Szász darázs

Szász darázs
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok;
Törzs:	Ízeltlábúak;
Rend:	Hártyásszárnyúak;
Család:	Redősszárnyú darazsak (Vespidae);
Alcsalád:	Vespinae;
Nem:	Dolichovespula;
Tudományos név
	Dolichovespula saxonica; (Fabricius, 1793)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Szász darázs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szász darázs témájú médiaállományokat és Szász darázs témájú kategóriát.

A szász darázs (Dolichovespula saxonica) a redősszárnyú darazsak családjába tartozó, Eurázsiában honos darázsfaj.

Megjelenése

A szász darázs dolgozója 12-14 mm hosszú. Hasonlít a norvég darázsra, de a potrohon nincs sárgás- vagy vörösesbarna folt. Alapszíne fekete, a potrohon sárga csíkozással. A fejpajzs alapszíne sárga, hosszabb, mint a norvég darázsé. A fejpajzs elülső foltja viszonylag kicsi, középen kiszélesedik, alsó szegélye tompaszög alakban kivágott; nem mindig egységes, néha darabokra oszlik; alsó szegélyén enyhén kikerekített, a sarkok derékszögben lekerekítettek. A szemöböl alsó csíkja rövid, nem éri el az öböl közepét. Az előhát vállán ferdén, vékony oldalcsík megjelenhet. A középhát az igen finom és apró pontok miatt csak halványan fénylik. A tor melloldalának szőrözete legnagyobbrészt világos, közben sötét szőrök is akadnak. Az utolsó hátlemez legtöbbször teljesen sárga, legfeljebb középen keskeny fekete csík, két oldalán pedig apró fekete pont található.

A királynő 14-17 mm-es, a dolgozóra hasonlít.

A hím 12-17 mm hosszú. Fejpajzsa teljesen sárga vagy csak keskeny hosszanti fekete foltos, alsó szegélye egyenesen levágott, a sarkok tompaszögűen lekerekítettek. Az utolsó csápostorízeken alul finom 2-2 csápízgerinc található. Az utolsó hátlemez legtöbbször teljesen sárga, tövén fekete, olykor ott csak 3 fekete pont látható. Az ivarkészülék belső fogója a vége előtt hirtelen, tompaszög alakúan kiugró és hosszan szőrözött, a lapát kétágú hegye lekerekített.

Elterjedése

Eurázsiában honos, Franciaországtól és a Brit-szigetektől (ahol csak 1987-ben jelent meg, de azóta széleskörűen elterjedt) Japánig. Délen ritka. Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken (Bükk, Mátra, Kőszegi-hegység) fordul elő.

Életmódja

15 (ritkán akár 35 cm) átmérőjű, függő, halványszürke papírfészkét főleg elhagyott épületek, kerti házak, csűrök padlásán készíti, ritkábban fákon, föld alatti üregben is fészkel. Belül 2-6 lépből áll. Az embert csak ritkán támadja meg. Különféle virágokat (pl. ernyősöket) látogatnak. Néha egy fészekben él az élősködő ál-szászdarázzsal és neveli az ivadékait. A királynő áttelel és április-májusban új fészket alapít.

Magyarországon nem védett.