Vegyesvonat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vegyesvonat Türingiában 1989-ben

A vegyesvonat olyan személyszállító vonat, amely gyenge forgalmú mellékvonalon lebonyolítja a teherforgalmat is. Tehát ez azt jelenti, hogy a vonatban a személykocsik között található egyéb célú (teherszállító) kocsi is.[1] A korai időkben elég gyakoriak voltak a vegyesvonatok gazdaságossági okokból, de a 20. században muszáj volt korlátozni a felhasználását, mert ez a vonatfajta nagyon lassú szolgáltatást nyújtott az utasok részére. Ma már nem nagyon használják, mert az utas- és áruszállítási leányvállalatok végzik a különböző szállításokat a legmodernebb vasúttársaságoknál.

Leggyakoribb vegyesvonat kialakítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

T: teherkocsi
S: személykocsi
TM: tehermozdony
SM: személymozdony

  1. TM-T-T-S-S
  2. SM-S-S-S--TM-T-T
  3. TM-S-S-S
  4. SM-T-T-T
  5. SM-S-S-S-T-T

Afrika és Ázsia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezeken a helyeken a vegyesvonatok még mindig mindennapi jelenségnek számítanak. Az alacsony forgalmú vonalakon így tudnak gazdaságosan személyszállítást is végezni.

Ausztrália[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt ezeket a vonatokat 'áru-autóknak' vagy 'vegyes árunak' nevezik.

Németország, Svájc, Ausztria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A német nyelvű területeken két típusú vegyesvonat van: a GmP és a PmG

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ellis, Iain (2006). Ellis' British Railway Engineering Encyclopaedia. Lulu, p. 220. ISBN 978-1-84728-643-7.