St. Hubertus (likőr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
St. Hubertus
Hubertus logó2.png

Típus Gyógynövény Likőr
Származási hely Magyarország
Alapítás 1901
Gyártó Zwack Unicum Nyrt
Főbb összetevők medicinal plant
Alkoholtartalom33%%
A gyártó weboldala

A St. Hubertus a Zwack Unicum Nyrt. egyik termékcsaládja, amelybe három növényi likőr tartozik. Az „eredeti” St. Hubertus 1901-ben jelent meg, amit 2004-ben egészített ki a St. Hubertus 33, majd a 2015-ben a St. Hubertus Erdei. A St. Hubertus likőrmárkát eredetileg a Braun Testvérek hozta létre a 20. század elején. Az „eredeti” változat korábbi, 40%-os[1] alkoholtartalmát több lépcsőben 33%-ra csökkentették, a további két kiadást pedig a megjelenésüktől kezdve 33% alkoholfokkal palackozták.

Gyártása[szerkesztés]

Klasszikus magyar gyógynövénylikőr tradicionális és titkos recept alapján készül.A St. Hubertus likőrök alapja finomszesz, a gyógynövénykivonatok- és a tölgyfahordós érlelés mind hozzájárulnak az ital jellegzetes íz-, és illatvilágához. Kizárólag természetes anyagokat tartalmaz. [1][2][3]

Az 1901 óta ismert St. Hubertus recept továbbfejlesztett változata 33 gyógy – és fűszernövény kivonatolásával, mint narancs, narancsvirág és édesgyökér, melyet az ánizs lágy, enyhén keserű íze egészít ki. Ízvilágát a kivonatok tölgyfahordós érlelése teszi teljessé.[4]

Az eredeti St. Hubertus édes ízének kiegyensúlyozásaként került bevezetésre az erdei bogyós Hubertus kissé savanykásabb, fanyarabb ízvilággal. Erdei bogyók és füvek kivonatolásával készül, mint a bodzavirág, a narancsvirág, a szeder és az izsópfű. [5]

Története[szerkesztés]

Régebbi likőrcímkék

Az első magyar likőrgyártó vállalkozások a 19. századtól kezdtek nevezetessé válni. Az első likőrgyárosok gyakran egyaránt foglalkoztak borkereskedéssel, szeszfőzéssel, illetve ecetgyártással. A legrégebbi hazai ecet- és likőrgyárat Braun Lajos alapította 1839-ben. A vállalkozás hamar ismertté vált és sorra nyerte a hazai és külföldi kiállítások díjait, egyik korai oklevelüket Kossuth Lajos és gróf Batthyány Lajos is ellátta kézjegyével. Kezdetben a Braun likőr mellett már brandyt és rumot is készítettek. Braun halála után fiai vitték tovább a hagyományt és „Braun Testvérek” néven a századfordulón 80-90 munkást foglalkoztattak üzemükben. Abban az időben egyre nagyobb versenyhelyzet alakult ki és az ismert márkák mellett (például a budapesti Dréher-féle Cabinet Brandy, az esztergomi Shrank Testvérek Meggy lelke likőrje, valamint a pécsi Geiger Kálmán által gyártott Mecseki itóka) mellett is igazi hírnevet vívott ki magának saját találmányuk a Hubertus.

Braun Géza ötlete alapján a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1904. november 10-én kapta meg a védjegy besorolást 12009. sorszám alatt, kék alapon arany dombornyomásos, St. Hubertus felirattal. További termékeik voltak még a Braun brandy és Braun Cherry brandy. Az akkor már részvénytársasági formában működő vállalat a harmincas években jutott a csúcsra és 6 millió pengő körüli forgalmat ért el. Az üzlet apáról fiúra szállt és a család tagjai soha nem szerepeltek a politika vagy a közélet színterén. A Braun Testvérek Rt.-t 1949-ben államosítják, ami azt jelenti, hogy a termelés szünetelt és az üzem pedig leállt az 1956-os harcok során, hiszen a korábbi épületek is elpusztultak. A „pártállami Hubi” azonban nem, hiszen a Magyar Likőripari Vállalat, majd 1984-től a Budapesti Likőripari Vállalat (Buliv) készítette továbbra is.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

Az 1991-es privatizációja során gyártási engedélyét – akárcsak a Széchenyi lánchíd újjáépítésének tiszteletére 1949-ben gyártani kezdett Lánchíd brandyt – a Zwack Unicum Nyrt. szerezte meg. A St. Hubertus az ezredfordulón jelentős márkafejlesztésen ment keresztül, melynek során a korábbi, pártállamban ráruházott kommersz szerepnél feljebb pozícionálták.

Megjelenésében megmaradt a vadászok védőszentjére Szent Hubertuszra utaló szarvas fej, az agancsok közötti keresztmotívum és a kék-arany színvilág, az üveg azonban egyedi kivitelű, előkelőbb benyomást tükröző lett. St. Hubertus 33 néven „a fiatalabb generációt megcélozva” jelent meg kesernyésebb változata, a St. Hubertus 33, aminek neve az ízesítéséhez felhasznált harmincháromféle gyógynövényről és 33%-os alkoholtartalmáról kapta, mert ez utóbbiban is különbözött az „eredeti” St. Hubertus akkori, 36%-os palackozásától. A címketerve a St. Hubertuséhoz hasonló, de sötétkék-ezüst színekben. A 2000-es években a a Zwack Unicum Nyrt. több hazai zenei fesztiválon és fiatalok részére szervezett táborokban is megjelent támogatóként vagy szervezőként, elsősorban a St. Hubertus 33-at népszerűsítve.[6]

Logó[szerkesztés]

A St. Hubertus logója Szent Hubertusz legendájára utal és egy szarvasfejet ábrázol, amelynek agancságai között egy fénylő kereszt látható.

Hubertus a legenda szerint szenvedélyes vadász volt, és egy nagypénteki vadászat alkalmával pompázatos szarvast pillantott meg, agancsai között fénylő kereszttel. Hubertusz e jel hatására magába szállt és felhagyott a vadászattal.

A Szent Hubertusz legenda[szerkesztés]

Szent Hubertusz fiatalon igen kicsapongó életet élt. Nagy Pénteken vadászni indult az erdőbe, amikor hirtelen egy szarvas jelent meg előtte, agancsai között egy kereszttel. Közben egy hangot hallott: „Hubertus, amennyiben nem változtatsz az életeden és nem térsz meg, akkor gyorsan a pokolba jutsz.” „Mit kell tennem?” - kérdezte. „Menj és keresd meg Lambertet, a továbbiakban ő fog téged vezetni.”.

Szent Lambert ekkor Maastricht püspöke volt, ezért Hubertus arrafelé vette az útját. Hubertusz Szent Lambert halála után egy látomás hatására 720-ban Maastrichtből Liege-be szállíttatta a püspök maradványait. A következő évben székesegyházat alapítottak ugyanitt, később pedig az emlékhely hatására indult el a város hatalmas fejlődése, így vált Szent Hubertusz a város alapítójává és első püspökévé.

Szent Hubertusz 727-ben halt meg, útban egy templomavatóra. Érezvén közelgő halálát, saját búcsúbeszédének mormolása közben hirtelen megbetegedett és hat nap múlva meghalt. 825-ben szállították csontjait Amdainbe, amit azóta róla neveztek el. Koporsója a XVI. században eltűnt.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b szerk.: dr. Sólyom Lajos: Likőripari Kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, 199. o. (1978). ISBN 963-203-411-X 
  2. A Nagy Kommerszteszt. Tizenegy súlyos töményet kóstolt az Index mindenre elszánt csapata. Index.hu. (Hozzáférés: 2009. október 3.)
  3. Márkáink – St. Hubertus. Zwack Unicum Nyrt.. (Hozzáférés: 2020. május 7.)
  4. St. Hubertus 33. Zwack Webshop. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
  5. Zwack. zwackwebshop.hu. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  6. St. Hubertus színpad az ital hivatalos weboldaláról. [2008. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 3.)

További információk[szerkesztés]