Srednji Bušević (Krupa na Uni)
| Srednji Bušević | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Krupa na Uni |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 267 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 15,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,03 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 59″, k. h. 16° 12′ 47″44.949700°N 16.213100°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 59″, k. h. 16° 12′ 47″44.949700°N 16.213100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Srednji Bušević (szerbül: Средњи Бушевић) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 78, közúton 113 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 43, közúton 65 km-re nyugatra, az Una völgyétől keletre, a Blatna folyásától nyugatra elterülő hegyvidéken, a Buševica-patak völgye felett fekszik. A központból csodálatos kilátás nyílik a környékre. A falu magasan fekszik, így az egyik oldalról remek kilátás nyílik a Grmeč-hegységre és a Grmeč alatti településekre. A másik oldalon pedig még a Kozara-hegységet is látni lehet. Természetesen számos környező település is látható. Környéke dombos terület erdőkkel, rétekkel, tisztásokkal. A tájon béke és csend uralkodik.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 462 | 267 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 5 | 0 |
| Összesen | 470 | 267 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. Középkori templomának és temetőjének maradványa a Crkvina nevű lelőhelyen található.[5]
Az egykor egységes Bušević, amely ma Srednji és Gornji Bušević településekre oszlik, 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 176 házat és 1096 ortodox szerb lakost számláltak.[6] 1910-ben Bušević területén két község, Bušević-Blatna és Bušević-Šljivovac feküdt, mindkettő kizárólag szerb lakosságú volt.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 72 házat és 491 lakost számláltak.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Srednji Bušević település nagyobb, 17,03 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez, kisebb 1,47 km2 területű része pedig a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjába Bosanska Krupa településhez került. A mai népesség a réginél jóval kisebb. Összehasonlítva az 1971-es népszámlálás adatait a legutóbbival, megállapítható, hogy a falu elhagyásának tendenciája már jó pár évtizede tart. A lakosok többsége a több pénzért külföldre távozott, azonban nagyon gyakran visszatérnek szülőföldjükre, főleg nyaralásra. A legnagyobb összejövetel Ilindán van. [3]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Bušević késő középkori templomának és temetőjének maradványai a Crkvina lelőhelyen. A megmaradt alapfalak arra utalnak, hogy a templom kis méretű volt, hosszúkás hajóval és a keleti oldalt lezáró félköríves apszissal. Az északi falából történt kőkitermelés alkalmával hamvasztásos sír került elő. Az apszis mellett egy egyszerű, jellegzetes középkori délszláv sírkő, ún. stećak állt.[5]
- A régi Bušević falu kellős közepén, a mai Srednji Bušević központjától délkeletre, van egy útkereszteződés. A kereszteződésben van egy emlékmű, amely három emlékműből áll: az elsőt a legutóbbi háborúban elhunytaknak, a másodikat a második világháborúban elesetteknek, a harmadikat pedig Bušević leghíresebb személyének, Petar Popović Pecijának szentelték. Pecija a török elleni lázadás idejében élt híres hajdú volt. Az 1858-as és 1875-ös első és második parasztlázadás helyi vezetője volt, aki egész életét a népéért való harcnak szentelte. Az emlékegyüttes igényesen díszített, látható, hogy a lakók nagy figyelmet fordítottak rá.[3]
- A kereszteződés közelében található a Donji Dubovik "Branko Ćopić" általános iskola regionális tagozatásnak épülete is. Mérete bizonyítja, hogy mennyi diákja volt valaha a mostanihoz képest. Az iskola mellett, az út és az erdő között egy szép focipálya is található.[3]
- A kereszteződés másik oldalán található az Úr mennybemenetelének (Vaznesenja Gospodnjeg) tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templomot 1894. augusztus 21-én szentelték fel. 1941-ben az usztasák lerombolták. A méreteivel és szépségével is kitűnő templomot az elmúlt időszakban újították fel. Felszentelése, amint azt a templomban elhelyezett emléktábla hirdeti, 2006. augusztus 1-jén volt. A templom gyönyörű természeti környezetben található. A templom mellett található a helyi lakosok gyülekezőhelye is - egy öreg fa alatt egy pad asztalokkal. A hely ideális a természetben való pihenéshez és kikapcsolódáshoz.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- ↑ a b c d e Selo Bušević. facebook.com . (Hozzáférés: 2024. május 10.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. május 8.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. február 14.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 121. o.
További információk
[szerkesztés]
