Suðuroy
Suðuroy | |
A Beinisvørð a tenger felől | |
Közigazgatás | |
Ország | Feröer |
Régió | Suðuroy régió |
Legnagyobb település | Vágur |
Népesség | |
Teljes népesség | 4603 fő (2016) |
Népsűrűség | 29,6 fő/km² |
Vágur népessége | 1352 fő (2020. jan. 1.) +/- |
Földrajzi adatok | |
Szigetcsoport | Feröer |
Terület | 164,71[1] km² |
Hosszúság | 32 km |
Szélesség | 9,0 km |
Tengerszint feletti magasság | 610 m |
Legmagasabb pont | Gluggarnir |
Időzóna | UTC±00:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 61° 32′, ny. h. 6° 51′61.533333°N 6.850000°WKoordináták: é. sz. 61° 32′, ny. h. 6° 51′61.533333°N 6.850000°W | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Suðuroy témájú médiaállományokat. |
Suðuroy (dánul: Suderø) Feröer legdélibb szigete. Nevének jelentése is Déli sziget.
Földrajz
[szerkesztés]Suðuroy Sandoytől délre fekszik, így Feröer legdélibb szigete.[2]
A negyedik legnagyobb sziget, területe 163,7 km². Az itt található 55 csúcs közül legmagasabb a Gluggarnir (610 m), de a leghíresebb minden bizonnyal a Beinisvørð, amelyet a feröeri költő, Nólsoyar Páll is megénekelt. A sziget legdélebbi pontján található az Akraberg világítótorony.
A nyugati part végig meredek sziklafalakból, madársziklákból áll, csak két helyen – Hvalbánál és Vágurnál – szakítja meg egy-egy lapos földnyelv.[2] Ennek megfelelően a legtöbb település a keleti parton található.
Élővilág
[szerkesztés]A sziget madárvilága ennek jelentőségű. A fészkelőhelyek főként a sziget északnyugati partjain találhatók. Évente mintegy 200 000 pár tengeri madár költ ezeken a területeken. A legjelentősebb fajok az északi sirályhojsza (100 000 pár), a háromujjú csüllő (39 200 pár), a lunda (20 000 pár), a lumma (31 900 egyed), az európai viharfecske (2500 pár), a fekete lumma (400 pár) és az üstökös kárókatona (200 pár).[3]
A szigeten jelen lévő vándorpatkány-állomány veszélyt jelent a fészkelő madarakra.[3]
Népesség
[szerkesztés]A sziget lakói relatív elszigeteltségük miatt mind nyelvjárásukban, mind kultúrájukban kicsit eltérnek az ország többi lakójától. Az itteni embereket érzelmesnek, nyíltnak és barátságosnak tartják.[2]
Legrégebbi települése Froðba, a legfontosabb Tvøroyri.
Év | Lakosság |
---|---|
1986. január 1.[4] | 5847 |
1991. január 1.[5] | 5797 |
1996. január 1.[6] | 5080 |
2001. január 1.[7] | 4956 |
2006. január 1.[8] | 4942 |
Közlekedés
[szerkesztés]A szigetet kétórás hajóút választja el Feröer többi részétől.[2]
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szigetek területe nem tartalmazza a partjaik mentén található holmok és sziklazátonyok területét. Oyggjastøddir (feröeri nyelven). Umhvørvisstovan, 2009. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 29.)
- ↑ a b c d Suðuroy and Dímun (angol nyelven). Faroe Islands Tourist Guide 2009. [2009. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 23.)
- ↑ a b BirdLife IBA Factsheet, FO019 Suduroy (angol nyelven). BirdLife International, 2009. (Hozzáférés: 2009. május 28.)
- ↑ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2008. október. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2008. október. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2008. október. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2008. október. [2008. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
- ↑ Changes in population, by village/city, month, immigration and emigration (angol nyelven). Hagstova Føroya, 2009. február 9. [2009. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 13.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Idegenforgalmi irodák (feröeri, dán, angol)
- Suðurrás - suðuroyi hírportál (feröeri)
- Légifotók Archiválva 2008. április 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (Anfinn Frederiksen) (angol)
- Suðuroyar Sjúkrahús - Suðuroyi Kórház (feröeri)