Szép hegyisáska

Szép hegyisáska
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett; Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Sáskafélék (Acrididae);
Nem:	Arcyptera;
Tudományos név
	Arcyptera fusca; (Pallas, 1773)
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szép hegyisáska témájú médiaállományokat és Szép hegyisáska témájú kategóriát.

A szép hegyisáska (Arcyptera fusca) a sáskafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos sáskafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A szép hegyisáska testhossza a hím esetében 22-30 mm, a nőstény 29-42 mm. Nagy termetű, zömök alkatú, feltűnően színes sáska. Alapszíne sárgástól az olívzöldig terjed, rajta kontrasztos sötét rajzolattal. A hátsó lábszár és a comb alja élénkpiros, a fekete térd körül világos gyűrű látható. A torpajzs egyenes (vagy csak kissé befelé ívelő) éleit és gerincét sötét alapon világos vonalak hangsúlyozzák, oldallebenyei alapszínűek. A hím sötét szárnyai túlérnek a hátsó térden, a nőstényé kb. a comb kétharmadáig ér. A hátsó szárny vége sötét (csak nyitott szárnyaknál látható). A hasoldali mellpajzson kis kidudorodás látszik.

Éneke erős és jellegzetes. Néhány nagyon rövid cirpelés gyors sorozatával kezd, amit egy furcsa (csörgőkígyóra emlékeztető) reszelős hang követ, mely kb. 2 másodpercig tart. Ezután újra cirpelések következnek. Repülés közben halk surrogó hangot hallat.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A sztyepplejtősáska és a tundrasáska hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában honos Dél-Európa és Közép-Európa déli részétől (Pireneusok, Dél-Franciaország, Déli- és Középső-Alpok) a Balkánon és a Kárpát-medencén keresztül egészen Belső-Ázsiáig. Magyarországon az Északi-középhegységben (Börzsöny, Bükk, Aggteleki-karszt, Zemplén) fordul elő 600-700 m felett.

Életmódja[szerkesztés]

Száraz, meleg, napsütötte, csupasz talajszakaszokkal is rendelkező élőhelyek, pl. sovány talajú gyepek, hegyi legelők, erdei tisztások, sziklalejtők lakója. Alapvetően növényevő, de alkalmanként elpusztult rovarokat is fogyaszt.

Kifejlett egyedeivel június végétől október végéig találkozhatunk. A nőstény a talajba rakja petéit, melyekből (néha több) áttelelés után tavasszal kelnek ki a lárvák. A lárvák 5 fejlődési stádiumon mennek át, míg imágóvá válnak.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.