„Csitár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) →Népcsoportok: spam ki |
a qczTemplate 0.95beta) (Szócikk frissítése a 2010. január 1-i KSH-adatokkal |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Csitár |
| név = Csitár |
||
| címer = HUN Csitár COA.jpg |
| címer = HUN Csitár COA.jpg |
||
| régió = Észak-Magyarország |
| régió = Észak-Magyarország |
||
| megye = Nógrád |
| megye = Nógrád |
||
| kistérség = Balassagyarmati |
| kistérség = Balassagyarmati |
||
| rang = [[község]] |
| rang = [[község]] |
||
| irányítószám = 2673 |
| irányítószám = 2673 |
||
| körzethívószám = 35 |
| körzethívószám = 35 |
||
| népsűrűség = 24,46 |
| népsűrűség = 24,46 |
||
| terület = 16, |
| terület = 16,85 |
||
| szélességi fok = 48.05564 |
| szélességi fok = 48.05564 |
||
| hosszúsági fok = 19.42610 |
| hosszúsági fok = 19.42610 |
||
| KSH kód = 05050 |
|||
}} |
}} |
||
{{egyért2|Csitárról|Csitár (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|Csitárról|Csitár (egyértelműsítő lap)}} |
||
A lap 2011. június 14., 17:40-kori változata
| Csitár | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 2673 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 370 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 24,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 48° 03′ 00″, k. h. 19° 25′ 60″ | |||
 Csitár
Pozíció Nógrád vármegye térképén
| |||
| Csitár weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csitár témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Csitár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Elhelyezkedés
Csitár Nógrád megye északi részén az Északi-Cserhát Szécsényi dombságnak nevezett területén található, Balassagyarmattól kelet-délkeletre 12 km-re. A Csitárral egy közigazgatási egységet képező Nógrádgárdony a községtől dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton, a hajdani Majláth kastélyt övező majorság helyén alakult ki. Csitár a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. A település éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák évi mennyisége 1900 óra, csapadékból évente 610 mm hull.
A település a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgyének határán fekszik. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.
Története
Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar néven.
Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták.
1327-ben már két falubol álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta.
Nagycsitár Varsány,Kiscsitár Trázs határoa volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Címer
A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.
A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.
A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.
Nevezetességei
- Majláth-kastély - ma rehabilitációs központ és szanatórium. Parkja védett.
Források
- Györffy György: Nógrádvármegye
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora