Ugrás a tartalomhoz

Szentkirály (Vas megye)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szentkirály (Vas vármegye) szócikkből átirányítva)
Szentkirály
Szentkirály főutcája
Szentkirály főutcája
Közigazgatás
TelepülésSzombathely
Városhoz csatolás1950
Korábbi rangjaközség
Irányítószám9719
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Szentkirály (Szombathely)
Szentkirály
Szentkirály
Pozíció Szombathely térképén
é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 39′ 43″47.209167°N 16.661944°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 33″, k. h. 16° 39′ 43″47.209167°N 16.661944°E

Szentkirály Szombathely városrésze, 1950-ig önálló község Vas megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szombathely központjától 6 km-re délkeletre, a Gyöngyös-patak mentén fekszik. Szentkirályba korábban beolvadtak Bádonfa, Bogát és Zarkaháza települések.

Története

[szerkesztés]

Területén már a római korban is éltek emberek. Erre utalnak az itt talált korabeli leletek, a templom déli falában Marcus Aurelius Romanus veterán sírköve, egy Romulust és Remust ábrázoló kő valamint római érmék és épületmaradványok.[1] A mai települést 1342-ben "Scentkeral" néven említik először, azonban ennél sokkal régebbi, hiszen temploma a 13. században már állt. 1298-ból ismert Pál nevű plébánosa is.[1] Nevét is Szent István király tiszteletére szentelt régi templomáról kapta. Ősi birtokosa a Szentkirályi család volt, mely 1342-ben a Perbesei családdal osztozott a falu birtokán. Szentkirály a 14. században a monyorókeréki Elderbach család tulajdona lett. 1418-ban említi oklevél a templomot, mely 1249-ben már állt. A 15. században a Hídvégi és Bakócz családok birtoka. 1471-ben "Zenthkykal", 1538-ban "Zenth Kyral" alakban szerepel az írott forrásokban.[1] Az 1538-as adóösszeírásban Zarka János 3 portával és 8 szegénnyel birtokos a településen. 1565-ben 9 jobbágy és 3 zsellércsalád adózott. 1591-ben 5 adózója volt. A 16. században a templom a protestánsok kezére került, 1599-ben említik református prédikátorát is.[1] A historia domus szerint plébániája 1698-ban már virágzott, tehát időközben visszakerült a katolikusokhoz. Az 1744-es összeírásban 5 jobbágy szerepel, míg 1757-ben 5 egész és 2 féltelkes jobbágya volt. Ekkor már az Eszterházy család a falu birtokosa. Az 1767-es urbárium szintén 5 egész és 2 féltelkes jobbágyot említ, birtokosa ekkor Eszterházyné Erdődy Anna. 1787-ben Szentkirálynak 15 háza és 90 lakosa volt. 1756-ban már működött a falu fából épült iskolája, ahová 1770-ben 10-12 gyermek járt.[1]1871-ben már állt az új, téglából épített iskolaépület. A 18. században lép birtokba a településen a horvát származású Skerlecz család, valamint a Bottka család is. 1828-ban 24 fő adózott, közülük 7 jobbágy és egy ház nélküli zsellér volt. Ekkor 16 házában összesen 101 lakos élt. 1856-ban a Festetich család lett a falu birtokosa. 1857-ben 19 lakóháza volt 194 lakossal. 1910-ben 30 házában 284 lakos élt. A község utolsó birtokosa 1936-tól dr. Hajdú Zoltán volt. 1950-ben csatolták Szombathelyhez. Érdekesség, hogy Szentkirály zarkaházi részét érintette volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal.[2]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1249-ben már állt. Ekkor készült a bejárat feletti tympanon márvány domborműve, amelynek eredetije ma a Magyar Nemzeti Galériában található. A mai templom tympanonjában ennek műkőből készített másolata látható. A régi, román stílusú templomot rossz állapota miatt 1880-ban lebontották. 1881-ben épült a mai templom a birtokos gróf Festetich Dénes és felesége költségén, akik a templom alatti sírboltban nyugszanak.

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e dr. Szabó Miklós: Szombathely déli kapujában
  2. A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve