Szécsi Ferenc (író)
| Szécsi Ferenc | |
| Született | 1905. május 5. Kevedobra |
| Elhunyt | 1945. január 7. (39 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Szécsi Pál |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-3-62)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Szécsi Ferenc (Dobrica, 1905. május 5. – Budapest, 1945. január 7.)[2] magyar író, nyelvész, művelődéstörténész, Szécsi Pál táncdalénekes édesapja.
Élete és munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Szécsi Sándor (eredetileg Stern Salamon) orvos és Kentner Jozefin fiaként született. 1937. szeptember 30-án Budapesten házasságot kötött Szemere Klárával (1916. jan. 26.–2004. máj. 28.), Szemere Géza és Kolmann Auguszta Antónia lányával.[3] Gyermekeik Mária (1938), Katalin (1941. feb. 17.–2012. dec. 30.), Pál (1944. márc. 20.–1974. ápr. 30.) táncdalénekes. Halálát a halotti anyakönyv szerint aknasérülés okozta.
Szállóigegyűjteménye Janovics András szerint megbízhatatlanra sikerült, kritikájában számtalan példával alátámasztva Szécsi munkájának hiányosságait.[4] Szécsi Ferenc nyelvmagyarítással is foglalkozott, a Szentesi Napló 1942. október 10-ei száma közöl néhány példát a kétezer újított magyar szót tartalmazó füzetéből: adminisztrál – elügyit, alumínium – pihefém, artista – tarkaművész, bakfis – suttyólány, bár – duhajda, cvikipuszi – csipicsók, drogéria – gyógyosbolt, gardedám – nővigyázó.[5] Új magyar szavak szótára című művét a Magyar Szemle groteszk ötleteivel feltűnést keltő kis füzetként jellemzi és megjegyzi, hogy a nyelv dolgához csak avatott embernek szabad nyúlnia.[6] Márai Sándor a következő kritikával illette: "Szécsi Ferenc első füzetét, az „Uj magyar szavak szótárá“-t csodálkozással elegy idegenkedéssel olvastam, mert szép példája annak, hogy egy jószándéku ember önzetlenül is mennyit véthet a magyar nyelv ellen, ha erőszakos és nyakatekert módon, előre feltett szándékkal csüri-csavarja az élet uj fogalmainak fedezésére forgalomba vetett idegen szavakat."[7] A mű több száz idegen eredetű szó helyett ajánl saját maga gyártotta magyar megfelelőt. Nyelvújító tevékenységét több korabeli lap kifigurázta (a Népszava 1941. november 7-ei száma Vizelény a duhajdában címmel közöl egy írást, amely Szécsi szavainak felhasználásával készült), Jemnitz Sándor pedig rámutatott a zenei szakkifejezések Szécsi általi magyarításának pontatlanságaira.[8]
Művei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Új magyar szavak szótára, 1926[9]
- Idegen szavak nagyszótára, 1936[10]
- Szállóigék. Az irodalomban, sajtóban és köznyelvben használt magyar, latin, görög, német, francia, olasz, angol stb. irodalmi és történelmi mondások gyűjteménye, származásuk és használatuk magyarázataival; Universum, Bp., 1937
- Ami a történelemből kimaradt, 1940
- Általános műveltség lexikona, 1941[9]
- 2000 kérdés és felelet[9]
- Hivatalos és köznapi nyelvünk magyartalanságai, 1942[11]
- Magyar nyelvvédő könyve, 1943
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-sz.htm#szz". Hozzáférés: 2025. november 29.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. XI. ker. állami házassági akv. 469/1937. folyószáma alatt.
- ↑ Vae victis = C'est la guerre. Szécsi Ferenc szállóigegyüjteménye. Pesti Napló, 1937. február 21 / 42. szám, 43. old.
- ↑ Szentesi Napló, 1942. október 10. / 229. szám, 4. old.
- ↑ Magyar Szemle 42. kötet (1942. 1-6. sz.) 224. old.
- ↑ Pesti Hírlap, 1942. október 8. / 227. szám, 5. old.
- ↑ A Szécsi-féle szótár új zenei műszavaihoz. Népszava, 1942. október 11. / 230. szám, 9. old.
- 1 2 3 "Keretes hirdetés". Budapesti Hírlap. 64 (45): 96. 1941. november 9. Hozzáférés: 2016. február 21.
- ↑ "Könyvnap 1938. június 9-10-11". Budapesti Hírlap. 58 (126): 13. 1938. június 5. Hozzáférés: 2016. február 21.
- ↑ "A Magyar Mérnök- és Építész Egylet könyvtárának új szerzeményei". A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye. 77 (1): 24. 1943. január 10. Hozzáférés: 2016. február 21.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Jász-Nagykun-Szolnok megyei szerzők az Új magyar irodalmi lexikonban Archiválva 2009. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (A forrásul szolgáló Új magyar irodalmi lexikon keveri adatait és műveit Szécsi Ferenc (1892-?) költőével.)
- Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.
- szecsipal.mindenkilapja.hu
- Mai napon lett öngyilkos a fantasztikus magyar zenész