Szécsi Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szécsi Pál
Szécsi Pál
Szécsi Pál
Életrajzi adatok
Született 1944. március 19.
Budapest
Elhunyt 1974. április 30. (30 évesen)
Budapest
Pályafutás
Műfajok pop rock, pop
Aktív évek 19671974
Tevékenység énekes
Kiadók Hungaroton-Pepita

Hungaroton
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Pál témájú médiaállományokat.

Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 19.Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, szövegíró.

1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánc című dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Vitathatatlanul minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvéselméletek születnek utolsó napjairól és azok előzményeiről.

Élete[szerkesztés]

Szécsi Pál 1944. március 19-én született Budapesten. Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) zsidó származású író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg.[1] Szécsi Pál még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára (1916–2004) a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Nagyobbik lányát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi pszichés gondjai, súlyos idegi problémái gyermekkorára vezethetők vissza. Az árván maradt fiú állami gondozásba került, s egészen tizenhat esztendős koráig ott is maradt. Ezután dolgozott segédmunkásként, sok helyen. Egyik munkahelyén történt, hogy egy vállalati összejövetelen valaki felfigyelt Szécsi sármos stílusára, jó mozgására. Egyenesen a kifutóra került, és hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.

1965 szilveszterén a Gellértben lépett fel egy divatbemutatón. A műsor után átment a bárba, ahol elénekelt három számot. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott. 1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta. Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.

Igazán nagy sikere ezután egy darabig nem volt. Aztán jöttek az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremóban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá. Próbálta fegyelmezetten viselni a hihetetlen népszerűséget, de egyre nehezebben ment neki. Magánélete tele volt kudarcokkal, a fantasztikus karrier ellenére, egyre jobban magába zárkózott, és egyre gyakrabban és egyre többet ivott.

Megpróbálkozott a külföldi karrierrel is. Németországban Paul Moro néven adták ki lemezét, de ott nem sikerült befutnia.

Szerelmei[szerkesztés]

Manökenként találkozott egy divatbemutatón Grażynával, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, abból pedig egy elhamarkodott házasság. Mindössze egy hónapig éltek együtt, s Grażyna visszatért Lengyelországba. Szécsi követte. Néhány hónapnyi újabb együttélés után Palika - ahogy akkoriban már becézték - hazajött, s a válást már itthonról intézte. 1972-ben találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. Kapcsolatuk januártól októberig tartott. Domján sokat segített az énekesnek: elemezte színpadi mozgását, tanácsokat adott az apró gesztusok fontosságát illetően. De a lángoló szerelem sem bírta el Szécsi egyre gyakoribb depresszióját és mértéktelen alkoholfogyasztását. Az egyik olyan éjszaka után, amikor az énekest eszméletlen állapotban vitték haza ivócimborái, Domján kiadta Szécsi útját. Ezután még találkozgattak, végül a férfi hagyta ott a nőt végleg egy másik nőért. Domján Edit öngyilkosságát soha nem tudta feldolgozni. Meggyőződése volt, hogy részese a színésznő halálának, s ezt soha nem bocsátotta meg magának.

Halála[szerkesztés]

Borzalmas gyerekkorával, problémáival és a tomboló sikerrel soha nem tudott egészségesen szembenézni. Nyolcszor próbált meg öngyilkosságot elkövetni, de az utolsó pillanatban mindig segítséget kért, így ismerőseinek sikerült megmenteniük az életét. Végül 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni: az énekes önkezével vetett véget életének. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetése hisztérikus tömegbohózattá vált. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult tömeg útját Koós János állta el kétségbeesetten. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították sírját, de sokan akadtak olyanok is, akik élelmiszert, befőtteket vittek a sírjára.[2] Mítosza ma is él. Bálvány volt, pedig akik közelebbről ismerték, tudták, hogy nagyon sebezhető, érzékeny ember.

1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban: „Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi... és ez mind nem volt igaz. Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában... Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni... Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.

Emlékére[szerkesztés]

Szécsi Pál sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-3-62. Szobrász: Trischler Ferenc

Halála után előadás készült szerelmi életéről Szécsi Pál szerelmei címmel.

Története: Szécsi Pál alakja, életének története elevenedik meg a színpadon: Pozsgai Zsolt darabja hat szerelem és hat öngyilkossági kísérlet „krónikája”. Az énekes élete a kísérletek sorozata, hogy az elvesztett Anya után megtalálja magának a társat, aki az anya és a szerető szerepét egyaránt betölti. A hat nővel való kapcsolatáról szól a darab, amelynek hátterében egy csodálatos tehetség élete bontakozik ki, annak minden ellentmondásával, komikus helyzeteivel, tragédiájával.

Ismert alakok bukkannak fel az előadásban, művészek, énekesek, akiknek nagy része szerencsére még közöttünk él. Nagyszabású, látványos előadás, melyben tizenhét Szécsi Pál-dal hangzik el, a mai kor követelményeinek megfelelő hangszerelésben: a Szeretni bolondulásig, a Kék csillag, a Két összeillő ember, a Pillangó, a Szereted-e még, az Adagio és sok más közismert dal.

Szereplők: Gergely Róbert, Radó Denise, Nádas György / Józsa Imre, Maronka Csilla, Borbáth Ottília. Hangszerelte: Végvári Ádám. Írta és rendezte: Pozsgai Zsolt.

Szécsi Pál-díj[szerkesztés]

Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat.

Legnépszerűbb dalai[szerkesztés]

  • Egy szál harangvirág
  • Gedeon bácsi
  • Karolina
  • Kék csillag
  • Két összeillő ember
  • Talán sok év után
  • Kósza szél
  • A távollét
  • Bús szívvel énekelni
  • Mint a violák
  • Én édes Katinkám
  • Csak egy tánc volt
  • Szereted-e még
  • Akkor is lesz nyár
  • Pillangó
  • Szeretni bolondulásig
  • Kismadár

Díjak[szerkesztés]

Lemezei[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Kispál és a Borz együttesnek léteznek Szécsi Pál és Pécsi szál című számai.
  • A Kispál és a Borz Velőrózsák c. albumán utal Szécsi Pál A távollét című dalára (Az autóm és én II.)
  • Az Aranytíz Teátrum előadásában ma is fut egy színdarab Szécsi Pál életéről, a darabot Pozsgai Zsolt írta és rendezte, „Palika" alakját Gergely Róbert eleveníti meg. Az előadásokon gyakorta megfordult Szécsi Katalin, a fiatalon elhunyt táncdalénekes nővére.
  • Mel Gibson Visszavágó (Payback) című filmjében elhangzik az Egy szál harangvirág című sláger refrénje, amikor is Mel Gibson (Porter) a bedrogozott feleségét lefekteti az ágyba és melléül. Majd kinyit egy kis fa zenedobozt (tetején a Hold látható) és megszólal az elfeledhetetlen örökzöld sláger, ami pár másodpercig hallható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halálesete a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1618/1945. folyószáma alatt. Lánya állítása szerint agyonlőtték (Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986. 22. old.), a halotti bejegyzése szerint aknasérülés okozta a halálát.
  2. Szécsi Pál és a fanatikus hölgyrajongók, mult-kor.hu

Források[szerkesztés]

  • Rnr media
  • Mistral
  • Paulina Éva: Zenészballada. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Pál témájú médiaállományokat.
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
  • Fenyves György: Csak fiataloknak II. Bp., Zeneműkiadó, 1968.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Szécsi Pál honlap
  • Szécsi Pál blog
  • Szécsi Pál dalszövegei
  • Szécsi Pál a MusicBrainz oldalain