Szírosz
| Szírosz | |
 | |
| Gallissas | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Kükládok |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 507 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Szigetcsoport | Kükládok |
| Terület | 84 km² |
| Hosszúság | 16 km |
| Szélesség | 8,0 km |
| Tengerszint feletti magasság | 442 m |
| Legmagasabb pont | 442 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Szírosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 27′, k. h. 24° 54′37.450000°N 24.900000°EKoordináták: é. sz. 37° 27′, k. h. 24° 54′37.450000°N 24.900000°E | |
| Szírosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szírosz témájú médiaállományokat. | |
Szírosz (görög írással Σύρος) sziget az Égei-tengerben, Görögország területén. A Kükládok szigetcsoport tagja. Ándrosztól délre fekszik.
Történelem
Az ásatások már a bronzkorból tártak fel tárgyakat.
A Kr. e. 5. században a főníciaiak telepedtek le itt.
A középkorban, 1207-ben a velenceiek vették át az irányítást a régió felett.
1537-ben a törökök foglalták el.
A mai szigetlakók, a 13, században betelepült velenceiek és franciák katolikus vallásukat őrző utódai és a török mészárlások elől Chiosz és Pszara szigetéről idemenekült görögök leszármazottai.
A kicsiny sziget a 19. század első felében élte virágkorát. A sziget fővárosa, Ermupolisz, az első gőzhajók korában gazdag, nyüzsgő forgalmú kikötő volt, szinte Délosz ókori szerepét vette át. A 19. század végén, amikor elkészült a Korinthoszi-csatorna, Pireusz rövid idő alatt élre tört, a gőzhajóknak nem volt immár szükségük közbülső állomásra Kis-Ázsia és a görög szárazföld közötti tengeri úton.
Jegyzetek
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Siros című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Forgács András-Szabó Miklós: Görögország, 1977
