Szécsi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsi Pál
Szécsi Pál
Szécsi Pál
Életrajzi adatok
Született 1944. március 19.
Budapest
Elhunyt 1974. április 30. (30 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok pop rock, pop
Aktív évek 19671974
Tevékenység énekes
Kiadók Hungaroton-Pepita

Hungaroton
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Pál témájú médiaállományokat.

Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19.Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes,előadóművész, dalszerző szövegíró.

1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén, minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Élete[szerkesztés]

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) zsidó származású költő, nyelvész és író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg.[1] Szécsi Pál még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára (1916–2004) a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Nagyobbik lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi lelki problémái visszavezethetők gyermekkorára. Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig. Ezután, hogy magát eltudja tartani, dolgozni kezdett. Egy alkalommal a Divat Intézet munkatársa felfigyelt Szécsi Pál sármos megjelenésére, jó mozgására, hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.

1965 szilveszterén a Gellért Szállóban lépett fel egy divatbemutatón, a műsorban néhány számot énekelt. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a csodálatosan szép hangú fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.

Igazán nagy sikert az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, hoztak majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremóban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Pál Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Hihetetlen népszerűségnek örvendett, magánéletében azonban sosem talált igazi társra- fantasztikus karrier ellenére mindvégig magányos maradt.

Számos külföldi szereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.

Pályája csúcsán is még mindig fölfelé tartott szövegeket és zenét is szerzett (Ne félj, Nekem minden sikerül, Zenészballada stb.) tele volt újító ötletekkel vokálokat szervezett. Zenés színpadi darabokban lépett föl, harmonikus mozgásával kiváló ritmusérzékével ott is sikereket ért el. Kibédi Ervin, Rátonyi Róbert invitálta az Operettszínházba is.

Szécsi Pál dalai bársonyos nagyon szép egyedi orgánumú hangja, csak rá jellemző levegővétel, hangképzés, előadói stílusa révén, közel 42 év után is közkedvelt, őszinte érzelmeket sugárzó, nem giccses, nem avuló. Előadói, énekesi tevékenységének rendkívüli értékes jellemzője az igényesség: a tartalom a forma, a szöveg, a zene és az előadásmód tekintetében.

Szécsi Pál egyéniségének kiemelkedő jellemvonása, tehetsége, szép hangja mellett - kollégái munkatársai elmondása szerint is - a kiváló emberi tulajdonságai,a kedvessége, közvetlensége, szerénysége. Mindvégig szerény és közvetlen ember maradt.

Lelki problémái ellenére, általában kellemes társasági ember tudott lenni, jó humorú; mindenki szerette és örült személyének. Sármja, nem csak a női rajongókra hatott, hanem a férfiakra is, mindenkire. Bárhol megjelent, az első benyomásra - a mozgása, a mosolya, a nyíltszívű kedvessége, az orgánuma által - mindenki azonnal megszerette. Egykori diáktársai és tanárai is így emlékeztek meg róla, így őrzik emlékeikben: mint szeretetre, figyelemre méltó, különleges egyéniség.

Szerelmei[szerkesztés]

Manökenként találkozott egy divatbemutatón Grażynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, majd házasság. Rövid ideig Budapesten éltek, majd Grażyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte, ahol gyorsan és kiválóan elsajátította a lengyel nyelvet, idegenvezetőként is dolgozott -ám a házasságnak hamarosan vége lett, Szécsi Pál visszatért Budapestre. 1972-ben a Rádióban egy műsorban találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. A kölcsönös, lángoló szerelem januártól októberig tartott. Domján Edit elkísérte fellépéseire Szécsi Pált, együtt beszélték át a színpadi szereplés szakmai fogásait. Kapcsolatukat a sok "jó barát", intrikái tették tönkre. Domján Edit és Szécsi Pál két erősen szenzitív alkatú ember találkozása önmagában véve is esendő - elváltak útjaik.

Domján Edit a magába zárkózó depresszív hajlamú nagy művész öngyilkosságát Szécsi Pál soha nem tudta feldolgozni.

Halála[szerkesztés]

Gondoskodó, szerető család nélküli szomorú gyerekkora, igen érzékennyé tette az amúgy is nagyon tehetséges ennélfogva túlérzékeny fiatalembert. Szorongásai többször torkoltak öngyilkossági kísérletekbe, utolsó pillanatban azonban barátainak ismerőseinek mindig sikerült megmentenie életét. Végül 1974. április 30-án,május 1-re virradó éjszaka az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén elképesztően rengeteg ember jelent meg, akik közül nagyon sokan nem temetéshez méltóan , a tiszteletadást a végső búcsút megilletve viselkedtek. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten.

Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították, borítják ma is sírját. Mítosza ma is él. Bálvány volt, ám, akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember.

1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.

Emlékére[szerkesztés]

Szécsi Pál sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-3-62. Szobrász: Trischler Ferenc

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.

Története: Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg a színpadon: Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.

Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal.

Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt.

Szécsi Pál-díj[szerkesztés]

Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.

Legnépszerűbb dalai[szerkesztés]

  • Egy szál harangvirág
  • Gedeon bácsi
  • Karolina
  • Kék csillag
  • Két összeillő ember
  • Talán sok év után
  • Kósza szél
  • A távollét
  • Bús szívvel énekelni
  • Mint a violák
  • Én édes Katinkám
  • Csak egy tánc volt
  • Szereted-e még
  • Akkor is lesz nyár
  • Pillangó
  • Szeretni bolondulásig
  • Kismadár
  • Ha nem vagy velem
  • Ne félj
  • Boldogság

Díjak[szerkesztés]

Lemezei[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Kispál és a Borz együttesnek léteznek Szécsi Pál és Pécsi szál című számai.
  • A Kispál és a Borz Velőrózsák c. albumán utal Szécsi Pál A távollét című dalára (Az autóm és én II.)
  • Az Aranytíz Teátrum előadásában ma is fut egy színdarab Szécsi Pál életéről, a darabot Pozsgai Zsolt írta és rendezte, „Palika" alakját Gergely Róbert eleveníti meg. Az előadásokon gyakorta megfordult Szécsi Katalin, a fiatalon elhunyt táncdalénekes nővére.
  • Mel Gibson Visszavágó (Payback) című filmjében elhangzik az Egy szál harangvirág című sláger refrénje, amikor is Mel Gibson (Porter) a bedrogozott feleségét lefekteti az ágyba és melléül. Majd kinyit egy kis fa zenedobozt (tetején a Hold látható) és megszólal az elfeledhetetlen örökzöld sláger, ami pár másodpercig hallható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt. Lánya állítása szerint agyonlőtték (Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.), a halotti bejegyzése szerint aknasérülés okozta a halálát.

Források[szerkesztés]

Szécsi Katalin : Több mint szerelem K.U.K., Budapest 2010 Szécsi Katalin : Palika K.U.K. , Budapest 2006 Szécsi Katalin : Palika Greger-Delacroix Kiadó, Budapest 2001

  • Rnr media
  • Mistral
  • Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986.

További információk[szerkesztés]

  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
  • Fenyves György: Csak fiataloknak II. Bp., Zeneműkiadó, 1968.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Szécsi Pál honlap
  • Szécsi Pál blog
  • Szécsi Pál dalszövegei
  • Szécsi Pál a MusicBrainz oldalain