Szerdahelyi-patak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerdahelyi-patak
Közigazgatás
Országok Magyarország
Megye Vas
Járás Kőszegi
Települések Velem, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Lukácsháza
Földrajzi adatok
Forrásszint700 m
Forrás Velem Stájer-kert
é. sz. 47° 21′ 08″, k. h. 16° 27′ 14″
Torkolat Lukácsházánál a Gyöngyös-patakba
é. sz. 47° 20′ 24″, k. h. 16° 34′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 24″, k. h. 16° 34′ 26″

A Szerdahelyi-patak a Kőszegi-hegységben az Írott-kőtől (883 m) keletre lévő Asztal-kő (765 m) északi-keleti lejtőjén ered Velem község felett. A patak a Hosszú-völgyön keresztül éri el Velem belterületét, majd a ma már Múzeummalomként működő velemi- (Schulter)-malomnál Kőszegszerdahelyt. Kőszegszerdahely lakott területét elhagyva a Tilamos- és a Doroszlói-erdők alatt, azoktól északra folytatja útját kelet felé. Kis részen érinti Kőszegdoroszló belterületének déli végét, majd közvetlenül Lukácsháza előtt torkollik a Gyöngyös-patakba.

Földrajzi helyzet[szerkesztés]

A patak forrásvidéke Magyarország egyik legimpozánsabb jura-kréta korú metamorf kristályos pala, kvarcfillit és mészfillit előfordulási helyének számít.[1] Az Asztal-kő hegy északkeleti völgyében - a területet Stájer-kertnek is nevezik - három egymáshoz közeli forrás vízéből keletkezik a Szerdahelyi-patak. Az Asztal-kő túlsó, déli völgyében lévő Szénégető-kútból pedig a Bozsoki patak ered, amely a Bozsoktól nyugatra eredő Arany-patakkal Bucsu község előtt egyesülve Arany-patakként folytatja útját. Az Asztalkő-hegy két oldalán eredő patakok vize tehát, ha Gencsapátinál nem terelik a Gyöngyös-patak vízét a valószínűleg már a rómaiak által is használt gáttal (Római-gát vagy Módos-gát) a mesterséges mederbe, a szombathelyi Múzeumfalu után, a Tófürdőtől északra találkozik újra a Perint és az Arany-patak összefolyásaként.

Velem felett a Péterics-hegy a vízválasztó a Szerdahelyi-patak és a Bozsoki-patak között. A 601 m magas hegy mind kőzetanyaga, mind növényzete jellegzetes. A hegy sziklafalainak anyaga fillit,[2] jellegzetes növényzete pedig a sziklai erdeifenyves. A Péterics-hegyet a tőle északkeletre lévő, 589 m magas Szent Vid-hegytől a Szerdahelyi-patak által kivájt Hosszú-völgy választja el. A völgyoldalakban kis lejtésű lejtőrészletek, terasszerű félsíkok különíthetők el, ami a völgyoldalak kialakulását követő talaj lepusztulásra utal.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Geomania
  2. Veress-Svirzsovits
  3. Veress et al.

Források[szerkesztés]

  • Kőszegi-hegység. Turistatérkép-sorozat 13, Cartograhia, Budapest. ISBN 9633531314CM
  • Veress-Svirzsovits: Veress Márton - Svirzsovits Ágnes: Adalékok a Péterics-hegy fillites felszíneinek formakincséhez. Vasi Szemle LV. évfolyam 1. szám 2001
  • Veress et al.: Veress Márton - Csehi Péter - Zentai Zoltán -Szabó Levente: A velemi Hosszú-völgy terasszerű félsíkjai. Vasi Szemle LV. évfolyam 1. szám 2001

Külső hivatkozások[szerkesztés]