Srednji Dubovik (Krupa na Uni)
| Srednji Dubovik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| Község | Krupa na Uni |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 146 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 12,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,6 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 18′ 36″44.868600°N 16.310000°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 18′ 36″44.868600°N 16.310000°E | |
 | |
Srednji Dubovik (szerbül: Средњи Дубовик) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Krupa na Uni községben.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 70, közúton 111 km-re nyugatra, Prijedortól légvonalban 39, közúton 62 km-re délnyugatra levő dombos területen fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 423 | 146 |
| Bosnyák | 291 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 3 | 0 |
| Összesen | 719 | 146 |
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dubovik területe a régmúltban is több részre oszlott. A mai Srednji Dubovikot egykor Malićbeg Duboviknak, Mali Dubovikot Alajbeg Duboviknak, Donji Dubovikot pedig az egykori híres harcos, Alibeg Krupić után Alibeg Duboviknak hívták. (A mai Donja Suvaja a Hashimbeg Suhaja, Gornja Suvaja pedig Mahmutbeg Suhaja volt.) Ezeken a helyeken Krupa bégeinek voltak udvarházai, tornyai és csardakjai.[4]
Srednji Dubovik, Malićbeg Dubovik néven 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az osztrák-magyar uralom érkezésével szerbek kezdték betelepíteni a Krupa környéki falvakat. Többnyire Likáról érkeztek Podgrmeč területére, és jobbágyként művelték a krupai bégek földjét. Idővel megvették ezeket az ingatlanokat, mert a gazdagabb krupaiak elkezdtek Törökországba költözni, A falvakból úgy távoztak a muszlimok, mintha a végítélet utolsó napja jönne. Tömegesen távoztak, és értéküknél akár 70%-kal olcsóbban adtak el ingatlanokat. A törökök pedig, mint ügyes keleti kufárok, saját céljaikra használták a kivándorlókat: a balkáni határok őrzésére és Bithynia egészségtelen és kietlen pusztáinak lecsapolására. Senkinek sem jutott eszébe segíteni rajtuk a nehéz helyzetükben.[4]
1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a faluban 28 házat és 148 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben Drobnjaci, Majkića Potok és Zbjeg településrészekkel már 101 háza és 685 ortodox szerb lakosa volt.[6] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a faluban 106 házat és 641 lakost számláltak.[7] 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a falu szerb félkatonai alakulatok ellenőrzése alatt állt.
A daytoni békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a háború előtti Srednji Dubovik település nagyobb, 11,6 km2 területű része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Krupa na Uni községhez került, míg a település kisebb 1,72 km2 területű része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában levő Bosanska Krupa község területénél maradt.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Szentlélek Eljövetele tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom 1878-ban épült a Klisinán és a 20. század elején Banja Luka akkori metropolitája Evegenije Letica szentelte fel. A templom a második világháborúban és a boszniai háborúban is súlyosan megsérült. Helyreállítása 2008. május 27-én kezdődött főként innen származó, ma és Ausztriában és Ausztráliában élő hívek adományaiból. A helyreállítása kilenc évig tartott. A templomot 2022-ben Atanasije bihács-petrovai püspök szentelte fel újra.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.statistika.ba/?show=12&id=20290".
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20290
- 1 2 "Popis 2013 u BiH – Krupa na Uni" (bosnyák nyelven). statistika.ba. Hozzáférés: 2024. május 8.
- 1 2 "Dr. Rizo Džafić: Šta je to Krajina? Ko su i kakvi su to Krajišnici?". bosanskehistorije.com. Hozzáférés: 2024. május 11.
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 232. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 119. o.
- ↑ "Освештан обновљени храм у Крупи на Уни" (PDF). ssr.org. Hozzáférés: 2024. május 12.
