Švejk
| „ | Nagy idők nagy embereket kívánnak. | ” |
| – Švejk | ||
Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője.
Előfordulása[szerkesztés]
1911-ben jelent meg az az első öt humoreszk, amelyekben Jaroslav Hašek először rajzolta meg Švejk alakját. A K. u. k. hadsereg leírása itt még felületesebb, mint a fő műben, mert csak Josef Mach nevű cseh költőbarátja elbeszéléseiből ismerte Hašek a katonaságnál dúló állapotokat.
Švejk, a derék katona, a háború előtt
- Švejk Itália ellen vonul
- Švejk misebort szerez
- Švejket szuperarbitrálják
- Švejk megtanul bánni a lőgyapottal
- Švejk fellendíti a hadirepülést
(Megjelent: Fekete-sárga panoptikum. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Pozsony, 1956. Fordította Tóth Tibor.)
A figura híressé végül az 1923-as Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regény címszereplőjeként vált.
Jellemvonásai[szerkesztés]
A könyv az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt mint passzív ellenállót.
A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt kell vennie az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.
A szatirikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafüzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze.
Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.
Ábrázolása[szerkesztés]
A regényhez Josef Lada készített örökérvényű illusztrációkat.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "Švejk, a derék katona kalandjai képekben" fordította Tandori Dezső, Helikon Kiadó, 1982. ISBN 963 207 658 3
Források[szerkesztés]
- Radko Pytlík: A csavargó liba (Kossuth, Bp., 1981)
- Josef Lada: Švejk, a derék katona kalandjai képekben (Helikon Kiadó, 1982) Fordította Tandori Dezső. ISBN 963 207 658 3 Pontos hivatkozás!
Online szövegek[szerkesztés]
- Švejk, a derék katona a háború előtt – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Švejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban – Magyar Elektronikus Könyvtár
- Infanteriszt Svejk ford. Karikás Frigyes, Bp: Anonymus, 1945. – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára REAL-EOD Repozitórium
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Képek a Švejkből Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Josef Lada, az illusztrátor Archiválva 2006. június 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – németül
- Švejk a veszprémi színházban
- A prágai Kehely vendéglő
