Szerkesztő:Apród/Ki, mi, miért volt fontos, ki, mi, miért fontos

Aki, ami híres, nem feltétlenül fontos. Aki, ami fontos, nem feltétlenül híres. És persze a nem feltétlenül azt is jelenti, hogy vannak feltétlenül híres és fontos személyek, események, dolgok. Végignézve mi mindenben működtem közre, hoztam létre vagy éppenséggel akartam közreműködni, rá kell, hogy jöjjek, a fontos fogalmát megitélni némelyik esetben csak más szócikkek tartalmának ismeretében válik teljessé, némelykor pedig magából az érintett szócikkből is kiderül.

• Bartholomaeus Platina: az első ismert nyomtatott szakácskönyv írója (receptjeinek többségét bevallottan egy szakács könyvéből másolta).

A Pontificum Platinæ historici Liber de vita Christi ac Omnium pontificum qui hactenus ducenti fuere et XX - amire a magyar szakirodalomban A pápák élete című könyve címen szoktak röviden hivatkozni -, évszázadokon át befolyásolta a történelmi szakvéleményeket, csak a kritikus kutatás bizonyította be az ellenkezőjét. Ez volt a pápaság történelmének első szisztematikus kézikönyve. Platina szükségét érezte a kritikus kutatásnak, kitért azonban a részletek vizsgálata elől.

Ő volt Róma első közkönyvtárának, a Vatikáni Apostoli Könyvtárnak a főkönyvtárosa, és az ő főkönyvtárosi időszaka alatt készült el 1481-ben a könyvtár első katalógusa.

IV. Szixtusz pápa a vatikáni könyvtár létrehozásán kívül a vatikáni levéltár ősét is létrehozta. Itt is fontos szerepet szánt Platinának: a pápa szorgalmazására elkészítette a római egyház legfontosabb privilégiumainak a gyűjteményét, amelynek fontosságát az összes évkönyvíró elismerte, még mindig a vatikáni levéltárban őrzik.

Historia inclita Urbis Mantuæ et serenissimæ Familiae Gonzagæ című kötete a Gonzaga-család történetét dolgozta fel.

• Adolf Hitler: ezt Szilas tette kiváló szócikké 2012-ben (nem jól fogalmazok most, éjszaka írom ezeket a sorokat), viszont még a kiemelési folyamat előtt is sokat dolgoztam együtt ezen Szilassal. És harcoltam is érte a vitalapján- bár ezek a harcok visszanézve nem voltak annyira brutálisak, mint a 2015 utáni küzdelmek, de ki sejtette akkor még, hogy... De hát ezt Voxfax vitalapján már részletesen megírtam. Hát, szerintem, hogy az Adolf Hitler szócikk miért fontos, nem is kell taglalnom.
• Carl Johan Bernadotte: volt svéd herceg, a svéd királyi család legidősebb élő tagja volt 2012-ig, az apjának, VI. Gusztáv Adolfnak pedig a legfiatalabb fia volt. De nemcsak ezért volt fontos, hanem azért is, mert Carl Johan Bernadotte 1944-ben szoros társadalmi kapcsolatokat tartott fenn a szövetséges hatalmak diplomáciai testületének a tagjaival és Magyarország politikai helyzete is érdekelte:

Gellért Andor így írt erről: Az első találkozóra valamikor május elején került sor, mégpedig a királyi palotában egy vacsorán, amelyre Ullein-Reviczkyt kérésemre Carl Johan herceg, a király legfiatalabb unokája hívta meg, hogy Sir Victor Mailetten kívül Herschel Johnson-nal, az amerikai követtel és Szemjonov szovjet ügyvivővel is megismerkedhessek. Carl Johan abban az időben szoros társadalmi kapcsolatokat tartott fenn a szövetséges hatalmak diplomáciai testületének a tagjaival, és a magyar ügyek iránt is meleg érdeklődést tanúsított.

[...]

Ezenkívül a technikai lehetőségek is meg voltak a tárgyalások indítására, amennyiben több csatornán keresztül is közvetett kapcsolataink voltak stockholmi szovjet körökkel. Ezek egyike a svéd szociáldemokrata párt volt, amelynek több tagja állandó kapcsolatban állt a szovjet követséggel, a másik a svéd uralkodó ház előbb említett tagjából állt, akihez szoros személyi kapcsolatok fűztek és aki sűrűn érintkezett a szövetséges hatalmak Stockholmban lévő diplomatáival. Az illető több ízben is felajánlotta segítségét s baráti körében gyakran alkalmam volt találkozni a szovjet követség tagjaival, jóllehet ezek a találkozók magánjellegűek voltak.

Ullein-Reviczky Antal, aki a németek 1944. március 19-i bevonulásakor Magyarország stocholmi követe volt, ezt írta később követi megbízatása alóli felmentése utáni korszakáról: Így hát ugyanúgy, mint azelőtt, bejárásom volt a külügyminisztériumba és a királyi palotába. Mindig hálásan fogok visszagondolni Károly János hercegre, a svéd királyi ház tagjára (ma az Egyesült Államokban él Bernadotte néven, miután összeházasodott egyik bájos svéd barátnőnkkel), aki disszidálásom után néhány héttel vacsorát rendezett a királyi palotában, hogy összeismertessen a szövetséges nagyhatalmak képviselőivel. Minthogy rajtunk kívül csak én voltam jelen, nehéz lett volna más magyarázatot adni e kezdeményezésre.

Én el voltam ragadtatva, hogy disszidensként immár más társaságba járhatok, hisz mi sem volt kínosabb számomra hivatalos működésem alatt, mint hogy engem is a tengely táborába soroltak, amelyhez igazán semmi közöm nem volt.

• Csorba Zoltán (építész): nem én írtam, de rendezgettem benne, mert nem voltak biztos forrásai. Részt vett az újpalotai lakótelep kialakításában (Újpalota jelentősége: Palotanegyed a munkásosztálynak. Nol.hu. 2010 jan. 28.), négyszintes házakat tervezett a Budapesten a Nádastó, Páskom és Kőrakás parkokba, mivel azonban nem a korszak fejadag elve szerint voltak kialakítva ezek a házak, nem váltak általános gyakorlattá a Kádár-korszak hazai építészetében.
• A Richard Nixon-merénylet: A film alapötletét Samuel Joseph Byck merénylete ihlette, aki 1974. február 22-én a Baltimore-Washington nemzetközi repülőtéren megpróbált eltéríteni egy repülőgépet. A Nixon elleni merénylet nem sikerült, de egy - ettől a merénylettől független - másik ügy, a Watergate-botrány hozzá vezető szálainak felfedezése után, hogy megelőzze a leváltását célzó kongresszusi eljárást, Richard Nixon 1974. augusztus 9-én lemondott elnöki posztjáról. Niels Muellernek egyébként ez volt az egyetlen hosszabb lélegzetű rendezése, jelentőségét viszont az Est.hu szavaival más oldalról megközelítve is össze lehet foglalni: Volt egy ember, aki már 1974-ben kitalálta, hogy személyszállító repülőgéppel épületbe ütközve is lehet tiltakozni az Egyesült Államok politikája ellen. ([1])
• A Pincérfrakk utcai cicák: Ezt 1976-ban adták ki (61 oldal), írója, Kormos István 1977 októberben hunyt el. Életében már nem sok új önálló mesekönyve született utána már (1977-ben a 80 oldalas Állatkerti séta Kapocsy Györggyel közösen készített volt ill. ugyancsak 1977-ben született A pöttyös zöld lovacska bátyja című 23 oldalas mesekönyve).
• Angyal Ádám, Széles Gábor (üzletember): az Angyal Ádám szócikket én írtam, a Széles Gábor (üzletember) szócikkből pedig - ami csonk szócikk volt évekig, mert ha beleírtak, akkor olyan tartalmak is beleíródtak, amik elfogult szemléletmódot tükröztek, így fürdővíz és gyerek együtt ment ki belőle - kiegyensúlyozott hangvételű, nem csonk szócikket csináltam (a perpetuum mobile-s dolog utólag került bele, nem én írtam bele). Bár egyikük baloldali, másikuk jobboldali, a két szócikket azért tettem egy sorba, mert közös bennük, hogy bár mindkettőjüket hibáztatták az Ikarus tönkremenéséért (lásd: Ikarus#A hanyatlás), ennek ellenére jobboldalon Széles Gáborra tekintettek aféle reménységre növekvő médiabeli hatalma és gazdaságfilozófiai elgondolásai miatt, baloldalon pedig Angyal Ádámnak neki voltak olyan gazdaságfilozófiai elképzelései, melyek egyértelműen baloldali pártháttérrel is rendelkeztek. Olyannyira, hogy a Baloldali kiskáté : Angyal Ádám tézisei és zsinórmértéke című kötetet az MSZP Választmánya adta ki 2010-ben.
• 2014-es brüsszeli terrortámadás: A második világháború befejezése óta ez volt az első eset, hogy ilyen súlyos antiszemita támadás történt Belgiumban. ill. akit letartóztattak ezzel kapcsolatban, ha bűnösnek bizonyul, akkor ő a szíriai háború első európai önkéntese, aki Európába való visszatérése után támadást követett el. Megjegyzés: igazából ezt a szócikket több év távolából érdemes volna átnézni, mert befejezetlen és folyamatban lévő ügy volt megírásakor.
• A Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka: Ezt más helyett tettem át egy kategória tartalmából kiemelve és külön szócikké alakítva 2016 februárjában: [2]. Egyébként A Magyar Ultrafutás Dicsőségcsarnoka a Magyar Atlétikai Szövetség Ultrafutó Bizottsága legrangosabb szakmai elismerése. 2016-ban alapították.

Jegyzetek