Szerkesztő:Apród/Hírek a nagyvilágból

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

2021[szerkesztés]

Külpolitika[szerkesztés]

  • április 28. Az amerikai nagykövetség aggodalmát fejezte ki a a kínai Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése miatt.[1]
  • április 29. Bulgária kiutasít egy orosz diplomatát a bolgár fegyvergyárakban 2011 és 2020 között elkövetett robbantások ügyében – jelentette be a bolgár külügyminisztérium április 29-én (arról már szó volt április 28-án, hogy Bulgária hat orosz állampolgárt gyanúsít azzal, hogy közük lehetett a bolgár fegyvergyárakban elkövetett robbantásokhoz[2]). Az oroszokat ugyanis nem csak cseh, hanem bolgár fegyverraktárak felrobbantásával is vádolják.[3]
  • Ferenc pápa intézkedéseket hozott a korrupció, az egyház „ősi baja” ellen. Nem fogadhatnak el negyven euró, azaz több mint 14 ezer forint érték feletti ajándékokat a római kúria dolgozói Ferenc pápa április 29-én kiadott korrupcióellenes intézkedése értelmében, amely szigorúan szabályozza a Vatikánváros hivatalait vezető egyháziak és világiak alkalmazási feltételeit.
Ferenc pápa saját kezdeményezésére (latinul motu proprio) kiadott intézkedése többek között előírja, hogy Vatikán Állam hivatali vezetőinek nyilatkozattal kell megerősíteniük, hogy nem ítélték el őket terrorizmusért, pénzmosásért adócsalásért, valamint hasonló ügyekben nem folyik vizsgálat ellenük. Továbbá nem rendelkezhetnek vagyonnal adóparadicsomban, valamint nem fektethetnek be olyan vállalkozásokba, amelyek ellentétesek az egyház tanításával.
A vezető beosztásban levőknek azt is igazolniuk kell, hogy nem ítélték el őket jogerősen egyetlen államban sem, nem részesültek kegyelemben vagy amnesztiában, nem engedték el büntetésüket elévülés miatt. Nem folyik ellenük hatósági vizsgálat korrupció, csalás, hamisítás, szervezett bűnözés, kiskorúak kizsákmányolása, emberkereskedelem miatt.[4]
  • Orbán Viktor bejelentette Facebook oldalán, hogy meghívta a kínai elnök Pekingbe és a meghívást elfogadta. Ehhez előzményként tudni kell, hogy az Európai Unióhoz való viszonya Kínának sokat romlott, amikor pedig harminc év után először vezetett be az ázsiai ország ellen szankciókat az Európai Unió - erre az ujgur kisebbséggel szembeni fellépések miatt került sor - és az unió országai közös kiállás tervezetét is készített, akkor egyedül a magyar kormány vétózta meg a dokumentum - vagyis a közös kiállás tervezete - elfogadását. Ennek indoklásában azt írták, hogy az Európai Uniónak már így is túl sok vitája van Kínával.[5]
  • május 1. Magyarországon a Global Times (ami Kína angol nyelvű pártlapja) híradása alapján kiderül, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök és a magyar miniszterelnök közötti telefonbeszélgetésen a kínai vakcinákról, a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelezéséról és megépítéséről esett szó - a Global Times nem említi, hogy a Fudan Egyetemről szó volt-e. Egyúttal arról is szó volt, hogy Kína hálás azért, hogy a magyar kormány egyértelműen kitart a Kína-barát politikája mellett, segíti népszerűsíteni a Kínával való együttműködést a kelet-közép-európai országok körében, és védelmezi a Kína és Európa közötti kapcsolatokat.[6]
  • Május 3.-án Prágában közös állásfoglalást hoznak nyilvánosságra, melyben Csehország (Jakub Kulhánek), Szlovákia (Ivan Korcok) és Ausztria (Alexander Schallenberg) külügyminiszterei fellépnek a világ több országában megfigyelhető nyilvánosságkorlátozás ellen a sajtószabadság területén és az újságírókat ért támadások miatt[7]. A médiaátvételek következtében ugyanis a független szabad sajtó elveszítette tevékenységi területeit, illetve azok korlátozva lettek. "Megoldást kell találni az újságírók elleni támadások megdöbbentő büntetlenségére, a felelősöket meg kell büntetni." - írták a közös állásfoglalásban.
  • Május 6.-án Orbán Viktor Janez Janša szlovén miniszterelnökkel tárgyalt a járványügyi intézkedésekről a portugáliai Portoban[8].

Atomenergia[szerkesztés]

Posta[szerkesztés]

Felsőoktatás[szerkesztés]

  • április 30. A magyar kormány stratégiai együttműködési megállapodást köt a Fudan Egyetemmel. A szerződést Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, illetve a beruházást koordináló kormánybiztos, a Fudan Egyetem és a Fudan Magyarország Kft. írta alá.[11][12] A kínai egyetem budapesti intézményét is egy vagyonkezelő alapítványon keresztül hoznák létre (ez az első szakaszba tartozó folyamat).
Az egyetem létrehozásának folyamatát két szakaszra bontanák. A második szakasz 2024-től lenne. A megállapodás része az is, hogy az egyetemen belül kutatóintézeteket hoznak létre, ezekkel szoros együttműködésben támogatják a kínai vállalatok K+F központjainak magyarországi letelepedését, további kínai cégek befektetését.
  • május 4. Orbán Viktor és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a modellváltó egyetemeket fenntartó 21 alapítvány kuratóriumi elnökeivel tárgyalt az Innovációs és Technológiai Minisztérium épületében. A magyar miniszterelnök kifejtette, hogy a modellváltó egyetemek küldetése, hogy Magyarország lokomotívjaiként húzzák előre Magyarország gazdaságát, erősítsék versenyképességét. És nem csupán új irányítási rendszer van, hanem új magyar egyetemi rendszer. Azt is hozzátette, hogy a kuratóriumok leváltak az államról, ők a valódi gazdái az egyetemeknek.[13]
  • augusztus 13. Orbán Viktor a Nemzeti Sportnak adott interjújában azt mondta, hogy a megújított felsőoktatási intézmények is csak akkor kapnának állami pénzt, támogatást, ha bevezetik a testnevelésórákat. És extra pénzt adnak akkor, ha csapatokat indítanak bizonyos klasszikus sportágakban az egyetemi bajnokságban, kosárlabdában, röplabdában, evezésben, öttusában.[14]


2020[szerkesztés]

Árvízvédelem[szerkesztés]

Vagy mégse? Vagy mégis?

Egészség[szerkesztés]

Egészségpolitika[szerkesztés]

Ehhez itt elöljáróban annyit, hogy ebben a szakaszban nem minden politika, ami itt linkelve van.

Ez meg mi?[szerkesztés]

Munka és tudomány[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Politika[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

Bulvár[szerkesztés]

Zene: I. Az örökség : Töltsd el szívünk fényesség!/Veni lumen cordium. Youtube.com

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Amerika aggódik a kínai Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedése miatt. Telex.hu. 2021. április 28.
  2. ↑ Bulgária oroszokat gyanúsított meg a bolgár fegyvergyárakban történt robbantások elkövetőiként. Telex.hu. 2021. április 28.
  3. ↑ Az oroszokat nem csak cseh, hanem bolgár fegyverraktárak felrobbantásával is vádolják Mandiner.hu. 2021. április 29.
  4. ↑ Ferenc pápa intézkedéseket hozott a korrupció, az egyház „ősi baja” ellen. MTI-Népszava. 2021. április 29.
  5. ↑ Orbán Viktor Kínába utazik. Hang.hu. 2021. április 29.
  6. ↑ Orbán örömmel látja a kínai vállalkozásokat Magyarországon, erősítené az együttműködést a vakcinák terén. Telex.hu. 2021. máj. 1.
  7. ↑ Hazánk több szomszédja is követeli a sajtószabadság és az újságírók védelmét. MTI-Nepszava. 2020. május 3.
  8. ↑ Orbán Viktor a szlovén miniszterelnökkel tárgyalt. Napi.hu. 2021. május 6.
  9. ↑ Váratlanul mondott le az atomhatóság vezetője. 2021. április 29.
  10. ↑ 174 év után nem lehet többé táviratot feladni Magyarországon. Index.hu, 2021. április 6.
  11. ↑ Stratégiai Együttműködési Megállapodás aláírása a Fudan egyetemmel
  12. ↑ Két szakaszban húzná fel a Fudan gigacampusát a kormány. Hang.hu. 2021. május 2.
  13. ↑ Orbán Viktor szerint legyenek gőzmozdonyok a magyarországi egyetemek. Index.hu. 2021. máj. 4.
  14. ↑ Szöllősi György: Orbán Viktor: A magyar a legversenyképesebb nemzetek egyike. Nemzetisport.hu. 2021. aug. 13.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Apród/Hírek_a_nagyvilágból&oldid=24127063”