Szabó Lajos (katona)
Szabó Lajos | |
Született | 1913. december 17. Miskolc |
Elhunyt | 1956. október 30. (42 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | párttitkár (1940-es évek – 1947, Szerencsi járás) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szabó Lajos (Miskolc, 1913. december 17. - Budapest, 1956. október 30.) honvéd alezredes, akit 1956-ban a Budapesti Pártbizottság ostroma után meggyilkoltak.
Élete
[szerkesztés]Miskolci munkáscsaládban született. Tizenkét éves korában már pékinas volt Prágában. Tizenhat évesen tagja lett a Csehszlovák Kommunista Párt ifjúsági szervezetének. 1937-ben visszatért szülővárosába, Miskolcra. A 2. világháború idején itt szervezte a fasizmus elleni harcot; 1944 őszén ifjúmunkásokból megalakította a miskolci MOKAN-komité egyik partizáncsoportját. A nyilasok ellen harcolt, alakulatával több száz levente nyugatra hurcolását akadályozta meg.
1945 után a politikai rendőrségen dolgozott, majd az MKP szerencsi járásának titkára volt. 1947-től a Magyar Néphadsereg csapattisztje lett, egy időben ezredparancsnokként szolgált Mezőtúron.
1956-ban
[szerkesztés]Szabó Lajos alezredes 1956. október 23-án jött Budapestre, hogy részt vegyen egy magasabb parancsnoki tanácskozáson. Október 28-ig a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott, majd azt a feladatot kapta, hogy vegyen részt a munkásmilíciák szervezésében. Ekkor került a Köztársaság téri pártházba.
1956. október 30-án a Budapesti Pártbizottság elfoglalása után végezték ki a felkelők.
„Szabó Lajos alezredest hátrakötött kézzel vitték ki a térre. Pillanatokon belül huszonöt-harminc ember vette körül. A téren lévő szoborhoz kísérték. A szobor előtt valaki elgáncsolta, Szabó elesett. Mikor kötelet kötöztek a lábára és felhúzták az egyik fára, még élt, és segítségért kiáltozott. A körülötte állók teljesen megvadultak, felakasztott testének estek ütlegelték, kövekkel dobálták. Mikor látták, hogy már nem él, otthagyták. Ekkor azonban újabb csoportok tódultak oda, és a fejjel lefelé lógó hullát gyalázták.[1]”
Emlékezete
[szerkesztés]1970 és 1992 között Kazincbarcika egyik közterületét róla nevezték el.
1992. november 27-től a Szabó Lajos út nevét Mátyás király útra változtatták.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hollós Ervin - Lajtai Vera: Köztársaság tér 1956 (Kossuth Könyvkiadó, 1980 - 163-164. oldal)
- ↑ Kismarton Zsolt: Kazincbarcika régi utcáin I. Barcikai Históriás, 2017. július 14.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon
- Észak-Magyarország, 1957. május 5.
- A Köztársaság téri ostrom és a kazamaták mítosza
- Hollós Ervin - Lajtai Vera: Köztársaság tér 1956 (Kossuth Könyvkiadó, 1980)