Késesek tornya és Csizmadiák tornya
| Késesek tornya és Csizmadiák tornya | |
 | |
| A Csizmadiák tornyának alapzata | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó  |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 15. század |
| Típus | torony |
| Elhelyezkedése | |
 A Csizmadiák tornya
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 31″, k. h. 25° 35′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 31″, k. h. 25° 35′ 53″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Késesek tornya és Csizmadiák tornya témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Késesek tornya (románul: Turnul Cuțitarilor, németül: Messerschmiedturm) és a Csizmadiák tornya (Turnul Cizmarilor, Schusterturm) a brassói városerődhöz tartozó külső őrtornyok voltak. A Cenk aljában, a várfalaktól délre helyezkedtek el.
Míg a Késesek tornya elnevezésében minden forrás egyetért, addig a Csizmadiák tornya esetében eltérések vannak: egyes monográfiák meg sem nevezik,[1] mások Ezüstművesek tornyaként[2] vagy Szövetkészítők tornyaként[3] említik.
Történetük[szerkesztés]
A tornyok valószínűleg a 15. században épültek fel, hogy felügyeljék a város környékét. A Késesek tornya a Takácsok bástyájától délre helyezkedett el és a Bolgárszeget tartotta szemmel. Hasonlóképpen a Csizmadiák tornya a Szövetkészítők bástyájától délre volt, innen Bolonyára nyílt kilátás.[4]
A tornyokat alacsony falak kötötték össze a bástyákkal, melyek a tornyokon túl is folytatódtak a Cenk felé. Ezeket Viehmauer-nek (marhafal) nevezték, ugyanis egy védett, karámszerű területet fogtak közre az akkor még fásítatlan Cenk oldalában, ahova ostrom idején a Cenk alatti kapun kihajtották a szarvasmarhákat legelni.[5] A falak továbbá megakadályozták az ellenség behatolását a kevésbé erődített délkeleti oldalra.[6] A helyet valószínűleg még a kőfalak és a tornyok emelése előtt is legeltetésre használták, két oldalán paliszádokkal zárva el azt.[1]
1660-ban a Késesek tornya megrongálódott; korabeli feljegyzések szerint egy őrszem égő gyújtóst ejtett egy puskaporos hordóba. A tető és a fal egy része leomlott, de 1667-ben Simon Dietrich városbíró saját költségén kijavíttatta.[1]
A tornyokat a haditechnika fejlődése elavulttá tette. A Késesek tornyát 1820-ban lebontották, mivel már romos állapotban volt, teteje beszakadt.[1] Ugyanebben az időszakban bontották le a Csizmadiák tornyát is: egy 1796-os metszet a Cenk alját a két toronnyal, egy 1824-es már azok nélkül ábrázolja.[7] A Csizmadiák tornyából még látható az alapzat és a Szövetkészítők bástyájához vezető falszakasz részletei.
Képek[szerkesztés]
-
1750-es ábrázolás; a Cenk aljában a Késesek tornya -
A Csizmadiák tornya (bal alsó sarok) a város 1:200-as makettjén -
A Csizmadiák tornyának alapzata (a lépcső jobb oldalán) -
A Csizmadiák tornyának alapzata -
A falszakasz maradványai
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Jekelius 101. o.
- ↑ Zamfir, Anca Maria. Brașovul în imagini – Artă și document (román nyelven). Brassó: Muzeul de Artă Brașov, 16. o. (2010). ISBN 9789730085587
- ↑ Dumitrașcu, Ion; Maximescu, Mariana. O istorie a Brașovului (román nyelven). Brassó: Libris, 99. o. (2017). ISBN 9786068814476
- ↑ Jekelius 76. o.
- ↑ Nussbächer, Gernot. „Die Tuchmacherbastei”, Allgemeine Deutsche Zeitung, 2012. június 23. (Hozzáférés: 2018. szeptember 26.)
- ↑ Nussbächer, Gernot. Caietele Corona (román nyelven). Brassó: Aldus, 61. o. (2016). ISBN 9789737822949
- ↑ Nistor, Minerva. Brașovul in izvoare cartografice și iconografice. Brassó: Cumidava (1976)
Források[szerkesztés]
- ↑ Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928)
| Bástyák |  | |
|---|---|---|
| Kapuk | ||
| Tornyok | ||
| Kapcsolódó | ||
.svg){kind=small}