A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A 350 kilométernyi Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítását a harmadik Orbán-kormány határozta el 2014-ben.[1] A magyarországi szakasz felújítására a nyertes konzorciumot 2019-ben hirdették ki.[2]

A vasútvonal 166 kilométeres magyarországi szakaszát a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal alkotja.

A felújítást 85%-ban kínai hitelből, 15% magyar önrész mellett, szerb–magyar–kínai együttműködés részeként tervezik megvalósítani.

A felújított vonal paraméterei[szerkesztés]

Az egyvágányú villamosított vonalat kétvágányúsítják. Az elérhető sebesség személyforgalom számára 160 kilométer/órára emelkedik. A vonal magyarországi szakaszán jelenleg átlagosan 70 km/óra sebességgel haladnak a vonatok,[3] a felújítást követően ez várhatóan 120 km/óra-ra emelkedik.[4]

A tervezett nyomvonal és alternatívái[szerkesztés]

Az tervezett nyomvonal 159 km és minden nagyobb magyar várost elkerül. A vasútvonal Budapest és a magyar határ között csak Kiskőröst és Kiskunhalast érinti, melyek összesített lakossága 42 ezer fő (Wikipedia, 2018). A tervezett vasútvonal elkerüli a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, de érinti a budapesti intermodális konténerterminált (BILK).[5]

A nyomvonal alternatívájaként javasolták a KecskemétKiskunfélegyházaSzeged-nyomvonalat.[6] Ezen városok összesített lakossága 314 ezer fő (Wikipedia, 2018). Ez a nyomvonal Budapesttől Szabadkáig 198 km hosszú lett volna, szemben a 175 km (Szabadkáig) hosszú tervezett nyomvonallal.

A felújítás gazdasági megtérülése[szerkesztés]

A beruházás várható költségei[szerkesztés]

A beruházást 2015 júniusában a kormányzat 472 milliárd forintra becsülte.[7] 2019 júniusában a már 700-750 milliárd forint közötti várható költséget becsültek .[8] A vonal tervezett felújítása kilométerenként 4,5 milliárd Ft-ba fog kerülni, amit az átlagos magyarországi felújítások háromszorosára becsülnek.[9]

A beruházás megtérülése[szerkesztés]

A kormányzat a megtérülésre vonatkozó számításait 10 évre titkosította.[10] Egy Semjén Zsolt által benyújtott törvényjavaslat értelmében a beruházással kapcsolatos majdnem minden egyéb adatot is titkosítanak.[11] Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos véleménye szerint a titkosítás megfelelően biztosítja a közérdekű adatok nyilvánosságát.[12] A Figyelő 2015-ben úgy számította, hogy a beruházás 2400 év alatt térül meg.[13] Más elemzések is 100 év fölötti megtérüléssel a számolnak.[14][15] [16]

A vonal gazdasági megtérülése mellett hozta fel a kormányzat, hogy a Pireuszba szállított kínai árukat Magyarországon át gyorsabban szállítják majd Nyugat-Európába, illetve itt vámolják el. A Budapest– Belgrád-felújítás az 1030 km-es Budapest–Athén (Pireusz) vasútvonal végső 350 km-ét érinti. Ez a kétnapnyi úton körülbelül 4 órányi megtakarítást jelent.[3] A Budapest–Athén-vonal további szakaszáról 2019-ig nem jelentek meg konkrét felújítási tervek. A további felújítást valószínűleg hátráltatja a feszült görög–makedón viszony, valamint a déli szakasz erősen hegyvidéki, kanyargós vonalvezetése.

Az Európába exportált kínai árukat Pireuszban, a hajók kipakolásánál, vagy a szállítási célponton külön megállás nélkül lehet elvámolni, ezért nem világos, hogy miért Magyarországon vámolnák el az árukat.

A pireuszi kikötő alternatívája a koperi (Szlovénia), amely a magyar vállalatok által leginkább használt kikötővé vált.[17] Ennek a vasúti összeköttetését szintén felújítják, lehetséges magyar támogatással.

A vonal forgalma[szerkesztés]

A MÁV adatai alapján 2015-ben naponta 16 szerelvény haladt a vonalon, és 2014-ben összesen 133 000 személy haladt át a magyar–szerb határon vasúton, szemben a nagyjából 7 millió emberrel, aki közúton lépte át a szerb magyar határt.[4]

A kivitelezés részletei[szerkesztés]

A közbeszerzési pályázat magyar nyertese a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe[18] tartozó RM International Zrt., amely a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorcium.[19]

A munka a 2022. február 1-től elrendelt vágányzár során, Délegyháza és Kiskunhalas állomások között a vasúti pálya felépítményének elbontásával kezdődött el. [20] [21] Májustól Soroksár és Kelebia között teljes vágányzárat hirdettek ki.[22]

Tervezett befejezés[szerkesztés]

A kormányzat 2015-ben a befejezést 2017-re tervezte, a tender győztesét 2019-ben hirdették ki, ekkor a kormányzat 2021/2022-es befejezéssel számolt.[7] 2020 januárjában a szerbiai vasúti infrastruktúra igazgatóját, Miroljub Jevtićet korrupció gyanújával letartóztatták, de ez valószínűleg nem veszélyezteti a vasútvonal felújításán folyó munkálatok határidejét.[23]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szerdán aláírják a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról szóló megállapodást. Kormányzat. (Hozzáférés: 2019. június 10.)[halott link]
  2. Megvan a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender győztese. Origo.hu. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  3. a b Szalai, Bálint: A kínaiaknak pont tökmindegy a Budapest–Belgrád-vasút. Index.hu, 2017. december 8. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  4. a b 500 milliárdos vasútvonal fantomvonatoknak. vs.hu. [2019. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  5. BILK - Budapesti Intermodális Logisztikai Központ. BILK - Budapesti Intermodális Logisztikai Központ. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  6. IHO - Vasút - A Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről tárgyalt Varga Mihály Kínában. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  7. a b Még az idén megkezdődhet a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizálása. Kormányzat, 2015. június 16. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  8. Referencia-vasút Kínának. Népszava. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  9. A Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása jó üzlet – na de kinek?. Azonnali.hu. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  10. ATV: Budapest-Belgrád vasútvonal: Miért titkolózik a kormány?. ATV.hu. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  11. Archivált másolat. [2020. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  12. Archivált másolat. [2020. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  13. 2400 év alatt térülhet meg Orbán vasútja. Figyelő online. [2017. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  14. Mészáros, Tamás: 130 év alatt térülhet meg a méregdrága kínai vasút. index.hu, 2017. december 1. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  15. IHO - Vasút - Százhatvanra alkalmas, évezredek alatt térül meg – mi az?. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  16. Kálmán Attila, Ana Curic - Budapest-Belgrád: a 979 év alatt megtérülő vasútvonal (Telex.hu, 2021.11.26)
  17. IHO - Vasút - Népszavazás a Koper–Divaca vasútvonal építéséről. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. június 18.)
  18. Mészáros Lőrinc cége nyerte Magyarország történetének legnagyobb vasútépítését. 24.hu, 2019. április 26. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  19. Megvan a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítására kiírt tender győztese. Origo.hu. (Hozzáférés: 2019. június 10.)
  20. 2022/1986/0 VÁGÁNYZÁR ADATLAPJA[halott link] - Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft., Kapella
  21. Akkor kedden nekilátnak a 150-es déli végének - Indóház Online. 2022.01.30.
  22. 150-es: Május 1-től a Volánbusz pótolja az elővárosi vasutat - Indóház Online, 2022.04.20.
  23. Börtönben az igazgató, mi lesz a Belgrád-Budapest gyorsvasúttal?. Privátbankár.hu, 2020. január 24.

Források[szerkesztés]