincs mininális szavazás idő.
• Az IP-ellenőr lezárja a szavazást, ha ésszerű időn belül nincs meg a szükséges támogató többség.

   Megjegyzés: a tervezet nagy szabadságot biztosít az ellenőröknek, akiket a közösség a szavazás során a végrehajtó hatalommal felruházott. Ez azért indokolt, mert az ellenőrök felelőssége is nagy (csak a személyes adatokhoz hozzáférő szerkesztőktől követeli meg az alapítvány a nagykorúságot és az IRL azonosítást!), és az ellenőrök megfontolt fellépésükkel végeredményben az egész projektet védik az esetleges jogi támadások ellen. A személyes adatok kezelése/nyilvánosságra hozása nem lehet csak népítélet kérdése, e tekintetben a szabályokat jobban ismerő ellenőrök felelőssége sokkal nagyobb, mint a szavazó szerkesztőké. Másrészt az ellenőrök döntési szabadsága megfelel a kialakult gyakorlatnak is, de az egyértelmű írásba foglalás talán segít megelőzni az ellenőröket érő támadásokat (volt ilyen példa is).

  Az „ésszerű idő” konkrétabb szabályozását nem látom célszerűnek a lehetséges esetek sokfélesége miatt, bízzuk ezt az ellenőrök mérlegelésére. A lezárás azonban indokolt; a jogbiztonság, a személyes adatok védelme indokolja, hogy ne lehessen korlátlanul elhúzni egy szavazást, és mondjuk odatenni egy támogató sablont egy többhetes eset mellé. Az ésszerű időnek van azért egy fontos mércéje, mert a naplóállományok egy idő után törlődnek, tehát amúgy sem lehetne megállapítani, hogy egy felhasználó az adott időben melyik IP-ről szerkesztett. Egyébként az adatvédelmi törvény is úgy fogalmaz, hogy személyes adatot kezelni meghatározott céllal és a szükséges ideig lehet, azaz ott sincs konkrétan leírva, mennyi a szükséges idő, és ezt mintának vehetjük.

  A „nincs minimális szavazási idő” megfelel az eddigi gyakorlatnak, és indokolt ezután is így csinálni, hogy gyorsan lehessen reagálni a visszaélésekre. Ugyanakkor az IP-ellenőr számára is biztosítani kell a tájékozódáshoz szükséges időt (bizonyítékok elolvasása, konzultáció), mivel a végrehajtás nem automatikus.

Az eredmények közzététele

• Az IP-ellenőr által közzétett információ mértéke nem terjeszkedhet túl a feltett és megszavazott ellenőrzési kérésen, továbbá nem lehet több, mint ami az ellenőrzést indokolttá tevő probléma megoldásához szükséges. Kivétel ez alól, ha az érintett felhasználók mindegyike egyértelmű hozzájárulását adta több információ kiadásához.
• Valamennyi ellenőrzés érdemi, publikus részeit naplózni kell a Wikipédia:IP-ellenőrzési kérések/Napló lapon. A minimális adattartalom a dátum és az ellenőrzést végző IP-ellenőr neve.

Egyéb kérdések

• Ha ez az irányelv az ellenőrzést kiváltó tevékenység és az ellenőrzés időpontja között megváltozik, akkor a felhasználó magánszféráját jobban védő változatot kell alkalmazni.
• Több Wikimedia-projektre kiterjedő vandalizmus esetén az összes projektben IP-ellenőri joggal rendelkező szerkesztő az ellenőrzést akkor végezheti el, ha ennek a feltételei az összes projektben fennállnak; máskülönben a helytartók segítségét lehet kérni. A Wikipédia IP-ellenőrei nem adhatnak ki személyes adatokat más projekt ellenőreinek és nem kérhetnek ilyeneket közös ellenőrzés céljából, hacsak nem rendelkeznek az érintett felhasználók engedélyével.

 Megjegyzés: tekintve, hogy a személyes adatok védelme alkotmányos alapjog, illik körültekintően és szigorúan bánni vele, hogy mindenféle támadásnak, jogi problémának elejét vehessük. Az adatokhoz csak az erre feljogosított személyek férhetnek hozzá, ezek a saját IP-ellenőreink és a helytartók. Más wikik IP-ellenőrei nem kaptak felhatalmazást a mi szerkesztőink adatainak kezelésére. Nem tudok ugyan olyan esetről, hogy ebből probléma lett volna, de a szabályozás célja éppen az, hogy ne is legyen. A CheckUser policy is az egyes projektekről beszél, nem mossa össze őket.