Szancsurszk

Szancsurszk (Санчурск)
Szancsurszk címere Szancsurszk zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Kirovi terület
Járás	Szancsurszki
Irányítószám	612370
Körzethívószám	83357
Népesség
Teljes népesség	4107 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
Szancsurszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 57′, k. h. 47° 16′56.95, 47.266666666667
Szancsurszk Pozíció a Kirovi terület térképén

Szancsurszk (oroszul: Санчурск; mezei mari nyelven Шынчара, hegyi mari nyelven Санцара) városi jellegű település Oroszország Kirovi területén, a Szancsurszki járás székhelye.

Lakossága: 4727 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

A Kirovi terület délnyugati részén, Kirov területi székhelytől 284 km-re, a Nagy-Koksaga (a Volga mellékfolyója) partján helyezkedik el, Mariföld határa mellett. Kb. egyforma távolságra, 55 km-re fekszik északkelet felé Jaranszktól és délkelet felé Joskar-Olától. A legközelebbi vasútállomás 35 km-re van.

A település két részből áll. Központi része a folyó jobb partján van, a túlsó parti részen, kb. 2 km-rel távolabb pedig a szeszgyár (sörgyár, szeszipari vállalat). A kettő közti területen található a bizonytalan státuszu Gorogyiscse, talán önálló falu.

A járás mari lakossága az erdei (kozsla) marikhoz tartozik. Nyelvi és kulturális szempontból a kozsla a mezei marik és a hegyi marik közötti etnikai csoportnak tekinthető.

Neve

Írott forrás Szancsurszk néven először 1584-ben említi. 1627-ben Carev-Szancsurszkij város, 1780-ban Carjovoszancsurszk. 1923-ban visszakapta a régi Szancsurszk nevet.

Egy magyarázat szerint neve a régi Szancara vagy Sancsara mari erődítményből származik, melynek helyén, a közeli Szancsur-tónál ma is van település. Egy másik elképzelés szerint a név a csuvas Szancsurból ered (szan – 'tied', csur – 'szolga, vazallus'). E magyarázat szerint a mari fejedelem így tett volna hűségesküt a volgai bolgárok fejedelmének.

Története

A területen ősi időktől kezdve marik éltek. 1582-ben a Volga menti tatárok, marik, udmurtok, mordvinok területein felkelések törtek ki, de a felkelők fő erői 1584-ben vereséget szenvedtek. Ugyanabban az évben Borisz Godunov elrendelte Civilszk, Urzsum, Szancsurszk és más vár-erődök létesítését.

Szancsurszkban a mari település helyén kreml épült, és az erőd falain kívüli földeket orosz földesuraknak, vajdáknak, kereskedőknek osztották szét, illetve jobbágyokat telepítettek le. Carjovoszancsurszk ujzed-székhely és a vidék kereskedelmének központja lett, híresek voltak évente kétszer megtartott több napos vásárai. 1781-ben II. Katalin orosz cárnő engedélyével városi címet kapott. 1794-ben a város, benne a fából épült kreml teljesen leégett. A két évvel későbbi közigazgatási reform során a még romokban heverő Szancsurszk megtartotta ugyan városi címét, de a közigazgatási székhelyt áthelyezték Jaranszkba. A szovjet korszakban, 1923-ban városi címétől is megfosztották és falu kategóriába sorolták. 1929-ben lett járási székhely és 1944-ben átkerült a városi jellegű települések kategóriába.

Máig fennmaradt legrégibb egyházi épülete, a Tyihvin-templom 1761-ben épült. 1861-ben a Vlagyimir-templomban megnyílt az első egyházi iskola. Az egykori kreml alapításának 300. évfordulóján, 1884-ben városi parkot alakítottak ki. A szovjet korszakban, 1933–1934-ben épült a járási kórház. A helytörténeti múzeumot 1967-ben alapították és később egy 19. századi kereskedő egykori házában rendezték be. 1989-ben adták át a folyón átívelő új vasbeton hidat, és ugyanakkor elkészült a Kirov felé vezető aszfaltburkolatú országút is.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• szerk.: Je. M. Poszpelov: Geograficseszkije nazvanyija mira: Toponyimicseszkij szlovar (orosz nyelven) (2001) 
• Szancsurszki járás (orosz nyelven). Kirovreg.ru. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva].
• Gorod Szancsurszk (orosz nyelven). Komanda Kocsujuscsije