Szemcsés aranygomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szemcsés aranygomba
2009-10-02 Phaeolepiota aurea.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Agaricaceae
Nemzetség: Phaeolepiota
Tudományos név
Phaeolepiota aurea
(Matt.) Maire ex Konrad & Maubl.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szemcsés aranygomba témájú médiaállományokat és Szemcsés aranygomba témájú kategóriát.

A szemcsés aranygomba (Phaeolepiota aurea) a csiperkefélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos és tűlevelű erdőkben élő, feltételesen ehető gombafaj. Nemzetségének egyetlen tagja.

Megjelenése[szerkesztés]

A szemcsés aranygomba kalapja 5-18 cm széles, alakja fiatalon domború vagy kúpos, amely idővel közel laposan kiterül, közepén általában megmarad egy kis púp. A kalapot és fiatalon a lemezeket vékony, szemcsés fátyol borítja be, amely a kalapról letörölhető. Színe élénk oroszlánsárga, aranybarna, okker. Felülete száraz, széle sokszor a fátyolmaradéktól cafrangos.

Húsa fehéres vagy sárgás. Íze kellemes gombaszerű, szaga keserű mandulára emlékeztet.

Sűrű lemezeik lefutó foggal szélesen tönkhöz nőttek. Színük krémszínű, rozsdasárgás. A fiatal gomba lemezeit a kalapéval egyező színű fátyol védi.

Tönkje 8-18 cm magas és 1,5-2,5 cm vastag. Színe a kalapéval egyezik. Gallérja széles, lelógó. Felszíne a gallér fölött csupasz, alatta szemcsés, hosszában ráncolt.

Spórapora világos sárgásbarna. Spórája ellipszoid, sima vagy finoman szemcsés, mérete 10-14 x 5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Az aranysárga lánggomba, esetleg a nyálkástönkű pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.

A szemcsés aranygomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
Buff spore print icon.png
sárgásbarna
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Ring stipe icon.svg
galléros

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon ritka.

Lomblevelű és fenyőerdőkben él, nitrogénben gazdag talajon, sokszor csalánosban. Szeptembertől novemberig terem.

Étkezési értéke[szerkesztés]

Sok korábbi irodalom fogyaszthatóként említi, újabb kutatások kimutatták, hogy jelentős mennyiségű hidrogén-cianidot tartalmaz. Bár a hidrogén-cianid hőkezelés hatására gyorsan elillan, nyersen fogyasztva mérgezést okozhat. Egyes személyeknél emésztőszervi panaszokat okoz. Kimutatták, hogy a nehézfémekkel szennyezett talajból felhalmozhatja a kadmiumot.

Fogyasztása nem ajánlott.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]