Széleslábú vakond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Széleslábú vakond
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Vakondfélék (Talpidae)
Alcsalád: Újvilági vakondformák (Scalopinae)
Nemzetség: Amerikai vakondok (Scalopini)
Nem: Scapanus
Pomel, 1848
Faj: S. latimanus
Tudományos név
Scapanus latimanus
(Bachman, 1842)
Szinonimák
Szinonimák

a Scapanus latimanus dilatus szinonimái:

  • Scapanus latimanus alpinus Merriam, 1897
  • Scapanus latimanus truei Merriam, 1894

a Scapanus latimanus latimanus szinonimái:

  • Scapanus latimanus californicus (Ayres, 1856)
  • Scapanus latimanus townsendii Peters, 1863
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Széleslábú vakond témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Széleslábú vakond témájú kategóriát.

A széleslábú vakond (Scapanus latimanus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a vakondfélék (Talpidae) családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A Csendes-óceán partvidékének lakója Közép-Oregontól a Kaliforniai-félsziget északi részéig. Az elterjedési területe keletre, egészen Nevadáig kinyúlik. Akár 3000 méteres tengerszint feletti magasságban is megtalálható.

Alfajai[szerkesztés]

A hagyományos rendszerezés szerint, ennek a vakondfajnak 12 alfaja van. Azonban 2004-ben, egyes rendszerező a mexikói S. l. anthonyi nevű alfajt önálló fajjá emelnék; ha ez megvalósulna, akkor ez az „új faj” magával vinne egyéb alfajokat is, úgyhogy a széleslábú vakondnak csak öt maradna. Viszont ezt a feltételezést még nem fogadta el mindenki, és a széleslábú vakond ezidáig megtarthatja az összes alfaját.[2]

  • Scapanus latimanus anthonyi J. A. Allen, 1893
  • Scapanus latimanus campi Grinnell & Storer, 1916
  • Scapanus latimanus caurinus F. G. Palmer, 1937
  • Scapanus latimanus dilatus True, 1894
  • Scapanus latimanus grinnelli Jackson, 1914
  • Scapanus latimanus insularis F. G. Palmer, 1937
  • Scapanus latimanus latimanus Bachman, 1842
  • Scapanus latimanus minusculus Bangs, 1899
  • Scapanus latimanus monoensis Grinnell, 1918
  • Scapanus latimanus occultus Grinnell & Swarth, 1912
  • Scapanus latimanus parvus F. G. Palmer, 1937
  • Scapanus latimanus sericatus Jackson, 1914

Megjelenése[szerkesztés]

A széleslábú vakond átlagos hossza 14-19 centiméter; a hím valamivel nagyobb a nősténynél. A testtömege 39-55 gramm között mozog. Bundája a sötétbarnától az ezüstösig változik. Szájában 44 darab egy vésetű fog ül.[3][2] A mellső lábai, amint neve is mutatja, szélesek, az ásáshoz alkalmazkodtak.

Életmódja[szerkesztés]

Üreglakó állatként puha, azonban jó lefolyású talajokra van szüksége. A földben kétféle járatai is lehetnek; a felszínközeliek, ezek hosszú kiemelkedésként láthatóak, és mély járatok, melynek felszíni kezdete a „kis vulkánhoz” hasonló vakondtúrás. Egy-egy járatban egyszerre, csak egy példány tartózkodhat, azonban ha ez elpusztul vagy elvándorol, két napon vagy ennél kevesebb időn belül is egy másik uralmába veszi az üresen maradt járatot. Tápláléka főképp földigilisztákból és más talajlakó gerinctelenekből tevődik össze, de ha muszáj akkor növényi eredetű táplálékot is képes fogyasztani.[4]

Szaporodása[szerkesztés]

Január-februárban párzik. Egy alomban 2-5 kis vakond lehet. Ezek márciusban vagy áprilisban jönnek világra, egy mélyen található kamrában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Scapanus latimanus, 2008
  2. ^ a b Yates, Terry L..szerk.: Sánchez-Cordero V.: A Revision Of Scapanus latimanus, with the Revalidation of a Species Of Mexican Mole, Contribuciones Mastozoológicas En Homenaje A Bernardo Villa. Instituto De Biología e Ins Tituto De Ecología, Unam, México, 479–496.. o. (2004) 
  3. Verts, B. J. (2001). „Scapanus latimanus”. Mammalian Species 666, 1–7. o. DOI:<0001:sl>2.0.co;2 10.1644/1545-1410(2001)666<0001:sl>2.0.co;2.  
  4. http://sibr.com/mammals/M018.html

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Broad-footed mole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.