Szagos kígyógomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Szagos kígyógomba
Ruzovsky vrch Mycena diosma 1.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Mycenaceae
Nemzetség: Mycena
Tudományos név
Mycena diosma
Krieglst. & Schwöbel
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szagos kígyógomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos kígyógomba témájú kategóriát.

A szagos kígyógomba (Mycena diosma) a kígyógombafélék családjába tartozó, főleg bükkerdőkben termő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

Ruzovsky vrch Mycena diosma 2.jpg

A szagos kígyógomba kalapja 1–4 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd kiterül, középen tompa púppal. Felszíne sima; finoman, sugarasan szálas. Színe nedvesen barnásibolya, szürkés ibolyaszínű, felülete fénylő. Száraz időben színe fakó ibolyásszürke, szélei felé koncentrikusan sávos, erősen bordás. Az idős gomba kalapszéle behasadozhat. Húsa vékony, vizenyős, színe lilásbarna. Erős édeskés dohányszaga van, amit egyesek cigarettacsikkhez, mások szivarhoz, sőt tömjénhez hasonlítottak. Megvágva, megtörve inkább retekszagú. Íze retekszerű, torokkaparó.

Széles, kissé tönkhöz nőtt lemezei kezdetben szürkés ibolyaszínűek, később lilás- vagy vörösesbarnásak. Az élük fehéres és gyengén fogazott. Spórapora fehér, spórái 7,4-9,8 x 3,6-5,4 mikrométeresek, elliptikusak (kissé szabálytalanul gyümölcsmagra emlékeztetnek), sima felületűek.

Tönkje 4–8 cm magas és 0,15-0,45 cm vastag. Felülete selymesen fénylő, kissé bordázott. Felső része fehéren deres.

A szagos kígyógomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Saprotrophic ecology icon.png
szaprotróf
Gills icon.png
lemezes
White spore print icon.png
fehér
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Umbonate cap icon.svg
vagy púpos
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Hasonló fajok[szerkesztés]

Külsőre nagyon hasonlít a retekszagú kígyógombára (a taxonómusok csak 1989-ben különítették el tőle), elsősorban a szaga és sötétebb lemezei miatt különbözik.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos. Lomb- és fenyőerdőkben, elsősorban meszes talajú bükkösökben, sokszor seregesen terem a vastag avarban nyár elejétől a novemberi fagyokig.

Mérgező gomba.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]