Szász Károly (közgazdász)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk Szász Károly közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Szász Károly (egyértelműsítő lap).
Szász Károly
Született1957. január 10. (67 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeelnök (2010. július 1. – 2013. szeptember 30.)
IskoláiMarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (–1981)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szász Károly (Budapest, 1957. január 10. –) magyar közgazdász, bankár, 2014-től a Semmelweis Egyetem kancellárja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) volt elnöke 2000–2004, valamint 2010–2013 között. Ő vezette a PSZÁF-ot, amikor a felügyelet 2003-ban kirobbantotta a Kulcsár Attila nevéhez kötődő brókerbotrányt, majd Szászt a nyílt utcán súlyosan bántalmazták.[1][2] 2004. május 18-án Medgyessy Péter miniszterelnök szocialista-szabaddemokrata koalíciója Sáray Éva elnökhelyettessel együtt jogellenesen menesztette.[3]

Életpályája[szerkesztés]

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1981-ben. 1986-ban az Egyesült Államok monetáris politikájáról írta egyetemi doktori disszertációját.

1981-től három évig a TESCO Külkereskedelmi Vállalat üzletkötője volt, majd 11 évig a Közép-Európai Nemzetközi Banknál (CIB) dolgozott különböző beosztásokban: közgazdasági területen, a lebonyolítási részlegen, később a nemzetközi bankkapcsolati osztály referense, a CIB győri első bankfiókjának vezetője, majd vállalatfinanszírozási főosztályvezető. 1995-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank vállalati üzletág igazgatója lett és a bank ügyvezetésének tagja. Másfél évvel később ismét a CIB-nél dolgozott, 1998-ban a HypoVereinsbank Hungaria Rt. igazgatósági tagja, a vállalati üzletágért felelős társvezérigazgató lett. 1999-ben a Konzumbank vezérigazgatójává nevezték ki.

A PSZÁF elnökeként[szerkesztés]

2000-től 2004-ig a PSZÁF elnöke volt. Azon kevés kulcsposzton lévő állami hivatalnok közé tartozott, akik posztjukon maradtak, amikor a Fidesz vezette koalíció kormányát 2002 nyarán az MSZP-SZDSZ kormány váltotta. A szintén a Fidesz-kormány idején kinevezett Járai Zsigmond MNB-elnökkel, Polt Péter legfőbb ügyésszel, Mellár Tamással, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökével és a Magyar Rádió elnökével, Kondor Katalinnal együtt a kormánypárti politikusok és sajtó célkeresztjébe került.[4] „Szász Károllyal és a vele hasonlókkal szemben úgy kell eljárni, hogy vagyonelkobzás és onnantól kezdve tárgyalunk, hogy meddig fog börtönben ülni,” - mondta 2003-ban Török Zsolt szocialista képviselő.[5] Szász maga sem takarékoskodott a kormányt bíráló megjegyzésekkel, de elnöki ciklusa lejárta előtt elmozdítani nem tudták törvényesen.

Végül a kormánykoalíció az Európai Unió bírálata ellenére úgy távolította el, hogy átírták a PSZÁF-ról szóló törvényt, átalakítva a felügyelet teljes szervezetét. A Legfelső Bíróság 2007. december 9-én mondta ki jogerősen, hogy eltávolítása jogellenes volt és jár neki az ítélet meghozataláig a PSZÁF-elnöki illetmény és kamatai. (Korábban a bíróság ugyancsak jogellenesnek mondta ki a KSH vezetőinek eltávolítását Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök idején.[6][7])

Sólyom László köztársasági elnök 2010. július 1-jén nevezte ki újra a PSZÁF élére, Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára.[8][9] Ezt a tisztséget egészen a PSZÁF MNB-be való beolvasztásáig, 2013-ig töltötte be.

Az OTP csoportnál[szerkesztés]

Eltávolítása után, 2004 augusztusától az OTP Bank elnöki tanácsadója lett. Amikor az OTP 2006 elején megvásárolta a szerbiai Niska Banka nevű bankot, vezérigazgatója Szász Károly lett.[10] Az OTP Banka Srbija névre keresztelt banknak 2008 elején 106 fiókja volt.[11] 2008. október 9-étől feladatát Auth Henrik vette át, ő maga pedig visszatért Budapestre, hogy ismét elfoglalja az OTP elnöki tanácsadói posztját.[12]

A Semmelweis Egyetem élén[szerkesztés]

2014. október 31-én Balog Zoltán miniszter a Semmelweis Egyetem kancellárjává nevezte ki.[13]

Rehabilitációja[szerkesztés]

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2004. május 18-án leváltott elnöke, Szász Károly és elnökhelyettese, Sáray Éva közszolgálati jogviszony megszüntetése tárgyban indított perében a Legfelsőbb Bíróság 2007. december 7-én kézbesített ítéletében jogerősen megállapította, hogy az akkori pénzügyminiszter, Draskovics Tibor az érintett vezetők közszolgálati jogviszonyát jogellenesen számolta fel.[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Megverték a PSZÁF elnökét
  2. ↑ Szász Károly megverése miatt hallgatták ki Kulcsárt
  3. ↑ Jogellenes volt Szász Károly kirúgása
  4. ↑ Ne szólj Szász, nem fáj fejem! (2003. szeptember). [2007. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
  5. ↑ reakcioblog.hu
  6. ↑ KSH-elbocsátások: személyes bosszúk, politikai segédlettel?. [2007. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 11.)
  7. ↑ "Személyes indulatok" A KSH elnökhelyettese bírálja Soós Lőrincet
  8. ↑ Sólyom kinevezte Szász Károlyt a PSZÁF élére - origo.hu, 2010. július 1.. [2010. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 9.)
  9. ↑ Szász segítené a devizahiteleseket - index.hu 2010. július 8.
  10. ↑ Megindult az OTP szerbiai akvizíciója privatbankar.hu, 2006. március 7.
  11. ↑ Átalakulnak az OTP szerbiai fiókjai Archiválva 2008. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben mfor.hu, 2008, február 27.
  12. ↑ Auth Henrik váltja Szász Károlyt 24.hu, 2008. október 14.
  13. ↑ http://pharmaonline.hu/cikk/szasz_karoly_lett_a_befuto_a_sote_n
  14. ↑ Pert nyert a korábbi PSZÁF-elnök Draskovics ellen

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szász_Károly_(közgazdász)&oldid=26951807”