MKB Bank

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Magyar Külkereskedelmi Bank szócikkből átirányítva)
MKB Bank Nyrt.
Típuskereskedelmi bank
JogelődPesti Magyar Kereskedelmi Bank
Alapítva1950
Megszűnt2023. április 30.
Székhely1056 Budapest, Váci utca 38.
Vezetők
  • Dr. Barna Zsolt
  • Egerszegi Ádám
  • Ginzer Ildikó
  • Szabó Levente
  • Dr. Mészáros Beatrix
  • Martzy Antal
  • Dobi Kitti
  • Dr. Szomolai Csaba
  • Pecsenye Roland
Iparágpénzügyi szolgáltatás
FormaNyrt
Termékekbanki szolgáltatások
Összes vagyon1 865,162 milliárd forint (2015. június 30.)
Alkalmazottak száma1530 fő (2019. féléves adat)

Magyar cégjegyzékszám01-10-040952
A MKB Bank Nyrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz MKB Bank Nyrt. témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az MKB Bank Nyrt. (röviden: MKB, korábban Magyar Külkereskedelmi Bank) egy magyarországi általános kereskedelmi bank, melyet 1950-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank államosítása utáni átalakításával és átnevezésével hozott létre az akkori kommunista rendszer, hogy a Magyar Népköztársaság külkereskedelmi pénzügyleteit egyetlen helyen tudja kezelni.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésekor a bank normál kereskedelmi bankká alakult át, majd 1994-ben privatizálták. Ezután a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank (BayernLB) magyarországi leánybankja volt. 2014-ben megvásárolta a magyar állam.

Az MKB Bank Magyarország ötödik legnagyobb bankja volt,[1] mielőtt 2022-ben egyesült a Budapest Bankkal, melynek következtében a második legnagyobb hazai bankká vált.

2023. április 30-án megszűnt, technikailag úgy, hogy a Takarékbank beolvadt az MKB-ba, és az egyesült entitás MBH Bank Nyrt. néven folytatja.[2]

Története[szerkesztés]

A második világháború után kiépülő kommunista rendszer a bankokat államosította és saját elképzelései szerint átszervezte, vagy megszüntette. Így történt Magyarország első modern értelemben vett bankjával is, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal (amit 1841-ben alapítottak). A rendszer ezt a bankot szervezte át külkereskedelmi ügyleteinek lebonyolító bankjává és ennek adta 1950-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank elnevezést.

Salusinszky István vezérigazgató irányítása alatt tevékenységi köre hamar kibővült az összetett külkereskedelmi ügyletek szervező, irányító, finanszírozó és lebonyolító munkájával is.

1987-ben a kétszintű bankrendszer bevezetésével az összes nem kereskedelmi banki funkcióit más bankok illetve állami cégek vették át, az MKB pedig általános kereskedelmi bank lett.

1994 és 1996 között több lépcsőben privatizálták a bankot, ami így a Bajorország 94%-os tulajdonában lévő Bayerische Landesbank (BayernLB) többségi tulajdonába került; 2010-ben a részvények 89,89%-át birtokolták. A fennmaradó hányad a BAWAG P.S.K. osztrák bank tulajdonában volt (2010-ben 9,77%), míg 0,34%-ot birtokoltak egyéb cégek.

2003-ban az MKB felvásárolta a Konzumbankot, amit 2004-ben teljesen beolvasztott. 2005-ben többségi tulajdonos lett a bolgár Unionbankban, 2006-ban pedig a romániai Romexterra Bankban (ma: Nextebank).

A gazdasági világválság következtében a BayernLB kötelezettséget vállalt, hogy nemzetközi leányvállalataitól megtisztítja a portfólióját, így 2013-ban az Unionbankot megvette a bolgár Fibank, 2013. december 31-én eladták a Nextebankot, és 2016 végéig az MKB Bank értékesítésének is meg kellett történnie az Európai Bizottság döntésének értelmében.[3]

2014 júliusában a magyar állam vásárolta meg a BayernLB-től, akik 2014. szeptember 30-tól lettek a bank tulajdonosai. 2014 decemberétől az Európai Unió felügyeletével szanálási és reorganziációs folyamatokat indított az új tulajdonos.

2019 januárjában a Mészáros család és üzlettársuk Szíjj László építési vállalkozó, együttesen 81,5 százalékos tulajdonosai lettek az MKB Banknak.[4] 2019 júniusától az MKB Bank részvényeivel kereskedni lehet a Budapesti Értéktőzsdén, a bank neve ezáltal MKB Nyrt-re változott.[5]

2020 végén a bank részvényeit a Magyar Bankholding Zrt.-be apportálták.

2021. december 15-én az MKB Bank közgyűlése, valamint a Budapest Bank és a Takarék Csoportot tulajdonló Magyar Takarék Bankholding Zrt. legfőbb döntéshozó szervei jóváhagyták a Budapest Bank, az MKB Bank és a Magyar Takarék Bankholding egyesítésére vonatkozó fúziós menetrendet.

2022. február 4-én a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte az MKB Bank és a Budapest Bank fúzióját. Az egyesülés 2022. március 31-én történt meg. A Budapest Bank beolvadt az MKB Bankba. Az egyesült bank átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven folytatja működését. Az egységes pénzintézeti brand bevezetése a tervek szerint 2023 elején valósul meg, innentől a bank MBH Nyrt néven folytatja működését. Az egyesült bankhoz az előzetes tervek szerint 2023 májusában csatlakozik majd a Takarék Csoport is. A tulajdonos továbbra is a Magyar Bankholding Zrt. lesz, az ügyfélkiszolgálás zavartalanul, a későbbiekben több helyszínen folytatódik majd.[6][7]

Gazdálkodási adatok[szerkesztés]

A bankszámlával rendelkező lakossági ügyfelek száma 2015 első félévének végén megközelítette a 200 ezret, a vállalatiaké meghaladta az 53 ezret. A lakossági megtakarításokban (betét, kötvény, befektetés alap) elért piaci részesedés ugyanekkor 5,2, a  hitelezésben – a jelzáloghitelezési tevékenységnek köszönhetően – 7,1 százalék volt. A nem pénzügyi vállalati hitelezésben 12,2, faktoringban 10 százalék, míg betétállományban 8,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett 2015 júniusának végén. A privát banki ügyfelek száma 2015. június 30-án meghaladta az 1900-at, a kezelt vagyon a 313 milliárd forintot.[8]

Szponzori tevékenység[szerkesztés]

Az MKB Bank 2005 és 2015 között fő szponzora volt a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-Veszprém KC csapatának, illetve, valamint 1996 óta támogatja a kajak-kenu szövetséget is. Leányvállalata, az MKB-Euroleasing 2005-től 2011-ig fő szponzora volt a magyar női kosárlabda-bajnokság első osztályában szereplő MKB-Euroleasing Sopron csapatának, illetve a Csata DSE és a Vasas női kosárlabda-csapatának is.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mészáros Lőrinc befolyásoló részesedést szerzett az MKB Bankban. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.)
  2. https://telex.hu/gazdasag/2023/04/25/vasarnap-egyesul-az-mkb-es-a-takarekbank-az-atallas-miatt-bankszunnap-es-fennakadas-lehet
  3. Eladta román leányát az MKB Bank
  4. Hivatalos: Mészáros és üzlettársa az egyik legnagyobb magyar bank 81,5 százalékos tulajdonosa. [2019. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  5. Tőzsdére megy az MKB. hvg.hu , 2019. június 17.
  6. Engedélyezte az MNB az MKB és a Budapest Bank egyesülését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 7.)
  7. Az MKB Bank története (magyar nyelven). mkb.hu. (Hozzáférés: 2022. május 17.)
  8. 2015-ös féléves jelentés Archiválva 2015. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, mkb.hu (hozzáférés: 2015. október 2.)

Források[szerkesztés]