Szögedi Endre
| Szögedi Endre | |
| Született | Róth András István 1847. november 3. Újszeged |
| Elhunyt | 1903. július 21. (55 évesen)[1] Szeged |
| Házastársa | Rainer Anna |
| Foglalkozása | zeneszerző |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szögedi Endre, névváltozat: Szögedi András Endre, 1881-ig Róth[2] (Újszeged, 1847. november 3.[3] – Szeged, 1903. július 21.)[4] főreáliskolai énektanár, zeneszerző, zeneiskolai igazgató.
Életútja[szerkesztés]
Róth Mihály puskaműves és Undi Borbála fiaként született. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, majd az érettségit követően belépett a kegyes tanítórendbe. Később kilépett a rendből és a Magyar Királyi Tudományegyetem joghallgatója lett, s párhuzamosan a Nemzeti Zenedében képezte magát. Hegedülni Ridley-Kohne Dávidtól, zeneszerzést Feigler Géza Viktortól tanult. 1868-ban a Nemzeti Színház zenekarának tagja lett. 1870-ben visszatért Szegedre, ahol 1871-től 1895-ig a gimnázium, 1873-tól 1895-ig a polgári fiúiskola, az 1872–73. tanévben a reáliskola énektanára volt. 1874-től 1884-ig ugyanannak igazgatója. 1874-ben a polgári iskolákra képesítő vizsgáló bizottság előtt a zene- és énekből polgári és felső népiskolákra képesítő bizonyítványt nyert. 1872-től a szegedi dalárda karmestere volt és vezetése alatt a dalárda 1874-ben Kolozsvárt a negyedik, 1880-ban ugyanott a második volt, 1884-ben Miskolcon ezüstérmet, 1886-ban Pécsett aranyérmet nyert. Lényeges szerepe volt a szegedi országos dalárverseny létrehozásában 1876-ban és 1889-ben. A zeneirodalom terén is jelentős munkásságot fejtett ki, számos egyházi és világi énekkart, dalokat és orgonaművet írt.
Felesége Rainer Anna volt.
Munkái[szerkesztés]
- Egyházi énekek a római kath. mindkét nembeli ifjúság számára különös tekintettel a középtanodák alsó osztályaira, a fiú és leány polgári iskolákra. Négy szólamra alkalmazva. Szeged, 1882.
- Imák és énekek a róm. kath. ifjúság használatára I. és II. kiadás. Uo. 1892. (E műben a harmonia akként van átdolgozva, hogy női-férfi vegyes karra egyszerre alkalmazható).
Énekszerzeményei[szerkesztés]
Két vegyes karú mise és két férfikarú mise, Hazafias kardalok Petőfi és Pósa szövegeire, A hazáról, A ledőlt szobor, A magyarok Istene, Bordal, A szabadsághoz és Üdvözlődal, Dal a dalról, Kossuth álma, Királyhymnusz Baligó szövegére 1883. a király szegedi látogatása alkalmából; dr. Harrach J. «Arany Lantjá»-ban dalokat írt. Ezenkívül közel 100 népdalt dolgozott át férfi karra és számos magánéneket zongora és orgonakísérettel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 53563/1881. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1881. év 18. oldal 47. sor
- ↑ Keresztelési bejegyzése az újszegedi római katolikus keresztelési akv. 127. oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Gyászjelentése (1903). (Hozzáférés: 2022. január 8.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában