Syngenta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Syngenta egy világméretű, svájci eredetű vegyipari és biotechnológiai cég, ami elsősorban vetőmagvakat és növényvédő szereket árul. A vállalat a harmadik legnagyobb kereskedelmi vetőmagcég a világon és mind a svájci, mind a New York-i értéktőzsdén forognak a papírjai. A cég forgalma 2010-ben meghaladta a 11 milliárd dollárt és világszerte 26,000 embert foglalkoztat. A génmódosított technológiákban játszott szerepe miatt a vállalatot számos kritika érte.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A svájci Bázelben székelő vállalat 2000-ben jött létre a Novartis mezőgazdasági és a Zeneca mezőgazdasági vegyipari részlegének összeolvadásával, ám története ennél jóval régebbre nyúlik vissza.

Az 1758-ban alapított Johan Rudolf Geigy-Gemuseus, az 1876-ban alpított Sandoz és az 1884-ben alapított Ciba 1995-ben hozta létre a Novartist, míg a Zeneca az AstraZeneca cég része volt korábban.

A vállalat 2004-ben felvásárolta az észak-amerikai Advanta céget és a Garst and Golden Harvestet, 2005-ben pedig tiltakozott a génmódosított élelmiszerek svájci betiltása ellen.[1]

2007-ben egy brazil parasztszervezet, a Landless Workers' Movement elfoglalata a vállalat egy kísérleti farmját, egyfelől a GMO-k elleni tiltakozásként, másrészt művelés céljából. Az események után fegyveresek érkeztek, és a tüntetőkre támadtak, ami halálos áldozatokkal is járt. A földfoglalók szerint a támadók a Syngenta emberei voltak, ám a társaság ezt tagadja és a bíróság sem állapította meg a cég felelősségét.[2][3]

Termékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vállalat termékei két csoportba sorolhatóak, ezek a növényvédő szerek és a vetőmagok. A cég által gyártott vetőmagok közül számos génmódosított, emellett azonban a paraquat tartalmú növényvédő szerről is érkeztek olyan jelentések, mely számos halálesetet köt annak véletlen fogyasztásához. Mára a szer kékre festve és megkülönböztető illattal kerül a piacra, hogy az ilyen eseteket megelőzze.

A társaság egy másik terméke az atrazin ellen is számos kifogást emeltek és az Európai Unióban be is tiltották, más piacokon továbbra is értékesíti a cég.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Swiss Adopt Five-Year GMO Farming Ban
  2. Doyle, Leonard (2007. november 5.). „Brazilian land activist killed in dispute over experimental GM farm”. The Independent. Hozzáférés ideje: 2008. április 18.  
  3. Scarance, Guilherme (2008. február 23.). „Aliados nos EUA atacam "criminalização" do MST”. O Estado de São Paulo. Hozzáférés ideje: 2008. április 18.