Veliki Dubovik (Krupa na Uni)
| Veliki Dubovik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Krupa na Uni |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 28 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 28,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 0,97 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 47″, k. h. 16° 17′ 26″44.846400°N 16.290600°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 47″, k. h. 16° 17′ 26″44.846400°N 16.290600°E | |
 | |
Veliki Dubovik (szerbül: Велики Дубовик) falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben. Veliki Dubovnik falunak a Szerb Köztársaság területéhez került része.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 69, közúton 120 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 39, közúton 71 km-re délnyugatra levő, patakvölgyek által szabdalt, dombos területen fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 98 | 28 |
| Bosnyák | 291 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 392 | 28 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Veliki Dubovik, Dubovik Turski néven 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom érkezésével szerbek kezdték betelepíteni a Krupa környéki falvakat. Többnyire Likáról érkeztek Podgrmeč területére, és jobbágyként művelték a krupai bégek földjét.[4]
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 28 házat és 192 muszlim lakost számláltak.[5] 1910-ben Glavica, Glibaja, Harbaševica Brdo, Pričelje és Vojskova településrészekkel 103 háza, 280 muszlim és 327 ortodox szerb lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 92 házat és 512 lakost számláltak.[7]
A második világháború idején 1941. augusztus 2-án a felkelők legalább 20 helyi lakost, köztük civileket öltek meg. Évekig elhallgatták a bűncselekményt, a kommunista ideológia pedig a bűncselekményt „az usztasa felett aratott nagy győzelemként” mutatta be, de a meggyilkolt usztasák nevét sehol sem említették. Ugyanis Veliki Dubovikban több Kulenović nevű ember is élt, és az egyikük usztasa volt. Vele egy csoport usztasa járőrözött Dubovik körül, akik őrködtek a falu körül, és ellenőrizték a falut. Miután meghallotta, hogy támadás készül Dubovik ellen, mindenki Bosanska Krupába menekült, védtelenül hagyva a civileket. 1941. augusztus 2-án a hajnali órákban a felkelők több oldalról megtámadták a falut, és megölték a falu lakóit. Az emberek, nem tudva, mit tegyenek, házakba kezdtek bujkálni, egy nagyobb csoport pedig Bobić kereskedő házában bújt meg. Néhányuknak sikerült kiszökniük az erdőbe. Az első támadás után a felkelők házkutatásba kezdtek. A házkutatás során többen is meghaltak. A bűncselekményt elkövető felkelők között volt Branko Ćopić híres költő is. Néhány hónappal később, amikor a felkelők megszállták Bosanska Krupát az ide menekült duboviki túlélőket is megölték. Azért ölték meg őket, hogy ne legyenek szemtanúi a bűncselekménynek. Körülbelül harminc meggyilkolt holttest maradt a faluban.[8] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt. A háború után bosznia-hercegovinai ügyészség vádat emelt három boszniai szerb katona ellen 1992-ben Bosanska Krupa térségéből származó, nem szerbek tulajdonában lévő gyilkosságban, fogva tartásban, kínzásban, nemi erőszakban és kifosztásban való részvétel miatt. A vádirat azt állítja, hogy 1992 májusában tevőlegesen közreműködtek abban, hogy Arapuša, Velika Jasenica, Veliki Dubovik, Zalin, Potkalinje, Krupa város és Zaluge összes nem szerb civilje erőszakkal hagyta el otthonát.[9]
A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Veliki Dubovik település kisebb, 0,97 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez került, míg a település nagyobb 9,05 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Bosanska Krupa község területénél maradt. Ma a település lakossága kizárólag szerbekből áll.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szentlélek eljövetele tiszteletére szentelt ortodox templom a szomszédos Srednji Dubovikon áll.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20290".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 8.
- ↑ "Dr. Rizo Džafić: Šta je to Krajina? Ko su i kakvi su to Krajišnici?". bosanskehistorije.com. Hozzáférés: 2024. május 11.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 119. o.
- ↑ "Veliki Dubovik". bosnae.info. Hozzáférés: 2024. május 12.
- ↑ "Klickovic et al: One Land With Three Landlords". detektor.ba. Hozzáférés: 2024. május 12.
