Székely Tibor (író)
| Székely Tibor | |
| Született | Spitzer Tibor 1908. április 11.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1945. január 22. (36 évesen)[1] Ágfalva |
| Álneve | Molnár Dénes |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Török Rozália |
| Szülei | Székely Lipót Pick Julianna |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Székely Tibor, 1918-ig Spitzer. Használta a Molnár Dénes írói álnevet is. (Budapest, Erzsébetváros, 1908. április 11.[3] – Ágfalva, 1945. január 22.) író, újságíró.
Élete[szerkesztés]
Székely Lipót (1881–?) műlakatos segéd és Pick Julianna (1881–1957) fodrásznő gyermekeként született. Újságíróként a Budapesti Hírlap és a Pester Lloyd munkatársa volt. Rövidebb szépirodalmi írásai az Új Időkben jelentek meg. Irodalmi műveiben főként a városi polgárság életével foglalkozott. Filozófiai mélységgel megírt romantikus regényei az igényesebb szórakoztató irodalomhoz sorolhatók.
Felesége Török Rozália volt, akit 1935. május 12-én Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[4]
Munkaszolgálatosként ismeretlen körülmények között halt meg.
Művei[szerkesztés]
Regényei[szerkesztés]
Regényei a budapesti Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadásában jelentek megː
- Mátyás-tér–Rózsadomb, 1932, 1940
- Örökszövetség, 1933
- És ne vigy minket a kísértésbe..., 1934
- Bolgár Miklós ifjúsága I-II., 1936
- Magányos úriember, 1938
- Nálunk nem szól a lant, 1940
- Voltál és leszel I-II., 1942
- Az éj királynője, 1944
Kisregényei[szerkesztés]
A Világvárosi Regények sorozatban megjelent kisregényei (1940–1942)
Székely Tibor néven:
- Egy asszony feltámad, 701. szám, 1940
- Kitűnő bizonyítvány,[5] 721. szám, 1940
- A vádlott ítél, 731. szám, 1940
- A bajnok vereséget szenved 742. szám, 1940
Molnár Dénes írói álnéven:
- Nem történt tragédia, 752. szám, 1940
- Hallgatni is, beszélni is bűn, 757. szám, 1940
- Orvosi segítség, 765. szám, 1940
- Jönnek a mentők, 773. szám, 1940
- Így a legjobb!, 779. szám, 1940
- Mulatság a Rózsadombon, 791. szám, 1941
- Az ösztön fellázad, 800. szám, 1941
- Egyszer majd találkozunk, 810. szám, 1941
- Az ember, vagy a ruhája?, 821. szám, 1941
- Ártatlan bűnös, 832. szám, 1941
- A beteg meggyógyul, 839. szám, 1941
- Óriási siker, 845. szám, 1941
- Más helyett élni..., 853. szám, 1941
- Szerelem a viharban, 867. szám, 1941
- Vesztegzár, 876. szám, 1941
- Éjféli karambol, 885. szám, 1941
- Vád nincs, csak ítélet, 898. szám, 1942
- Csudavilág, 904. szám, 1942
- Esküvő előjátékkal, 910. szám, 1942
- Üzleti titok, 921. szám, 1942
- Veszély vár mindenütt, 928. szám, 1942
- A két bíró, 935. szám, 1942
- Súlyos szépséghiba, 945. szám, 1942
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14754.htm, Székely Tibor, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 1014/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 585/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
- ↑ A címlapon Székey Tibor. Bálint szerint nem sajtóhiba, hanem a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. tiltakozása miatt szerepel így. Majd később emiatt kezdte használni a Molnár Dénes írói álnevet.
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Kosztolányi Dezső: Írók, festők, tudósok (II. kötet, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1958)
- Bálint Gábor: A Világvárosi Regények története Magyar Könyvszemle 119 évfolyam 2003. 1. szám, Budapest, online
