„Robert E. Howard” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Robert E. Howard |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Ír –> Írek |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
|elhunyt_idő= [[1936]]. [[június 11.]] {{életkor-halott|1906|1|22|1936|6|11}} |
|elhunyt_idő= [[1936]]. [[június 11.]] {{életkor-halott|1906|1|22|1936|6|11}} |
||
|elhunyt_hely=[[Cross Plains]], [[Texas]], {{USA}} |
|elhunyt_hely=[[Cross Plains]], [[Texas]], {{USA}} |
||
|nemzetiség=[[ír]]-[[amerika]]i |
|nemzetiség=[[Írek|ír]]-[[amerika]]i |
||
|szülei= |
|szülei= |
||
|feleség= |
|feleség= |
A lap 2011. június 25., 10:34-kori változata
Robert E Howard | |
Robert E Howard, 1934. | |
Élete | |
Született | 1906. január 22. Peaster, Amerikai Egyesült Államok |
Elhunyt | 1936. június 11. (30 évesen) Cross Plains, Amerikai Egyesült Államok |
Sírhely | Greenleaf Cemetery |
Nemzetiség | ír-amerikai |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | |
Fontosabb művei | Conan, a barbár |
Robert E Howard aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert E Howard témájú médiaállományokat. |
Robert E. Howard (teljes nevén Robert Ervin Howard) (Peaster, Texas, 1906. január 22. - Cross Plains, Texas 1936. június 11.) amerikai író. Több műfajban is alkotott, de legismertebbek a heroikus fantasy irásai. Ismert hősei: Conan, a barbár, Solomon Kane, Bran Mak Morn és Kull király.
Életpályája
Dr. Isaac Mordecai Howard és Hester Jane Ervin gyermekeként született. Gyermek korában sokszor költöztek, míg a család le nem telepedett a texasi Cross Plains-ben. Az élet ebben városban Howard bevallása szerint [1] ,,rohadt egy dolog volt", itt első kézből szerezhetett tapasztalatokat lincselésről, indián támadásokról és viszályokról.
Howard erősen anyás természetű volt. Édesanyja bátorította olvasásra. Igen szerette a történelmi tárgyú írásokat. Szívesen hallgatotta polgár háborús veteránok, rangerek történeteit. Nagyanyja és egykori rabszolgák kísértet históriáit. Írásaira hatással voltak Jack London és Rudyard Kipling művei.
9-10 éves korában írt először, de csak 15 évesen próbálta munkáit publikálni. Első kiadott írása a Spear and Fang (Dárda és Agyar) idején 18 éves volt. Munkái közt voltak western, horror, történelmi, krimi, box (Howard maga is boxolt) és erotikus történetek is. Howard alkotta meg a heroikus fantasy műfaját a Shadow Kingdom című művével, amely a Weird Tales című lapban jelent meg. Az elsőt gyorsan követték a többiek, megszületett Conan, Solomon Kane és társaik.
Howard mániás-depresszióban szenvedett, többször megfordult fejében az öngyilkosság. 1935-1936 során Howard anyjának egészsége megromlott. Az anyjához erősen kötődő író öngyilkosságot követett el. Anyja egy nap múlva követte fiát.
Munkáinak jelentős részét halála után közölték.
Munkái
Conan, a barbár
- A Fekete Idegen (The Black Stranger, 1953. Howard átírta a történetet Swords of the Red Brotherhood címmel, L. Sprague DeCamp visszaírta Conan történetté The Treasure of Tranicos címen. Az eredeti változat 1987-ben jelent meg)
- A fekete kolosszus (Black Colossus, 1933)
- A Fekete Kör népe (The People of the Black Circle, 1934)
- A Fekete Tengerpart királynője (The Queen of the Black Coast, 1934)
- A vasördög (The Devil in Iron, 1934)
- A végzet árnyéka (The Slithering Shadow / Xuthal of the Dusk, 1933)
- A vörös citadella (The Scarlat Citadel, 1933)
- Árnyak a holdfényben (Shadows in the Moonlight / Shadows in the Moonlight, 1934)
- Árnyak Zambulában (Shadows in Zamboula / The Man-Eaters of Zamboula, 1935)
- Az Elefánt Tornya (The Tower of the Elephant, 1933)
- Conan és a Fekete Óriások tava (The Pool of the Black One, 1933)
- Conan, a bosszúálló (The Hour of the Dragon / Conan the Conqueror, 1935-1936)
- Elveszett asszonyok völgye (The Vale of the Lost Women, 1967)
- Főnix a kardon (Phoenix on the Sword, 1932)
- Gwahlur Fogai (Jewels of Gwahlur / Teeth of Gwahlur / The Servants of Bit-Yakin, 1935)
- Holtak Csarnoka (The Hall of the Dead, 1974) -befejezte: L. Sprague de Camp
- Isten a szarkofágban (The God in the Bowl, 1975) -Átszerkesztette: L. Sprague DeCamp (1952)
- Nergal keze (The Hand of Nergal, 1976) -befejezte: Lin Carter
- Ormány a sötétben (Snout in the Dark, 1979) -befejezte: L. Sprague DeCamp és Lin Carter
- Szülessen boszorkány! (Whitch Shall Be Born, 1934)
- Tombalku dobjai (Drums of Tombalku, 1986) -befejezte: L. Sprague DeCamp
- Túl a Fekete folyón (Beyond the Black River, 1935)
- Vörös szögek (Red Nails, 1936)
- Ymir leánya (The Frost Giant's Daughter / Gods of the North, 1934)
- Zsiványok a házban (Rogues in the House, 1934)
A mások által befejezett írások eredeti formájukban is megjelentek.
Conan világához köthető írások
- Farkasok a határon túl (Wolves Beyond the Border, 1967) -befejezte: L. Sprague DeCamp
- A hybóriai kor (The Hyborian Age, 1965) -esszé
- Kimméria (Cimmeria, 1965) -vers
Bran Mak Morn
- A föld férgei (Worms of the Earth, 1932)
- A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)
- Az elveszett nép (The Lost Race, 1927)
- Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
- Ködből és homályból (Men of the Shadows, 1969)
- Bran Mak Morn, 1988 -vázlat, eredetileg cím nélküli.
- Bran Mak Morn: A Play, 1983
- The Drums of Pictdom -vers
- The Little People, 1970
- A Song of the Race -vers
- "A gray sky arched..." -cím nélkül
Cormac Mac Art
- A farkas éjszakája (The Night of the Wolf, 1969)
- Az északi tenger kardjai (The Swords of the Northern Sea, 1974)
- A tenger tigrisei (Tigers of the Sea, 1974)
- Az undor temploma (The Temple of Abomination, 1974)
Kull király
- A bárd jogán (By this Axe I Rule, 1967 Howard Főnix a kardon címen átírta Conan történetté)
- A kígyó jegyében (The Shadow Kingdom, 1929)
- Árnykirályok (Kings of the Night, 1930)
- A skorpió oltára (The Altar and the Scorpion, 1967)
- Atlantiszi álom (Exile of Atlantis, 1967. Eredetileg cím nélküli.)
- A Csend Koponyája (The Skull of Silence / The Screaming Skull of Silence, 1967)
- Delcardes macskája (Delcades Cat / The Cat and the Skull, 1967)
- Egyetlen gongütés (The Striking of the Gong, 1976)
- Kardok az éjszakában (Swords of the Purple Kingdom, 1976)
- Tuzun Thune tükre (The Mirrors of Thuzun Thune, 1929)
- Riders Beyond the Sunrise, 1978. Eredetileg cím nélküli.
- The Black City / The Black Abyss, 1967
- The Curse of the Golden Skull, 1967
- The King and the Oak -vers
- Wizard and Warrior, 1978
Solomon Kane
- Asshur gyermekei (The Children of Asshur, 1968)
- A testvériség pengéi / A bosszú kék lángja (Blades of the Brotherhood / The Blue Flame of Vengeance / The Blue Flame of Death, 1968)
- Az ördög kastélya (The Castle of the Devil, 1968)
- Koponyák a csillagfényben / Koponyák a csillagokban (Skulls of the Stars, 1929)
- Koponyák Holdja / A Vámpírok Hegye (The Moon of Skulls, 1930)
- Léptek zaja / Léptek a sírboltban (Footfalls Within, 1931)
- Sötét szárnyak suhogása / Szárnyak az éjszakában / Szárnyak az éjben (Wings in the Night, 1932)
- Vörös árnyak (Red Shadows / Solomon Kane, 1928)
- Zörgő csontok /Csontzene (Rattle of Bones, 1929)
- A Halál fekete lovasai (Death's Black Riders, 1968)
- Basti sólyma (Hawk of Basti, 1968)
- Holtak dombjai (The Hills of the Dead, 1930)
- The One Black Stain -vers
- The Return of Sir Richard Grenville -vers
- A végzet jobb keze (The Right Hand of Doom, 1968)
- Solomon Kane's Homecoming -vers
Turlogh Dubh O'Brien
- Bal-Sagoth istenei (The Gods of Bal-Sagoth, 1931)
- A sötét bálvány (The Dark Man, 1931)
Egyéb
- Almúria (Almuric, 1931)
- A Fekete Kő (The Black Stone, 1931)
- A féreg völgye (The Valley of the Worm, 1934)
- A Lény a tetőn (The Thing on the Roof, 1932)
- A pokol galambjai (Pigeons from Hell, 1938)
- A vérfoltos bálvány (The Blood-Stained God, 1955) -befelyezte L. Sprague de Camp
- Asshurbanipal Tüze (The Fire of Assurbaniphal, 1936)
- Az éjszaka gyermekei (People of the Dark, 1932)
- Az öreg Garfield szíve (Old Garfield's Heart, , 1933)
- Becsületbeli ügy (Hawks of Outremer, 1931)
- Nekht Semerkhet (Nekht Semerkhet, 1977)
Források
- ↑ Robert E. Howard levele a Weird Tales szerkesztőjéhez