Szerkesztő:Balint36/Arosalinie

Arosabahn
Vegyesvonat közlekedik Chur utcáján
Átadás	1914. december 12.
Tulajdonos	Rhätische Bahn
Vonalszám	930
Végállomások	Chur, Arosa
Nyomtávolság	1000 mm
Feszültség	2400 V = (1914–1997) 11 kV 16,7 Hz ~ (1997–)
Maximális adhéziós emelkedés	6 %
Minimum ívsugár	60 m
Útvonal
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
km tszfm Rorschach felé Landquart felé 0,000 Chur 584 m Thusis felé 0,762 Chur Altstadt 595 m Sand járműtelep 601 m 2,239 Chur-Sassal (2000/01-ig) 620 m Sassal I (25 m) Sassal II (87 m) Sassal III (18 m) Meiersboden (19 m) Nesslaries (19 m) Äusserer Eichwald (45 m) Dorfrüfe (63 m) Spundätscha (283 m) Gitzistein II (47 m) Gitzistein III (58 m) Saxernase (51 m) 5,826 Untersax 782 m Calfreiser Tobel (85 m) Steinboden (188 m) Castieler Tobel (91 m) Bärenfalle (249 m) Cuorra (124 m) 8,727 Lüen-Castiel 938 m Lüener Rüfe (399 m) Clasaurer Tobel (64 m) Clasaurer (93 m) Leidspinagrat (48 m) Sandgrind (380 m) Grosstobel (64 m) Löchbächli (66 m) 12,722 St. Peter-Molinis 1157 m 14,353 Peist 1244 m Frauentobel (82 m) Matten (114 m) Gründjitobel (145 m) 17,900 Langwies 1317 m Langwieser viadukt (287 m) 20,685 Litzirüti 1452 m 22,923 Haspelgrube 1582 m Eck (21 m) Arosa (299 m) 25,681 Arosa 1739 m Forrás: Eisenbahnatlas Schweiz

A Chur–Arosa-vasútvonal (más néven Arosabahn, Arosalinie, Aroserbahn, vagy Aroserlinie) svájci méteres nyomtávolságú vasútvonal, melyet a Rhätische Bahn üzemeltet. A vonalat a Chur-Arosa-Bahn építette 1914-ben, hogy összekösse Graubünden kanton központját, Churt Arosa fürdővárossal. A vasútvonalat 1942-ben integrálták az RhB hálózatába.

Útvonal

Szintmagasság diagramja

Megállóhyel Chur óvárosában

Langwies viadukt, a vasútvonal nevezetes műtárgya

Vonat halad Untersee medencéjében

A mellékvonal Chur állomás előtti térről indul, ahol az Arosába közlekedő személyvonatok az első két oldalperonos vágányt használják. Összeköttetése van a Landquart–Thusis-vasútvonalra, amit személyszállító vonatok nem használjál, csak a landquarti főműhelybe közlekedő szerelvényvonatok.

A vasút átszeli Chur lakott területét, a úttestbe ágyazott nyomcsatornás sínszálakból épült pályán. A vasúti pálya a Grabenstrasse-ig kétvágányú, onnan kifelé egyvágányú, és több körforgalom is áthalad. Az óvárosban éri el a Plessur folyó jobb partját és a vonal egyetlen állomásból visszaminősített megállóhelyét, Chur Altstadtot. A városhatár előtt helyezkedik el az egykori sandi járműtelep, amit 1997-ben bezártak. A bezárás után a telepen egy pályaépítő cég helyezte el járműveit, egyes részeit pedig továbbra is használja a vasúti üzem forgalmi kitérőként.

A járműteleptől nem messze tér át az úttestbe épített pályáról az út jobb oldalára épített saját pályára és éri el a 2001-ben bezárt Chur-Sassal megállóhelyet. A megállóhely után átlépi Chur határát, és már a közúttól független vonalvezetésű pályán halad Schanfigg völgyében.

A vonal további szakasza számos építményt, 41 hidat, 21 alagutat és 12 omlásvédő alagutat foglal magába. A legnagyobb műtárgya a Plessur völgyén átívelő 100 méteres nyílású, 62 méter magas és 287 méter hosszú Langwieser viadukt, ami az 1914-es átadásakor a világ legnagyobb vasbeton szerkezete volt. Leghosszabb alagútja a 399 méter hosszú Lüener Rüfe.