Szász darázs

Szász darázs
	Pihenő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Redősszárnyú-darázs alkatúak (Vespoidea);
Család:	Valódi darazsak (Vespidae);
Nem:	Dolichovespula;
Faj:	D. saxonica;
Tudományos név
	Dolichovespula saxonica; (Fabricius, 1793)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szász darázs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szász darázs témájú médiaállományokat és Szász darázs témájú kategóriát.

A szász darázs (Dolichovespula saxonica) a rovarok (Insecta) osztályának a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a valódi darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A szász darázs elterjedési területe egész Európa, Szibéria és Észak-Amerika. Rendszeresen előfordul és gyakori.

Megjelenése

A szász darázs 1-1,8 centiméter hosszú. Meghatározása nehéz, mégis általánosan ismert. Németországban a padlások és kerti házak jellegzetes darazsa. Sajnos az emberek a szúrása miatti félelmükben fészkeikből igen sokat elpusztítanak, pedig a darazsak csupán akkor szúrnak, ha veszélyben érzik magukat. Fullánkjuk más felépítésű, mint a méheké. Az utóbbiak meleg vérű élőlény testébe szúrva elpusztulnak, mert horgas végű fullánkjuk megakad, és kihúzáskor kitépődik a méh testéből. Ezzel szemben a darazsak fullánkján nincs horog, az állat a szúrás után könnyen kihúzhatja.

Életmódja

A szász darázs kultúrterületek és erdők lakója. Tápláléka rovarokból és pókokból áll.

Szaporodása

A telet csak a megtermékenyített fiatal nőstények élik túl, melyek tavasszal padláson vagy védett lombkorona alatt építik meg gömbölyű, szürke fészküket.

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap