Bahcsiszeráj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bahcsiszeráj (Бахчисарай)
A kán palotája, a Hansaray
A kán palotája, a Hansaray
Bahcsiszeráj címere
Bahcsiszeráj címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
JárásBahcsiszaraji járás (1923. október – )
Rang
  • város Ukrajnában
  • város vagy község
Irányítószám98400 — 98408
Körzethívószám+380-6554
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség26 874 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség488,62 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Terület55 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″Koordináták: é. sz. 44° 45′ 10″, k. h. 33° 51′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bahcsiszeráj témájú médiaállományokat.

Bahcsiszeráj vagy Bahcsiszaraj (ukránul: Бахчисарай, oroszul: Бахчисарай, krími tatárul Bağçasaray, törökül: Bahçesaray) város a Krím félszigeten a Bahcsiszaraji járásban.[2] Legfőképpen az 1441 és 1783 között fennállt Krími Tatár Kánság fővárosaként ismert.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város neve a perzsa باغچه سرای [bahcse-szaraj] szóból ered, amelynek jelentése "kertpalota" - bağça=kert, saray=palota krími tatár nyelven.

Fekvése[szerkesztés]

A Krím hegység belső oldalán, a Cürük Suv folyó völgyében, 30 km-re délnyugatra a Krími Autonóm Köztársaság fővárosától Szimferopoltól.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Fő nevezetessége a Hansaray-palota, mely a krími tatár kánok egyetlen ma is fennálló palotája. Jelenleg múzeumként látogatható a turisták számára.
  • Bej Jude szultán síremléke (Мавзолей "Дюрбе Бей-Юде-Султан"), Frunze u. 10/1.
  • Kis minaret (Малий мінарет)
  • Tahtali mecset (Мечеть Тахтали-Джамі)
  • Ismihn dzsámi (Мечеть Ісміхан-Джамі) Szevasztopol u.
  • Régi orosz temető (Старе російське кладовище). 1855-ben a krími háborúban elesett 2-4 ezer katona temetője
  • Katalin km kő (Катерининська миля)
  • Szári-Hjuzel fürdő (Лазня Сари-Гюзель)
  • Eszki sír (Мавзолей "Ескі-Дюрбе")
  • Csufut-Kale sziklaerőd (Фортеця Чуфут-Кале). 3 km-re keletre.
  • Mennybemenetel kolostor (Успенський монастир). Marjam-Dere szakadék oldalán, 2,5 km-re keletre.
  • Tepe-Kermen barlangváros (Печерне місто "Тепе-Кермен"). 5 km-re délnyugat felé
  • Kiz-Kermen (Печерне місто "Киз-Кермен"). 6 km-re dél felé
  • Szent Mihály- és Gábriel-arkangyalok temploma (Церква архангелів Гавриїла і Михаїла)
  • Kacsi-Kalon barlangkolostor (Печерний монастир Качи-Кальон) Bastanivka falu közelében
  • Kacsinszki kanyon természetvédelmi terület (Державний заповідник "Качинський каньйон"). 5 km-re délre

Közlekedés[szerkesztés]

Két buszállomása van. Az 1-es számú naponta közel 100 járatot indít és fogad (Автостанция №1) Rakitszko u. 2. Rendszeres vasúti összeköttetése van Szimferopollal és Szevasztopollal.

Érdekesség[szerkesztés]

A Bahcsiszeráji szökőkút című elbeszélő költemény Alekszandr Szergejevics Puskin műve, melyből Borisz Aszafjev szerzett balettet.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bakhchisaray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.