Ugrás a tartalomhoz

Szász darázs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szász darázs
Pihenő példány
Pihenő példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera)
Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita)
Alrendág: Fullánkosok (Aculeata)
Öregcsalád: Redősszárnyú-darázs alkatúak (Vespoidea)
Család: Valódi darazsak (Vespidae)
Nem: Dolichovespula
Faj: D. saxonica
Tudományos név
Dolichovespula saxonica
(Fabricius, 1793)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szász darázs témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szász darázs témájú médiaállományokat és Szász darázs témájú kategóriát.

Dolichovespula saxonica

A szász darázs (Dolichovespula saxonica) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A szász darázs elterjedési területe egész Európa, Szibéria és Észak-Amerika. Rendszeresen előfordul és gyakori.

Megjelenése

[szerkesztés]

A szász darázs 1-1,8 centiméter hosszú. Meghatározása nehéz, mégis általánosan ismert. Németországban a padlások és kerti házak jellegzetes darazsa. Sajnos az emberek a szúrása miatti félelmükben fészkeikből igen sokat elpusztítanak, pedig a darazsak csupán akkor szúrnak, ha veszélyben érzik magukat. Fullánkjuk más felépítésű, mint a méheké. Az utóbbiak meleg vérű élőlény testébe szúrva elpusztulnak, mert horgas végű fullánkjuk megakad, és kihúzáskor kitépődik a méh testéből. Ezzel szemben a darazsak fullánkján nincs horog, az állat a szúrás után könnyen kihúzhatja.

Életmódja

[szerkesztés]

A szász darázs kultúrterületek és erdők lakója. Tápláléka rovarokból és pókokból áll.

Szaporodása

[szerkesztés]

A telet csak a megtermékenyített fiatal nőstények élik túl, melyek tavasszal padláson vagy védett lombkorona alatt építik meg gömbölyű, szürke fészküket.

Források

[szerkesztés]