Beppe Grillo
| Beppe Grillo | |
 | |
| Született | Giuseppe Piero Grillo 1948. július 21. (75 éves) Genova |
| Állampolgársága | olasz |
| Házastársa | Parvin Tadjik (1996–) |
| Gyermekei | hat gyermek |
| Foglalkozása | komikus, politikai aktivista |
| Magassága | 174 cm[1] |
| Politikai pályafutása | |
| Párt | 5 Csillag Mozgalom |
 | |
| Beppe Grillo aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beppe Grillo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Giuseppe Piero Grillo, ismertebb nevén Beppe Grillo (Genova, 1948. július 21. –) olasz komikus és politikai aktivista. Az 5 Csillag Mozgalom korábbi első számú vezetője.[2]
A blogja a legolvasottabbak közé tartozik Olaszországban. Az olasz politikai életben 2008-ban jelent meg, amikor a szicíliai regionális választáson egyéni független jelöltként indult. 2009. október 4-én alapította az 5 Csillag Mozgalmat.
Humorista karrierje[szerkesztés]
Karrierjének kezdete[szerkesztés]
1977-ben figyelte fel rá az olasz televíziózás egyik legismertebb alakja, Pippo Baudo, amikor Milánóban a La Bullona nevű kabaréban lépett fel. Baudo behívta a Rai-hoz, így tette őt ismertté az országban. Ekkor változtatta meg Giúse művésznevét Beppe Grillora. A Secondo voi című kvízműsorban szerepelt 1977-1978 között. 1979-ben a Luna Park és a Fantastico című műsorok vendége volt, ahol Pippo Baudo volt a műsorvezető.[2]
1978-ban a Sanremói Fesztivál műsorvezetője volt Stefania Casinivel, Maria Giovanna Elmivel és Vittorio Salvettivel. Azt ezt követő években rendszeres visszatérő vendége volt humoristaként a fesztiválnak. 1979-ben a Fantasticoban Loretta Goggi komika és Heather Parisi táncosnő volt a műsorvezetőtársa.
1980-as évek[szerkesztés]
A '80-as évek elején két televíziós műsor főszereplője volt: Te la do io l'America (1981) és Te lo do io il Brasile (1984), mindkét műsor 6 részes volt. Ezekben a műsorokban a Grillo amerikai és brazíliai utazásain szerzett tapasztalatit, mindezt komikus színezetben és anekdotákban. 1985-ben a Grillometro című műsort vezette, amiben saját személyes tapasztalatait osztotta meg a közönségével.[2]
Az előadásai egyre inkább szatirikussá váltak, amiknek módja nagyon közvetlen és ütős volt. 1986. november 15-én a Fantastico 7 című szombat esti varietéműsorban nyíltan kritizálta az Olasz Szocialista Pártot és annak főtitkárát Bettino Craxit, az akkori miniszterelnököt emellett Claudio Martelli szocialista politikust.[3]
„ A Kínában megtartott vacsorán...mindenki szocialista volt, a delegációval vacsorázott... Egyszercsak Martelli a legrosszabb alakját hozta... Odahívta magához Craxit és azt mondta: »Figyelj csak, vannak vagy egymilliárdan és mind szocialisták?« Craxi így felelt: »Igen, és?« »Na de - válaszolta Martelli - ha mindenki szocialista, akkor kik lopnak?« »”
A kritika miatt Grillot rövid időre letiltották a Rai adásaiban való szerepléstől. 1988 és 1989-ben a Sanremói Fesztiválon meghívott humoristaként szerepelt.
1990-es évek[szerkesztés]
1993. december 2-án szerepelt a Beppe Grillo show műsorában, ami 15 millió fős nézettséget ért el, ezt követően hosszú ideig nem szerepelt sem a Rai, sem a Mediaset adásaiban.
1998-ban a francia Canal Plus az olasz TELE+ kábelcsatorna tulajdonosa adásba adta az előadásait.[5] A szilveszterkor szokásos köztársasági elnöki beszéd után került adásba műsora, melyben Scalfari elnök beszédét figurázta ki.[6] A műsor 2002-ben ért véget, miután Rupert Murdochnak adták el a TELE+ csatornán, akivel Grillo nem akart dolgozni.[7]
2000-es évek[szerkesztés]
Létrehozta blog oldalát Gianroberto Casaleggióval.[8]
Blogjában többek közt Massimo D’Alemáról,[9] a digitális televíziózás támogatásáról,[10] a digitális szakadékról[11] és a Telecomról[12] írt.
Politikai karrierje[szerkesztés]
2007. szeptember 8-án megtartott Vaffanculo-Day vagy V-Day nevű rendezvény főszereplője volt, ahol a politikai elittel szemben elégedetlenségről beszélt és hogy szükség lenne egy korrupciótól mentes parlamentre.[13]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.chi-e.net/beppe-grillo/
- ↑ a b c Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
- ↑ https://books.google.it/books?id=WDKOut-MkCwC&pg=PA299&hl=hu#v=onepage&q&f=false
- ↑ http://www.corriere.it/spettacoli/cards/i-dieci-video-che-sarebbero-diventati-virali-se-fosse-esistito-youtube/grillo-battuta-craxi-che-fece-cacciare-rai.shtml
- ↑ 1998-as előadása a TELE+ csatornán
- ↑ 1998-as műsora, Scalfari kifigurázása
- ↑ http://www.beppegrillo.it/muro_del_pianto/informazione/
- ↑ http://www.corriere.it/politica/12_maggio_30/casaleggio-regole-mov-5-stelle_9e8eca9c-aa1a-11e1-8196-b3ccb09a7f99.shtml
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 5.)
- ↑ V-day: folla di partecipanti anche all'estero – Corriere della Sera, 2007. szeptember 9. (olaszul)
