Szerkesztő:Apród/piszkozatok

Hogyan lesz a magyar/Európai parlamenti pártból nem magyar/Európai parlamenti párt? (átalakulási folyamatok)

Korszakolva fel lehet osztani egy társadalom életében olyan korszakokat, amelyeknek meghatározó lételeme, hogy

• a társadalom milyen formákban jut hozzá illetve milyen formákban akar hozzájutni információkhoz, mik határozzák meg meg az egymással való kapcsolattartást (a Kádár-korszakban pl. a vezetékes telefon csak részlegesen létezett a társadalom számára, inkább leveleztek, összejártak egymással az emberek, manapság viszont facebookoznak, gmaileznek (a freemailt kevésbé, mint a gmail.comot) tiktokoznak (utóbbi a fiatalok körében menő, a facebook pedig már "öreg" intézménynek számít)), mobiloznak, ezenbelül okostelefonoznak
• létezik-e olyan jelenség a társadalom életében, hogy egy médiatermék nem léte, megszűnése vagy átalakulása után olyan űrt hagy számára, amit nem tud mivel kipótolni vagy amiatt, mert nem nyomtatottan tudná csak megkapni azt, amit be szeretne önmagának tölteni egy-egy személy vagy amiatt, mert a közmédia egy-egy átalakítása után már nem tudja ugyanazt kapni a közmédiától, mint azelőtt vagy amiatt, mert nincs utána online olyan média, amit az azelőtti online média képviselt egy-egy személy számára vagy pedig csak a youtube-n tudná betölteni magának azt az űrt, de azon pedig nem tud tájékozódni. Szóval létezik-e űr a médiában? Nemcsak az információk átadását tekintve, hanem publicisztikailag is.
  • Fentebb kérdeztem az űrt a médiában. itt van pl. Karácsony Gergely. A budapesti társadalomnak oly szempontból nehéz volt az esete, hogy a média nem igazán realistán állt hozzá. Az egyik oldal azért nem, mert mindenáron agyba-főbe akarta rúgni Karácsony Gergelyt és kidomborítani igyekezett azt, hogy azért ne válasszátok, mert Gyurcsány embere, a másik oldal pedig nem tudott betelni a SzegényKarácsonyGergelypedigolyanjópolgármester-szerű hozzáállással.

Ez általában igaz, hogy nem az őszinte hozzáállás hajtja egyik oldal médiáját sem, ahelyett, hogy nem tagadná meg adott főpolgármesterek hibáit és erényeit. És nemcsak Karácsony Gergely esetében nem tagadnák meg ezt, ugyanez vonatkozna a főpolgármesterjelöltekre (már ha éppen vannak és nem választási idényben tűnnek fel) úgy általában.

Ez az online sajtótermék egyben egymáshoz is viszonyítaná publicisztikáiban akár egy főpolgármester korszakait, akár a főpolgármesterek időszakait egymáshoz (beleértve Demszky Gábort is, nemcsak Tarlóst és Karácsonyt). Arról se felejtkezne ráutalni, hogy mennyiben más a főpolgármesterek hatásterülete egymástól korszakonként és mennyiben különbözik Budapest tanácselnöke Budapest főpolgármesterétől. Mitől van Budapestnek nem tanácsa, hanem önkormányzata?

Én eltudnék képzelni egy olyan - ha nem is nyomtatott, de online - budapesti sajtóterméket, amely azonkívül, hogy szerepelne a hírkeresőben, olyan névvel hívná fel a figyelmet, amellyel szinte lelopná azt, amit a Kétfar(k)ú Magyar Kutyapárt esetében a kétfarkú kutya esetében csináltak, csak ez az online sajtótermék budapestinaplopok.hu címen futna. Nem azért, mintha akár az online sajtótermék újságírói, akár a fővárosi politikusok naplopók volnának, hanem poénból.

És ha választás van, akkor nem egyik mellett, vagy másik mellett mérlegel, hanem abból indulna ki, hogy nincsen hibátlan főpolgármester, akár megszívatják, akár nem és ez a hozzáállás persze a két választás között is fennmaradna a főpolgármesterek irányában. Nem zárkózna el a kerületi polgármesterek tevékenységétől sem, a kerületi élettől sem (még akár kerületi politikusokkal is interjút készítve), de elsősorban Budapest online sajtóterméke kíván lenni, a budapesti társadalmat kiszolgálni médiaként, nem pedig valamelyik politikai oldalt.

És elvetné azt az elvet is, hogyha valamit jónak gondolt Tarlós és megjelenik Karácsony Gergelynél is (és esetleg is Vitézy se vetné el), az csak jó döntés lehet, mert két ellenkező oldal (plusz Vitézy) is ugyanazt gondolja valamiről.

És persze nem zárkózna el humoros sajtóterméknév lévén a heti abszurd-szerű jelenségtől sem, ami a Népszava esetében figyelhető meg, csak éppen heti budapesti abszurd is kíván lenni, megragadva Budapest humoros oldalát múltban-jelenben-jövőben, és egyszerre a budapesti társadalom és budapesti és kerületi politikai élet kifigurázása is kíván lenni (nem elvetve a híres-nevezetes pesti humort sem, ha már nincs, azért (esetleg megette a stand up időközben), ha még van, azért, csak ne kiskanállal adagolva mindezt, hanem csészében). De a humor persze csak részjelenség lenne ebben az online sajtótermékben.

És egyaránt szólna annak is, aki szeret Budapest múltjával foglalkozni, egyszerre szól, aki Budapest jelenével szeret foglalkozni és annak is, aki Budapest jövőjével szeret foglalkozni. És aki mindhárommal szeret foglalkozni, az pláne megtalálná a számítását ebben az online sajtótermékben.

És abból indulna ki, hogy nemcsak kerületekből áll Budapest, hanem Budapestből is áll Budapest.

Online sajtótermékként podcastjai is lennének, esetleg a Youtube-n is feltűnne mellékelágazásként - alul jelölve a Youtube-videókon, ahol fel szokott tüntetve lenni, hogy ki töltötte fel, hogy a budapesti naplopók volt az. És fizetős részei is lennének, de ez inkább publicisztikák esetében, ahol betesznek egy vagy több publicisztikát, aztán fizetés ellenében tovább lehet olvasni, ahogy pl. a 444 esetében van (de persze ingyenes publicisztikái is lennének).

Időnként budapesti békemenetekre is járna (nem azért, mert lelkes híve lenne, hanem, hogy realisztikus képet adjon az olvasóknak egy Budapest életét időről időre meghatározó eseményről), beszámolna a város életét és forgalmát felforgató külföldi államfőkről, BKK-korlátozásokról, hogyha Angelina Jolie-val Budapesten forgatnak éppen és ez alkalomból felfordítják Budapest apró szegmenseinek gyalogos és autós közlekedését vagy éppen szentmise és ünnepi Szent Jobb körmenet van a Szent István-Bazilika előtt. Vagy éppen ünnepi könyvhét van a Vörösmarty téren. És persze a Budapestet érintő legújabb könyvekről is beszámolna. Beszámolna a Budapest100 programjairól vagy arról, mi az a Nagy Budapest Törzsasztal. És hogy kinek érdemes a Fővárosi Álláskeresők Irodájához fordulni és kinek nem. Felkeresné a Fővárosi cigány Házat és Roma Parlamentet időnként és beszélgetne velük, beszámolni a fővárosi romaprogramokról, elemzéseket adna közre a fővárosi cigányok képzéséről alsós képzéstől felső képzésig, a fővárosi cigány fiatalokról. A budapesti zsidóság történetéről és hagyományápolásáról. Foglalkozna a dunai hajózás történetével Budapest területén az ókortól napajainkig és hogy mi szól a fővároson belüli hajózás mellett és mi ellene. És utóbbi tekintetében nem egyszerűen újságcikké, hanem riportok összefüggő sorozatává tenné az ezzel foglalkozást fővárosi és hajózási szakemberekkel beszélgetve. és foglalkozna ezzel riportok, publicisztikák keretében, hogyha esetleg nem Budapest lenne Pest vármegy központja, az jár-e valamilyen előnnyel Budapest számára, vagy csak hátrányai lennének belőlük a fővárosnak. és hogy vajon mennyire szerencsés, hogy Budapest főpolgár-helyettes, aki annak az érdi polgármesternek a felesége, aki elszeretné venni Budapesttől a vármegyeszékhelyi címet. Egyáltalán mennyire szerencsések, hogy kik Budapest főpolgármester-helyettesei és mivel járnak a helyettesi tisztség. És vajon a főpolgármester-helyettesek irányítják a főpolgármestert vagy a főpolgármester a helyetteseit?

Ugyanakkor kerületi leleplezéseket nem tartalmazna, csak amennyiben kerületi politikusokkal való beszélgetésekben felvetődik vagy pedig akkor, ha megérinti egy-egy kerületi botrány a fővárosi polgármestert, helyetteseit, a fővárosi polgármester dolgozóit illetve a fővárosi listán szereplőket. Illetve akkor, ha egy párt vagy pártszövetség több kerületben is zűrös ügyekbe keveredik, mert az egy párt vagy pártszövetség budapesti választásokon való megítéléséhez is hozzájárul.

Kerületi problémákkal csak akkor foglalkozna, ha azok Budapest több kerületét érintik vagy hatással vannak Budapest turisztikai és más egyéb szempontok szerinti megítélésére (pl. a romkocsmákkal, mert az nem kizárólag Erzsébetváros problémája, hanem Budapesté. Részben amiatt, mert több kerület pont azt szeretné elkerülni, hogy saját területükön romkocsmák legyenek, részben amik pedig vannak, azok hatással vannak Budapest turisztikai megítélésére). És foglalkozna azzal is, hogy bizonyos kerületekben trend a külföldieknek való bérbeadás és hogy akik bérbeadják, azok hova költöznek inkább, melyik kerületbe (vagy esetleg Budapesten kívülre?)

Híres emberek gyászhíreit is tartalmazna, amennyiben az illető születési helye, tevékenysége vagy halálhelye kapcsán Budapesthez köthető (pl. Brády Zoltánét tartalmazta volna, mert tevékenysége Budapesthez köthető). Ezenkívül budapesti emléktáblák avatása kapcsán megemlékeznének az illetőről, helyről, akinek, aminek emléktáblát szentelnek, ezen belül az illető - akinek emléktáblát állítanak - esetében pedig arról is, hogy az illető hogyan kapcsolódott Budapesthez. Sőt időnként maga is kezdeményezne emléktábla-állításokat - ha az online lap munkatársainak ilyen személy vagy hely eszébe jut.

• az hogy milyen egyházak meghatározóak korszakonként, több korszakonként vagy állandósulva 1989-től, milyen a pártokhoz való viszonyuk korszakonként vagy több korszakon átívelve. Ezt hogyan fogadják a hívek, az egyházi személyek és az adott egyházon kívüli személyek. És itt külön szerepe van a Vatikánnak is, hogy miképpen változik a társadalmat feszítő kérdésekhez (legyenek akár külpolitikai jellegűek is) való hozzáállása és viszonya a magyar állammal
• az hogy milyen civil (illetve álcivil is!) formák a meghatározóak korszakonként, több korszakonként vagy állandósulva 1989-től, milyen a pártokhoz való viszonyuk korszakonként vagy több korszakon átívelve.
• a civil szerveződésektől függetlenül-függve milyen a társadalom viszonyulása a pártokhoz magukhoz illetve a párt fogalmához (utóbbi fogalom és a társadalom ahhoz való viszonyulása szintén állandó változásban lehet ugyanis)
• milyen problémák feszítik a társadalmat, a problémák keresésében a pártoknak mennyiben van közös halmazuk a társadalom teljes problémakörével pártonként és a pártok összességében (és mennyiben csak a társadalom kisebb részének, mennyiben nagyobb részének számít egy-egy probléma - és hogy mit tekintünk kicsi és mit tekintünk nagy részének (30?, 50?, 60? %-ot)) és pártonként milyen problémákra nem tartanak érdeklődést vagy egyenesen idegesítőnek tartják az azzal a problémával való foglalkozást és mennyiben a pártok közös beszédtémája is, ami a társadalmat feszíti, mennyiben csinálnak úgy, mintha érdekelné őket, közben a vele való törődésen látszik, hogy csak a szavazatszámok miatt foglalkoznak vele, nem mély meggyőzödésből
• mikor lesz robbanásszerű hatása annak az emberek körében (a robbanásszerűn azt értve, hogy a társadalmon belül egy bizonyos közösségi számarányt átlépve), hogy az iránt nő meg a vágy inkább, hogy legyen bár eltérő a véleményünk, mégis összetartozásra vágyunk, részben mert bizonyos szakmákban szükségszerűvé tud válni ideológiáktól elrugaszkodva, ellenkező gondolatoktól függetlenül az összetartozás igénye (pl. kulturális területen), de akár közösségi oldalakon is.
• a társadalom számarányban önkormányzati, parlamenti, Európa Parlamenti területeken mennyiben veszi át, hogy ne saját problémáinak a közvetítő jellegét látja egy adott pártban, hanem vagy azt, hogy ő nagy párt, tehát szavazzunk rá, vagy azt, hogy ne X. vagy Y. nyerjen, ezért inkább a vele szembenálló legnagyobb erőre szavazok - amelyeknek eredményét - és persze azt, hogy az emberek számarányokban mérjék a dolgokat, ne pedig saját problémáikat nézve - azok a közvéleménykutatók közvetítik, amelytől vagy újságok vagy pártok kérik a közvéleménykutatást vagy pedig tőlük függetlenül végeznek felméréseket, de nehezen átlátható, hogy mikor megbízásból teszik, mikor önállóan
• a közvetített humort mennyiben érzi az a közösség magáénak, amelyet elér - és humorosnak vagy inkább erőltetettnek tekinti azt - és amelyet elér, milyen szintű az egyszerű, réginek számító Vigyázz lépcső! Tudom, dom, dom, dom-tól egy új Marabu-rajzig vagy Pottyondy Edináig vagy a Bayer Zsolt által kínált humorig (egyáltalán honnan próbálnak szippantani humort az emberek: Hahohától a televízión át a Youtube-ig, Facebookig). Az is kérdés, hogy adott humor mit képes fejleszteni vagy éppen elcsökkevényesíteni (mindkettőre megvan az esély) az emberben. Kit tekint a humor tárgyának? Társadalmon belüli közösségeket (zsidóktól kulákokig), celebet, politikust vagy esetleg elképzel egy vagy több embert és azokat karikirozza ki vagy esetleg kulturális alkotásokat, megjelenít-e valós problémákat, élethelyzeteket, adott pillanatokat, amikor a humor a pillanat törtrészévé válik.
• a kultúrából mi fogja az embereket - és mennyiben játszik számára az mérvadónak, hogy mit mondanak X-ről (pl. Hofiról) és mi jelenik meg egy adott alkotás egyedi vagy általános (tehát utóbbiban amikor a kritikusok többsége lehúzza vagy felmagasztalja az adott alkotást) kritikájaként
• a társadalmon belül hogyan viszonyulnak kultúr- és politikatörténeti személyekhez, történelmi eseményekhez, jelképekhez, mik, kik azok, akik, amik közös ponttá tudnak válni a kultúr- és politikatörténetben és mik, kik azok, amik, akik közös pontokká tudnak válni ugyan, csak nem ugyanúgy megélve, gondolkodva ugyanarról a személyről vagy eseményről vagy jelképről (és e tekintetben is nagy szerep jut a társadalmon belül, hogyan húzódnak meg a számarányok az ezekhez való viszonyokban)
• hogyan viszonyulnak a társadalmon kisebb vagy nagyobb közösségek az alkotmányhoz, közömbösen, ellenségesen vagy elfogadva és hogy mindig ugyanúgy viszonyultak-e hozzá, vagy voltak olyan politikai személyi vagy tartalmi változtatások, változások, amik után már nem tudtak ugyanúgy viszonyulni hozzá, mint azelőtt, mennyire ismerik annak tartalmát
• az is meghatározó elem, hogy bár a társadalom ellenszenvet érez az újgazdagok és a harácsolás, kapzsiság, földterületek megszerzése és nem feltétlenül a társadalom érdekeit szolgáló hasznosítása iránt (jobb szót is kitalálhatnék, minthogy a hasznos szó benne szerepeljen), ugyanakkor a társadalom vélt vagy valós aprópénzen való megvásárlása egyszerű morgássá teszi mindezt a társadalom egy része számára és mindezért a demokratikus jogokat, fékeket és egyensúlyok feláldozását is hajlandó elviselni, feláldozni. Olyannyira, hogyha az államtól nyugaton elvonnak uniós pénzt, úgy érzi, mintha tőle is elvettek volna pénzt. Az önkormányzatiság csorbulását is akár az állam által, amely ahhoz vezet, hogy az önkormányzatok és a társadalom viszonyában is beszűkülnek azok a lehetőségek, amiket az önkormányzatok tehetnek (és az is felvetődik, hogy mitől lesznek többek így, mint egy tanács) és satnya választási ígéretekkel próbálnak meg egy olyan társadalmat megnyerni, amely eközben inkább kevesebb gyereket szül vagy aki él, az kimegy nyugatra lehetőségeket keresni vagy otthagyja azt az adott önkormányzatot és elmegy máshová, más önkormányzat területére, ahonnan pedig elmegy, az ott lévő lakását bérbeadja külföldieknek, így egy adott önkormányzat területe tele lesz külföldiekkel.

MSZMP

• https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szempont/keri-laszlo-ha-magyar-peter-fel-even-belul-megtalalja-a-jeloltjeit-akkor-megverheti-a-fideszt-akar-2026-ban-is

MDF

A wikipédia szerint 2006 folyamán a párt népszerűsége folyamatosan emelkedett, 2006 júniusában (1996 óta először) megelőzte az SZDSZ-t, júliusban a biztos szavazók és pártválasztók körében már 8%-os volt a támogatottsága. Nem sokkal később azonban (már 2006 szeptemberére) támogatása jelentősen csökkent, az 5%-os parlamenti küszöb alatt mozgott a biztos pártválasztók körében. A 2008-ban kipattant „Lehallgatási ügy” is tovább rontotta a párt megítélését. 2009 elejére ez a mutató egymás után két hónapban 2% lett (az SZDSZ-szel azonos módon).

Torgyán-féle Kisgazdapárt

2002-ig voltak parlamenti párt. A wikipédia szerint A kisgazda miniszterek munkáját látványos botrányok kísérték (családtagok kinevezése, utazások, Torgyán József FTC-elnöksége, agrártámogatási pénzek felhasználása, pazarlás), melyek megingatták mind a párt tekintélyét, mind Torgyán pozícióját. Ezenkívül Torgyán József elmozdíthatatlanná vált.

SZDSZ

A wikipédia szerint Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos 2008-as népszavazási vereség után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni kívánta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert,[15] akár a két párt közötti koalíciós szerződés figyelmen kívül hagyása révén is. Az SZDSZ határozottan kiállt Horváth mögött, akár még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép a koalícióból[17] és/vagy megvonja Gyurcsány Ferenctől bizalmát.

Gyurcsány 2008. március 31-én, április 30-i hatállyal, felmentette a minisztert. Az SZDSZ ügyvivői testülete aznap kora esti ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, egyúttal bejelentette a koalíció felbontását is, azonos határidővel.

A 2008. június 7-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort Kóka János ellenében 346–344 arányban elnökké választották.

2009-ben az Európai Parlamenti választáson az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is.

A 2009. július 12-i rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Retkes Attilát Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd ellenében 228-106-72 arányban elnökké választották. Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel. A BKV-vel kapcsolatos 2009. nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án[24] az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást.

A 2010. évi országgyűlési választásra készülve az SZDSZ és az MDF vezetése tárgyalásokat kezdett egy lehetséges választási együttműködés formáiról. 2010. március 22-én megszületett az MDF listája. Tíz[25] egyéni jelöltjük indult a választáson, az MDF országos listájának első tíz helyéből a 6. és 7. helyén állt SZDSZ-jelölt (Retkes Attila, Ikvai-Szabó Imre). Mivel az MDF mindössze a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ az MDF-fel együtt elbúcsúzott a Parlamenttől.

Jó tudni, hogy a 2008-as népszavazást a Fidesz-KDNP kezdeményezte és a a vizitdíj, a képzési hozzájárulás és a kórházi napidíj megszüntetését indítványozta.

MSZP (mindkettő ugyan, de 5 %-on alul önállóan)

https://nepszava.hu/3241098_baloldal-magyarorszag-politika-kozelet-parlament

Momentum Mozgalom (egyenlőre még csak nem Európai parlamenti)

Európai Parlamenti kiesésükben valószínűleg szerepet játszott az uniós források megvonásában játszott szerepük, amelyet nemcsak az állam, de a társadalom egy része sem fogadott jó szívvel.

• https://ellenszel.hu/2024/07/01/momentumot/
• https://telex.hu/belfold/2024/07/01/momentum-valasztas-onkormanyzati-europai-parlamenti-eredmenyek-ertekeles

Hír velük kapcsolatban: Teljes Momentum sorcsere, fontos lenne a reális önkép. Nepszava.hu. 2024. júl. 8: A vezetésnek pedig olyan országosan ismert arcok sem tagjai többé, mint Soproni Tamás, Hajnal Miklós, Orosz Anna, vagy az EP-képviselőségtől búcsúzni kényszerülő Cseh Katalin. (Cseh tervezte, hogy újrajelölteti magát, a többiek el sem indultak a megmérettetésen.) A „régiek” közül egyedül Bedő Dávid, frakcióvezető maradt a helyén, a többiek kivétel nélkül újoncnak számítanak; sőt a budapesti liberális párt sztereotípiát megtörve páran olyan helyről érkeznek, mint Zala megye, vagy Göd. (A Momentum új elnökségi tagjai: Lőcsei Lajos, az egykori jobbikos Stummer János, Bedő Dávid, Posch Eszter, Ruzsics Milán Vajda Viktória).

LMP (egyenlőre még csak nem Európai parlamenti)

Az LMP kis párttá válásában szerepet játszhatott az Ungár Péterrel kapcsolatos dolgok (Schmidt Mária fia, az anyjával közös több milliárdos üzlet és a Fideszhez való hajlása megnyilatkozásaiban)

És hova tűnnek a kicsivé vált pártok ifjúsági tagozatai/utánpótlása?

A pártrendszer halálára. Nepszava.hu. 2024. jún. 25.

Mit tud nyújtani a mozgalommá válás, amit a párt nem?

Mivel a magyar wikipédiának nincs Politikai mozgalom szócikke, így kénytelen vagyok az angol wikipédia meghatározása szerint élni:

Politikai mozgalom

A politikai mozgalom emberek egy csoportjának kollektív kísérlete a kormányzati politika vagy a társadalmi értékek megváltoztatására. A politikai mozgalmak általában a status quo egy elemével állnak szemben, és gyakran egy bizonyos ideológiához kapcsolódnak. A politikai mozgalmak egyes elméletei: a politikai lehetőségelmélet, amely kimondja, hogy a politikai mozgalmak puszta körülményekből fakadnak, és az erőforrás-mobilizációs elmélet, amely kimondja, hogy a politikai mozgalmak a stratégia megszervezéséből és releváns erőforrásokból állnak elő. A politikai mozgalmak abban az értelemben is kapcsolódnak a politikai pártokhoz, hogy mindkettőnek az a célja, hogy hatást gyakoroljon a kormányra, és több politikai párt is kialakult a kezdeti politikai mozgalmakból. Míg a politikai pártok számos kérdéssel foglalkoznak, a politikai mozgalmak általában csak egy fő kérdésre összpontosítanak.

A kommunista párt által vezetett politikai mozgalom szervezetét a párt tömegszervezetnek, az ellenzők pedig "kommunista frontnak" nevezik. (ez utóbbi mondathoz hiányzó forrást hiányol az angol wikipédia) (az angol wikipédia ennél részletesebben fejti ki mindezt, én csak a bevezető szakaszra hagyatkoztam).

Kapcsolódó szócikkek

• Politikai mozgalom
• Társadalmi mozgalom

Az Egyesült Államok politikai élete egyre zavarosabb

• A WikiLeaks 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és Irak elleni háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.
• Az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostroma 2021-ben
• Aztán az, hogy Donald Trumpról kiderült, hogy titkos aktákat vitt haza volt elnökként. És közben a jelenlegi elnök is titkos aktákat vitt haza.
• Aztán az, hogy az Egyesült Államok előző elnöke ellen vádat emeltek.
• Aztán az, hogy közben mégis ő lett a republikánusok jelöltje több jelölt közül - úgy hogy közben az is felmerült, hogyan fogja börtönből irányítani az országot?
• Mindeközben Joe Biden amerikai elnök egyre zavarosabban viselkedett, a végén még az is felmerült, hogy este nyolc után már le kell feküdnie, mert nehezen bírja ki a napot.
• És elérkeztünk arra pontra, amikor már a republikánust támogató személy rálő a republikánus Donald Trumpra.
• És mindeközben geopolitikailag is képviselnie kell a mindenkori elnöknek az Amerikai Egyesült Államokat.

1945 előtti időszak

Giap Quang Binh-ben végzett jogi egyetemet. 1937-ben jogi diplomát szerzett, állami tisztviselő lehetett volna, de Trung Chinh hatására csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. Alkalmi munkákból élt, egy magángimnáziumban történelem és irodalomtanár volt. Emellett újságíróként is dolgozott álnéven az 1930-as években, cikkeket írt a Tien Dang-ba, miközben aktívan részt vett különféle forradalmi mozgalmakban. Marx, Lenin, Mao, von Clausewitz, Arábiai Lawrence és Szun-Ce műveit ezekben az időkben olvasta és tanulmányozta a francia jakobinusok forradalmi háborújának és a napóleoni háborúk történetét.

1931-ben csatlakozott a Vietnami Kommunista Párthoz más forrás szerint 1926-ban az Ifjú Vietnam Forradalmi Pártjához csatlakozik, az 1930-as években pedig tevékeny tagja az Indokínai Kommunista Pártnak és részt vett több olyan tüntetésen, amelyen Franciaország indokínai uralma ellen tiltakoztak.

1925-ben diáktüntetés szervezéséért kicsapták az iskolából, 1930-ban politikai agitáció miatt két év kényszermunkára ítélték, de amnesztia következtében idő előtt szabadult, nem sokkal ezután pedig felvették Indokína egyik legnevesebb gimnáziumába. Egyesek szerint azért, mert Giap informátor volt, de az is lehet, hogy a hatóságok akarták megbékíteni a rendszerrel Giapot.

1930-ban letartóztatták a franciaellenes megmozdulásokban való részvétele miatt. 3 évre ítélte a francia gyarmati hatóság, de pár hónap múlva kiengedték. 1939-ben betiltják Franciaországban a kommunizmust, ezért Phạm Văn Đồnggal Kínába menekült 1940-ben, ahol találkozott Ho Si Minh-nel, a Viet Minh (Vietnami Függetlenségi Liga) vezetőjével és részt vett a Viet Minh megalapításában.

1944-ben visszatért Észak-Vietnamba partizán/gerillasereget szervezni a japánok és franciák ellen. 1945 augusztusban elfoglalták Hanoit, szeptember 2-án Ho Si Minh kikiáltotta Vietnam függetlenségét.

Indokínai háború (1946–1954)

1945. szeptember 2. – 1954 között Vietnam belügy-, majd honvédelmi minisztere volt (utóbbi 1980. szeptember 2-ig) és vezérkari főnök/fegyveres erők főparancsnoka is. Több mint hét évnyi véres gerillaharc után Võ Nguyên Giáp tábornok vezetése alatt álló Viet Minh csapatai 1954-ben a Dien Bien Phu-i csatában döntő csapást mértek a Christian de Castries ezredes vezette francia erőkre. Fontos szerepet játszott a vietnami háborúban is.

1945-től a Vietnami Demokratikus Párt ill. Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának a tagja, 1951-től a Politikai Bizottság tagja volt.

Vietnami háború (1955–75)

1954 után miniszterelnök-helyettes is volt, emellett továbbra is honvédelmi miniszter és hadsereg-főparancsnok. A vietnami háborúban az északi erők vezetője.

Giapról bár úgy gondolták sokan, hogy ő volt az 1968-as "Tết-offenzíva" kitervelője, úgy tűnik, nem ez volt a valódi helyzet. A legjobb bizonyíték arra, hogy nem volt a "Tết-offenzíva" tervének a híve, az hogy amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a tervet végrehajtják, elment Magyarországra orvosi kezelésre és addig nem tért vissza, amíg a támadás el nem kezdődött (van olyan vélemény is, hogy mások akarták távol tartani ezzel a vietnami harcoktól).

1973-ban az amerikaiak kivonultak Vietnamból.

Későbbi évtizedek

1980-ban leváltották honvédelmi miniszteri posztjáról, 1982-ben a Politikai Bizottságból is elmozdították, ugyanakkor 1991-ig továbbra is megmaradt miniszterelnök-helyettesnek és a Központi Bizottság tagjának. Miniszterelnök-helyettesként az állami kutatásfejlesztést és a család(tervezési)politikát felügyelte, figyelme viszont ennél szélesebb körű volt.

Visszavonulása után Hanoiban élt.

Az elmúlt évtizedekben híve volt Vietnam és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági közeledésének, lezártnak, de el nem felejtettnek tekintette a múltat.

Több könyvet is írt a katonai stratégiáról. Könyvei magyarul: Stratégia és taktika a felszabadító háborúban (Bp., 1971); A népi háborúról (Bp., 1976).

Jegyzetek

Kategóriák:Új Biztos Bizonytalan Britannica Hungarica: Új: Apja elkötelezetten harcolt a gyarmati uralom ellen. Giap fiatal korától az autonómia híve volt. Ugyanabba a középiskolába járt, mint Ho Shi Minh.

Bizonytalan: ?1926-ban csatlakozik a Tan Viet Cach Menh Danghoz, az Ifjú Vietnam Forradalmi Pártjához. 1930-ban diáksztrájk támogatása miatt a francia Sûreté letartóztatta, 3 év börtönre ítélte, de néhány hónap múlva szabadon engedte.

Bizonytalan: 1937-ben jogi diplomát szerzett, ezután a hanoi Thanh Long liceum történelemtanára, megnyerte tanainak a tanítványok és a tanárok tetszését. Új: 1938-ban feleségül vette Minh Thait, akivel együtt dolgozott Indokína Kommunista Pártjában. Biztos: 1939-ben Kínába menekült, feleségét és sógornőjét elfogták. Új: Sógornője nyaktiló alatt végezte, feleségét életfogytiglanra ítélték, aki három év múlva börtönben halt meg.

1941-ben szövetségre lépett Chu Van Thannal, az Északkelet-Vietnamban élő tho etnikum katonai vezetőjével. Biztos: Célja Vietnamból kiűzni a franciákat és Ho Shi Minh elképzeléseit valóra váltani. 1945 augusztusában Giap és Ho Shi csapatai bevonultak Hanoiba. Szeptemberben kikiáltották Vietnam függetlenségét. Bizonytalan: Giap a rendőrség, a belbiztonsági erők és a hadsereg főparancsnoka lett Biztos: és nem kommunista hazafiak kivégzését is jóváhagyta.

Bizonytalan: Az ország 1954-es kettészakadása után Észak-Vietnam miniszterelnök-helyettese, honvédelmi minisztere és a fegyveres erők főparancsnoka lett.

1976-1980: nemzetvédelmi miniszter ill. miniszterelnök-helyettes is lett. 1982-ig tagja volt a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának.

Könyve: 1961: Népi háború, néphadsereg: a gerillahadviselés kézikönyve.

Ki kicsoda 1981: 1927-ben csatlakozik a Vietnami Forr. Ifj. Ligájához. 1930: a KP tagja, letartóztatják, két év börtönre ítélik.

1934-ben a hanoi egyetemen filozófia diplomát szerez, történelem-földrajztanár és a KP legális lapjaiba cikkeket ír. 1936-ban részt vesz Indokína Dem. Frontjának megalakításában.

1938-ban a hanoi egyetemen diplomát szerez jogból.

1940-ben katonai kiképzést kap Kínában. 1941-ben részt vesz a Viet Minh megalapításában. 1944-ben megszervezi az első partizánalakulatokat. 1945-től a KB tagja, beválasztják a Nemzeti Felszabadító Bizottságba. Az augusztusi forradalom után az ideiglenes kormány belügyminisztere. 1946: a honvédelmi bizottság elnöke, honvédelmi miniszter. 1951-től a PB tagja. 1955-től miniszterelnök-helyettes. 1955-1980 között nemzetvédelmi miniszter.

1960-1962 között a Tudományos Tanács elnöke, 1970-ig a Nemzetvédelmi Tanács alelnöke. 1955-1980 között a néphadsereg főparancsnoka. 1976-tól a VKP PB tagja, 1980-tól az Űrkutatási Tanács vezetője.

Könyvei magyarul: Stratégia és taktika a felszabadító háborúban (Bp., 1971); A népi háborúról (Bp., 1976).

Grófságként

http://gedbas.genealogy.net/person/descendants/1124100551: Van olyan, aki szerint I. Dietrich (1000-1076) I. és II. Rutger (1075) között, illetve I. Rutger és Eberhardt (1056-1085) között is I. Dietrich az összekötő kapocs. Eberhardt fia II. Dietrich (1070-1120 előtt), az ő gyereke Adelheid von Kleve, annak gyerekei Gisela von Berg (1142) és Dietrich von Tomburg (1118).

II. Rutger (talált) leszármazottja Adelheid von Kleve és II. Dietrich von Kleve (1091) (talált). II. Dietrich fia I. Arnold (1100-1147) (talált).

Kleve Ház (1368-ig)

• kb. 1020–1050 I. Rutger (talált)
• kb. 1051–1075 II. Rutger (talált)
• kb. 1076–1091 (II.) Dietrich (talált)
• 1092–1117 I. Dietrich (talált, Dietrich von Tomburggal azonos: Rheinische Vierteljahrsblätter, 66. köt., 2006. 89. p.)
• 1120–1147 I. Arnold (talált)
• 1150–1172 II. Dietrich
• 1173–1202 III. Dietrich
• 1189–1200 II. Arnold
• 1202–1260 IV. Dietrich
• 1260–1275 V. Dietrich
• 1275–1305 VI. Dietrich
• 1305–1310 Ottó
• 1310–1347 VII. Dietrich
• 1347–1368 János

Mark Ház (1368–1417)

• 1368–1394 I. Adolf
• 1394–1448 II. Adolf, 1417-től hercegnek nevezik

Hercegségként

Kleve-Mark Ház (1417–1609)

• 1417–1448 II. Adolf
• 1448–1481 I. János
• 1481–1521 II. János
• 1521–1539 III. János (1521-től Jülich-Kleve-Berg néven egyesített hercegség hercegeként)
• 1539–1592 Vilmos
• 1592–1609 János Vilmos

---

Francia:

 Apai nagyapja, Guerrino Bardella és Réjane Mada elváltak, és Guerrino a marokkói Casablancába költözött, ahol feleségül vett egy Hakima nevű marokkói nőt. A Jeune Afrique megjegyzi, hogy Bardella már beszélt olasz származásáról, de soha egy szót sem szólt családja egy részének algériai származásáról.-->

---

Foglaljuk össze:

Lukács András, LMP, Karácsony Gergely, Vitézy Dávid összetartoznak. Karácsony Gergely az LMP kampányfőnöke volt, Vitézy Dávid az LMP főpolgármesterjelöltje. Karácsony pedig a volt SZDSZ-esekkel dolgozott együtt 2010 előtt.